Ötlapos citromos süti

A húsvét sem úgy zajlott le, ahogy elterveztük. Úgy volt, hogy hozzánk jön az egész család, úgy is készültem, sütöttem-főztem szorgalmasan, de időközben fele társaság lebetegedett. Nem is főztem utána egész héten, azaz szombatig, annyi minden maradt a nyakunkon. No sebaj, a tervek szerint jövő hétvégén bepótoljuk az összejövetelt. De már nem fogok két napot a konyhában tölteni, szalonnasütés a program.
A húsvét nem a kedvenc ünnepem- gyerekkorunkban, mivel ugye négyen vagyunk lánytestvérek, egymásnak adták a locsolók a kilincset, s azt úgy nem szerettem. Jöjjenek, csak ne locsoljanak. Akkoriban piros tojás járt a locsolkodásért, festettünk is jó sokat, azt még jó mókának is tartottam. No meg megkínáltuk őket sütivel. Manapság pénz jár a locsolónak- de már nem sok locsolkodó jön, és mi tagadás- az utóbbi években nem is várjuk őket, ilyenkor többnyire családi programot tervezünk. Idén Nővéremékkel együtt mentünk volna világgá, de mivel nem tudtak jönni, visszavittük Gergőt Szegedre- kedden már órái voltak, mindenképp utazott volna vissza hétfőn-, s ha már ott voltunk, bejártuk a füvészkertet. Az idő is csodás volt- bár nálunk már hűvösebb volt aznap, de délen ragyogó napsütéses idő volt-, a látvány is megérte a nagy utat. Összecsaptuk a kellemest a hasznossal. 😃
Szó szerint két napot töltöttem a konyhában húsvét előtt- pénteken sütöttem, szombaton főztem, meg tojást festettünk a gyerekekkel, hagymahéjjal, ahogy tesszük évek óta. Több süti is készült, köztük ez a citromos lett a kedvencem:

Hozzávalók:
A lapokhoz:

  • 15 dkg cukor
  • 60 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • csipetnyi szódabikarbóna
  • 16 dkg zsír
  • 2 tojás
  • tej (kb. 1,5 dl)
A krémhez:
  • 9 evőkanál rétesliszt
  • 9 dl tej
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 20 dkg cukor
  • 20 dkg vaj
  • 1 citrom lereszelt héja és kicsavart leve
Így készült:
A tésztához a lisztet, cukrot, sütőport és szódabikarbónát tálba tettem, elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a két tojást, és apránként annyi tejet, hogy jól gyúrható tésztát kapjak. Ne legyen kemény, mert nehéz lesz kinyújtani a lapokat.
5 részre osztottam, s lisztezett deszkán sorra tepsi méretűre nyújtottam őket. Tepsi hátán világosra sütöttem sorra a lapokat. (23×32 cm-es tepsin sültek) Egyik lap kicsit jobban megsült, ez lett a legalsó.
A krémhez a lisztet (közepesen púpos kanállal mérve) kevés tejjel simára kevertem. A többit is hozzáadtam fokozatosan, s a vaníliával együtt, kis lángon, állandóan kavarva sűrűre főztem. Miközben hűlt, sűrűn megkavartam.
A vajat elkevertem a cukorral, majd kanalanként hozzáadtam a közben kihűlt pépet. Habosra kavartam. Végül belekevertem a citrom héját és kicsavart levét.
A lapokat megtöltöttem a krémmel. 
Tetejére papírt tettem, erre egy másik sütit, hogy lenyomja. Másnapra jól átpuhult, könnyen lehetett szeletelni.

Finoman puha, kellemesen citromízű süti lett. Ebből ettem a legtöbbet, azaz több szeletet. Volt olyan süti, amelyiket csak éppen megkóstoltam.
Ilyenek a hagymahéjjal festett, levéllel díszített piros tojások:




Kínai szezámmagos csirke

Leányzóm azt kérte tegnap, hogy vacsorára "olyan finomat" készítsek neki. Mikor körülírta, rájöttem, mit szeretne, de annyit kialkudtam tőle, hogy inkább ma ebédre készítsem el. Eszembe jutott, hogy régen-régen már írtam bejegyzést erről a finomságról, amit ha én el is felejtenék, a gyerekek időnként felelevenítik. Meg a recept miatt is előkerestem. 

Ezzel az étellel mi úgy jártunk, mint Hankka, -tőle van a recept-. Megláttuk és megszerettük. El is készítettük, nem is egyszer. Tényleg nagyon finom, nem hiszem, hogy meg lehetne unni. Csak ici-picit változtattam rajta, nem volt keményítőm, ezért a liszt mennyiségét emeltem picit. Amúgy- szokásom ellenére- tartottam magam a leírtakhoz.



