Kiskamaszzsúr

Fiam negyedikesként szülinapjára meghívta néhány osztálytársát, s egy kellemes délutánt töltöttek együtt. Ezt persze Leányzóm nem feledte, s fél éve rágja a fülem, hogy hadd tarthassa meg ő is a szülinapját a barátaival is, hisz Gergőnek is megengedtem. Húztam-halasztottam a dolgot, hol a rossz időre, hol időhiányra hivatkozva. Végül kénytelen voltam beadni a derekam. Kerek egy hónappal a szülinapja után meghívta összes osztálytársát. Tehette, hisz 11-en vannak mindössze:-) Jó kis csapat, hét lány és négy fiú. Van közöttük szeleburdi, komoly, táncoslábú és sportos, meg vezéregyéniség s olyan is, aki nem tűri, hogy vezessék. Ez tegnap is kiderült, hisz sikerült összeveszniük. A lányoknak. De mindent összevetve jól érezték magukat, este 9-kor mentek el azok, akikért korábban nem telefonáltak vagy nem jöttek. Akkor is rábeszéltem őket:-)
Az én legnagyobb gondom az volt, hogy mit készítsek nekik. Időm kevés, de eszem ágában sem volt késztermékeket eléjük tenni. Az innivalót is magam készítettem.
Végül összeállt a menü, Hédivel való tanácskozást követően. Péntek este elkészítettem a sós harapnivalókat:

Apró sajtos pogácsák

Virslis papucsok

Édes sütik is készültek, ezek már szombat délelőtt:

Kakaós-kávés  valamint banános muffin

Sport szelet

Persze a gyorsabb megoldásokat választottam, figyelembe véve a gyerekek ízlését is. Igaz, annyira már nem gyerekek. Hihetetlen, de ősztől felsős lesz az én pici lányom...
Ezekkel a sütikkel volt tele az asztal, miközben érkeztek, falatoztak belőle. Én meg közben azon törtem a fejem, elég lesz-e a jó étvágyú kamaszodó gyerkőcöknek mindez? Utólag kiderült, még túl is méreteztem, hisz sok minden meg is maradt.
Innivalónak bodzalét és Hankka répás rostos üdítőjét készítettem.

Még be sem fejeztem a felsorolást: délutánra hamburgert készítettem nekik. A zsömlét Férjuram hozta, a húst én sütöttem, még a gyerkőcök a hangjukat nem egészem visszafogva odakint játszottak. Mindenféle zöldséget vagdaltam össze, külön tálkákba -ubit, paprikát, paradicsomot, lilahagymát, salátát-, s mindenki abból pakolt magának, amelyikből akart.
Tortára már nem futotta az energiámból...
Pedig nem csak a zsúr miatt terveztem, volt még egy nagy esemény a héten: 11-én volt a 16. házassági évfordulónk. Megemlékeztünk ugyan róla, de az ünneplés elmaradt. Májusban annyi családi esemény van amúgy is, hogy nem győzzük mind megünnepelni. Ezért Nővéreméknél össze fogunk jönni, s egy kalap alatt megüljük az egészet. Akkor majd sütök tortát is:-)
Jönnek a receptek is hamarosan! Legalábbis terveim szerint.