Tökös/cukkinis zakuszka

 Mivel a pénteki pihenődélutánom megint elúszik -ami nem baj, mert mindkét gyerekem hazajön, s nekik örülök meg sütök-főzök- úgy döntöttem, hogy a csütörtök délután egy részét szánom egy kis semmittevésre. Bár mindjárt-mindjárt eszembe jutott, hogy a ruhákat kéne elpakolni, meg öntözni sem ártana, de elhessegettem mindent, úgyis rám vár a dolog. Jót tett egy kis lustálkodás, olyannyira, hogy még blogot írni is kedvem támadt így estére. 

A kertben termő tök sorsán gondolkodva jutott eszembe, hogy valahol láttam ezzel készült paradicsomos kence receptet. Én a zakuszka hozzávalóival készítettem el, először kevesebb hozzávalóval, csak próbaképpen, s mivel egy hét alatt lába kelt a hat üvegnyi főzeménynek, másodjára is nekiugrottam, kicsit növelve a mennyiségeket. Tényleg finom, senki sem mondaná meg, hogy tök is van benne.

Hozzávalók:

• 3 főzőtök/ nagyobb cukkini (tisztítva mérve volt 1,5 kg)
• 1 kg hagyma 
• 1,5 kg paprika (vegyesen piros és zöld)
• 6 nagyobb sárgarépa
• 7 dl sűrű házi paradicsomlé
• só
• bors
• 5-6 babérlevél
• 1 csípőspaprika
• 2 dl olaj

Így készült:

A tököt/cukkinit (vegyesen volt, mindkét alkalommal) megmostam, kettévágtam, kikapartam a puha magos közepét, megpucoltam, lereszeltem. Fél dl olajon, 1 csapott teáskanál sóval puhára pároltam, közben sűrűn átkevertem, mert könnyen odaég.

A hagymát megpucoltam, nagyobb darabokra vágtam. A paprikát megmostam, kicsumáztam, felaprítottam, a hagymával egy edényben teáskanálnyi sóval, olajat öntve alá- fél dl-nyit- párolódni tettem. A csípős paprikát is beletettem, azt csak a szárától megszabadítva. Mikor már puha, elpárolgott a leve nagy része, kész. Időnként azért nem árt megkavarni!

A sárgarépát megpucoltam, vastagabb szeletekre vágtam, kevés olajat alá öntve, kevés sóval fedő alatt, kis lángon hagytam puhára párolódni.

Mikor minden kész, a hagymát-paprikát, répát ledarálom, és a tökkel és paradicsommal együtt nagyobb edényben, még kis olajjal együtt főni tettem és kavargattam, kavargattam kitartóan. Közben megkóstoltam, elég sós-e, fűszereztem mokkáskanálnyi borssal és a babérlevéllel. Addig főtt, míg elég sűrűnek ítéltem a kenyérre kenéshez. Úgy másfél órányit rotyogott kis lángon. 

Közben a gépben kimosódtak az üvegek. A száraz dunsztot is előkészítettem: én a tulipános ládába tett pokrócok közé pakolom az üvegeket.

A megfőtt zakuszkát -azért pici tartósítószert kevertem hozzá- üvegekbe szedem, lezárom, dunsztba teszem. Itt is maradnak, míg ki nem hűlnek. 

Nekem ez két délutános munka volt, egyik napon megpároltam a zöldségeket, s csak másik nap daráltam, főztem össze. De ha van egy egész szabad napunk, nosza, rajta! Nagyobb mennyiséget is érdemes, mert a kevéssel is ugyanúgy elmegy az idő, mintha többet készítenénk. Ha "rendes" zakuszka készül, kis adagnak neki se fogok, legalább 3 kg-ot teszek minden hozzávalóból. Bár hosszadalmas elkészíteni, én ki nem hagyom egy évben sem, mert szinte tavaszig (ha csínján szedegetjük le a polcról) van kenyérre kenni való.