Hozzávalók:
  • 1 nagyobb csirkemellfilé
A mázhoz:
  • 6 evőkanál 10%-os ecet
  • 6 evőkanál méz
  • 8 evőkanál ketchup
  • csili ízlés szerint
  • szezámmag
A tésztához:
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál olaj
  • 20 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 mokkáskanál só
  • 1-1,5 dl víz
Így készült:
A húst jó ujjnyi darabokra vágtam, sóztam, összeforgattam, pihenni hagytam.
A máz hozzávalóit a szezámmag kivételével összefőztem.
Megkevertem a tésztát: előbb a tojást az olajjal, majd hozzáadtam a lisztet, sütőport, sót, és apránként annyi vizet, hogy sűrű palacsintatésztához hasonló masszát kapjak.
Ebbe a tésztába belemártottam a húsdarabokat, bő olajban pirosra sütöttem. Mikor mind kész, ráborítottam a mázat, óvatosan összeforgattam, hogy mindenhova jusson. Szezámmaggal (fekete is van közötte, szeretem tarkán használni) bőven beszórtam.
Rizst -mi mást?- ettünk hozzá.



Mi szeretjük a csípőset, de azért nem szoktam sok csilit tenni bele, csak annyit, hogy kellemesen csípjen. Tényleg nagyon finom, a gyerekek is odavannak érte! :-)

Sajtos-köményes rúd

Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy az ugyanannyi túró-liszt-margarin sós rúd mintájára próbálkozzak sajttal. Sajtimádó lévén tudtam, hogy rossz nem lehet, de azért húsvét előtt, az elmúlt hétvégén tettem egy próbát, nehogy élesben valami balul süljön el. Egy tojást azért tettem hozzá, mert a sajt jóval szárazabb, mint a túró, anélkül nem állt volna össze a tészta. És -minő meglepetés😉-  finom lett! Még van belőle néhány darab, s még mindig finoman roppanós, így azt is tudom, hogy napokkal előbb elkészíthető.

Hozzávalók:

  • 30 dkg reszelt sajt
  • 30 dkg liszt
  • 30 dkg margarin
  • 1 tojás
  • 1 teáskanál só
  • 1 teáskanál egész köménymag
Így készült:
A lereszelt sajtot, margarint, lisztet, sót összemorzsoltam, majd a köménymag és tojás is belekerült és összegyúrtam.
Egy órányi pihentetés után kinyújtottam, derelyemetszővel kisebb rudakat szabtam belőle, tepsibe pakoltam. 
180 fokon világosra sütöttem. Azaz addig, míg pirulni kezd.

Szerintem bármilyen kemény, reszelhető sajttal finom, a trappista is tökéletes bele. 
A köménymagot szeretem amúgy is, ugyanakkor az emésztésnek is jót tesz. Nagy evészetek idején érdemes belecsempészni az ételekbe. Szóval. kellemest a hasznossal!😊
Húsvétra 50 dkg sajtból fog készülni, s margarin egy részét zsírra váltom. 

Isler

Az utóbbi időben, holott azt hittem, túl vagyok a tavaszi fáradtságon, kiderült, hogy mégsem, mert sehogy sem akart elég lenni a nap huszonnégy órája, s ebből próbálkozásaim ellenére sem sikerült elegendőt szakítanom a pihenésre. Most azért feldob a tavaszi szünet közeledése, ami ugyan csak két nap, ha leszámítjuk az amúgy is munkaszüneti napokat és hétvégét, s bár már minden percét beosztottam (ami szokás szerint borulni szokott), de nem kell korán kelni, s ez nekem már sokat számít! ☺
Bár korábban a húsvétot megelőző időszakra is számos tervem volt, hát ezek sem valósulnak meg idén... De az elmúlt hétvégén megsütöttem egy nagy adag islerkorongot, egy részét össze is raktam vasárnapi süti gyanánt, de nagyobbik része várakozik húsvétra, unokaöcsik kedvére téve vele.

Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 30 dkg porcukor
  • 3 csomag vaníliás cukor
  • 2 csipet só
  • 50 dkg vaj
  • 1 evőkanál zsír
  • 3 tojássárga
  • 1 egész tojás
  • sárgabaracklekvár összerakni
  • csoki bevonni (kb. 30 dkg ennyihez)
Így készült:
A lisztet, porcukrot, sót tálba tettem, elmorzsoltam a puha vajjal és zsírral. Hozzáadtam a tojássárgákat és az egész tojást, s tésztává gyúrtam. Előbb csak a sárgákat adtam hozzá, de nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy összeálljon a tészta, kellett az egész tojás is, hogy összegyúrható legyen.
A tésztát három részre osztva nyújtottam, kisebb pogácsaszaggatóval kivagdaltam, tepsibe pakoltam, 170 fokon világosra sütöttem. Épp csak addig, míg a széle pirulni kezdett. A lehulló darabokat is összegyúrtam, s nyújtottam-szaggattam.
Sok tepsivel lett belőle, nem is számoltam, de jó sokáig sült, egyik a másik után.
Kettesével lekvárral összerakosgattam, most csak úgy harmadát, s gőz fölött felolvasztott csokival (10 dkg) vontam be a tetejét. Másnapra átpuhult.

