Lekváros kiflik

Újabban hókifli nélkül nincs karácsony. Meg úgy egyáltalán ünnep. Főleg Leányzó odavan érte. Csak lekváros legyen! Ezúttal gyors egymásutánban megsütöttem kétszer is, előbb ünnepek előtt ajándékozási célból, majd karácsonyra még egyszer, ugyanakkora mennyiséget. Volt mit pödörgetni:-)
Ez ugyan nem teljesen hókifli, de akár az is lehetne, mert receptet számtalant találni tojással vagy anélkül, élesztővel vagy anélkül... szóval sokféle módon készül. Melyik az igazi? Nem tudom, de mindenképpen finom.

Hozzávalók:

• 90 dkg liszt
• 30 dkg zsír
• 3 tojássárga
• csipet só
• 1,5 dl tej
• 1 evőkanál cukor
• 4 dkg élesztő
• tejföl
• lekvár tölteni
• vaníliás porcukor beforgatni

Így készült:

A tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.

A lisztet, sót elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a tojások sárgáját, az élesztős tejet, mely közben felfutott, s annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta, de azért ne legyen túl kemény sem. 

Meggyúrtam-dagasztottam, majd egy órányit pihentettem.

Lisztezett deszkára borítottam, 15-17 gombócra osztottam. Attól függ, mekkora kifliket szeretnénk- én picikéket szeretek sütni belőle.

Mindegyik gombócot vékonyra, kör alakúra nyújtottam, 8-ba vágtam, lekvárral töltöttem, felsodortam, meghajlítottam. 

Tepsibe pakolgattam, 175 fokon világosra sütöttem őket. Még azon forrón vaníliás porcukorba forgattam.

Az első, illetve a második adag kifli:

Az elsőbe szilvalekvár került, a másodikba jó sűrűre főzött baracklekvár, amit még a barátnőmtől kaptam Zilahon. Mindkettővel finom volt, de hát a szilvalekvár verhetetlen, valljuk be, bármennyire is akarom dicsérni a sárgabaracklekvárt.

Most pedig azt is elmondhatom tapasztalatból, hogy sokáig eláll ez a süti, mert van még belőle néhány. De csak azért, mert annyi sütit sütöttem, hogy már látni sem akartunk egyet sem. Ezt meg a mélyhűtőbe se menekítettem, mert tudom, hogy hamarosan kiéhezünk sütire, s elfogy. Lehet, már a hétvégén, mert biztosan nem fogok sütni. De azért mérget nem vennék rá! :-)