Sajtos korongok

Minél több ideig nem írok, annál nehezebb rávennem magam, hogy folytassam. Az is hozzátartozik, hogy időm sem igazán lett volna. Mozgalmas időszakon vagyunk túl, hol ezt, hol azt ünnepeltük, s közben persze sütöttem is. Nem is keveset. Lassan a munkahelyen is alábbhagy a hajtás, s kezdhetem élvezni a pedagógusok "három hónapos" szabadságát. Ami összevissza másfél, de hadd irigykedjenek. 

A legutóbbival kezdem-folytatom. Leányzóm elbúcsúzott a középiskolától, volt jelképes ballagás is, meg utolsó (előtti-előtti) buli is. Próbálják bepótolni az együtt nem tölthetett időt oly módon, hogy hol egyiküknél, hol másikuknál jönnek össze egy kis búfelejtésre. Egy ilyen, második alkalomra készítettem nekik egy kis sós harapni valót. Azért sósat, mert Hédi szerint ilyenkor az fogy. 

A tésztához:

• 3 dl+ 1. 5 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 3 dkg élesztő
• 1 kg liszt
• 2 teáskanál só
• 10 dkg margarin
• 10 dkg zsír
• 3 tojássárgája

A töltelékhez:

• 40-50 dkg sajt (krémfehér, trappista, 1 tömlős)
• nagy csipet só
• mokkáskanálnyi csípős paprikakrém
• zöldfűszerek (rozmaring, oregánó, bazsalikom, izsóp, metélőhagyma)
• 2 evőkanál joghurt (vagy tejföl)
• a lekenéshez 1 tojás
• szezámmag beszórni 

Így készült:

A 3 dl tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot és belemorzsoltam az élesztőt. 

A liszthez adtam a sót -púpozott teáskanállal mérve-, majd elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Belekerült a tojások sárgája és a közben felfutott élesztős tej.

Gyúrni kezdtem a tésztát, s közben még adtam hozzá annyi tejet, hogy megfelelő keménységű tésztát kapjak- nem túl lágy, de könnyen gyúrható legyen.

A megdagasztott tésztát kevés liszttel megszórva, letakarva kelni hagytam. 

Közben elkészítettem a tölteléket: a sajtokat lereszeltem, illetve villával összetörtem- nyomkodtam. Persze lehet ízlés szerinti, illetve maradék sajtot felhasználni. Hozzáadtam a csipet sót (nem sokat, mert a sajtok is sósak), az apróra vágott, szintén ízlés szerinti zöldfűszereket. A joghurttal lazítottam a tölteléket.

Mikor megkelt a tészta, kinyújtottam, pogácsaszaggatóval kiszúrtam, tepsibe pakoltam. Mindegyik korong közepébe pici pohárral nyomtam egy mélyedést. Ebbe teáskanálnyi tölteléket tettem, eligazgattam.

A tésztaszéleket körben lekentem az enyhén felvert tojással, szezámmaggal szórtam.

Míg sült az első tepsivel, készült a következő.

180 fokos sütőben sültek, míg szépen megpirultak.

A leesett tésztadarabokat összegyúrtam, kinyújtottam, a maradék töltelékkel lekenve csigákat készítettem belőlük.

 

Leányzóm szerint nagy sikere volt a sütinek. Itthon is maradt belőle, másnap azt reggeliztem. Egy bögre tejjel. 

Jó sok lett belőle, négy nagy tepsivel a csigákkal együtt. De hát minek elaprózni...

A belekerült élesztő fagyasztott volt. Mikoriban még élesztőhiány volt, a pult alól kapottak egyikét megfelezve "feláldoztam" egy próbára. Húgom szerint tökéletesen használható. És igen. Azon fagyosan a meleg tejbe dobva, ugyanannyi idő alatt felfut. Nem fogok gyakran élesztőt fagyasztani, de ha úgy adódik, bátran lehet élni a lehetőséggel. Mondjuk nem fogy el időben a vásárolt élesztő, nem egy újabb hasonló, esztelen bevásárlólázat generáló eseményre gondoltam.