Mindenki szereti az islert, de a két nagyobbik unokaöcsémnek a kedvence. S mivel húsvétkor nálunk lesz a család, ezzel -is- kedveskedek nekik.
Előre is megsüthető, mivel elméletileg sokáig eláll. Akár úgy is, mint én, hogy csak a lapokat sütöm meg, s szombaton Leányzó összerakja lekvárral, bevonja csokival.

Meglepetés Évától

Éva, hiányolván a blogjátékokat, húsvéti süteményreceptek küldésére buzdított. Minek is ne, gondoltam, hisz rengeteg van a blogomon, egyet csak ki bírok választani. El is küldtem, majd néhány nap múlva jött a meglepetés: nyertem! Holott az el is kerülte a figyelmemet, hogy "tétje" is van a dolognak. De kellemes meglepetés volt, amit ezúton is köszönök Évának, nem kevésbé a kedves ajándékot, amit hamarosan meg is kaptam.
Mintha mindenki egyre elfoglaltabb lenne, köztük én a legjobban (😄), a blogjátékok sem a régiek, talán ezért is van egyre kevesebb belőlük. Éva játékára sem érkezett túl sok recept, de az a néhány megér egy rátekintést, itt, hisz ötletet adhat a húsvéti sütilista összeállításához.

Mit főzzek már megint? 2.

Ezúttal húsmentes ebédet ajánlok, mert hús nélkül is lehet finomakat főzni.
Már említettem, hogy gyerekkorunkban többnyire csak hétvégén került hús az asztalra. Egy-egy levágott tyúkocska szolgáltatta az ebédet, vagy az egész évben nevelgetett s decemberben levágott malac egyik-másik porcikája. És állítom, hogy akkor éltünk egészségesebben. Bár akkoriban a brokkolit még nem ismertük, s krémleveseket sem ettünk, de a rakott krumpli egyik kedvenc második fogásunk volt.
Brokkolikrémleves
Rakott krumpli
Somogyi édes aprósütemény
Sajtfánkocskák
Vacsorára egy darált húsos fogás:
Pásztorpite
Tízóraira, uzsonnára:
Fahéjas csiga
Ráadás süti:
Csokikrémes diós piskóta

Kakaós vajaskeksz

Már megint összecsaptak a fejem fölött a hullámok, s úgy érzem, egy darabig nem is bírok úrrá lenni az áradaton. Szóval nagyon összesűrűsödtek a tennivalók, így lesz ez húsvétig, akkor egy kis pihenés- de ha jól átgondolom, csak 2 nap nyugi lesz, aztán megint bele a sűrűjébe.
Szóval nem sűrűn fogok jelentkezni, akkor is a már megírt bejegyzésekkel. S közben begyűjtök néhány újat, megírásra várót! :-) Ez is korábban megírt, régebbi recept. Most ennyire futja!
Nagyon szeretem a vajas kekszet, kipróbáltam kakaósan is.
Hozzávalók:
  • 45 dkg liszt
  • 5 dkg kakaó (holland)
  • 20 dkg porcukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 25 dkg vaj
  • 2 tojás
Így készült:
A lisztet, kakaót, porcukrot elmorzsoltam a  vajjal, majd a két tojás hozzáadásával összegyúrtam.
Kinyújtottam, tetszés szerinti formával szaggatható. 
180 fokon sütöttem. Hamar sül, figyelni kell rá, főleg, hogy nem is látszik, mikor pirulni kezd, mert sötét színű. Mikor a teteje már nem lágy, ki lehet venni a sütőből.
Még mindig a levendulás keksz a kedvenc, de kakaósan is finom volt! :-)

Túrós süti, a megunhatatlan

Az utóbbi időben már nem, de sokáig a mit süssekre Fiam válasza az volt, hogy reszelt túróst. Készült is elég gyakran, s mellette még számtalan formában tettem eléjük a túróval töltött süteményeket. S még nem hallottam soha, hogy méltatlankodnának, hogy már megint??? Vannak igen egyszerű, kevert s rákanalazott töltelékkel rendelkező sütik, a kissé munkaigényesebb pite, aztán krém formájában is kerül időnként sütibe, sőt, torta is töltődik vele. Férjem kedvence az ananászos túrótorta. A sósak is finomak vele, akár pogácsa, akár rúd. Összesen 84 féle-fajta túrós süti szerepel a blogon, ezekből válogatok s ajánlok elkészítésre méltókat (bár mindegyik az). ☺
A teljesség igénye nélkül, édesek, szeletesek, a kedvenc reszelt túróst kihagyva, mivel a régi recept régi fotója igencsak megérett egy cserére...
(A receptek a képek alatti feliratra kattintva érhetők el.)
Túrós zserbó

Túrós pite


Hóvirág kocka
Háromszínű túrós süti
Málnás túrós szelet
Pihe-puha túrós süti
Alföldi vargabéles
Rengős túrós
Túrós lepény
Különleges túrós süti

Tojásleves

Van néhány étel, amit mifelénk főztek, de máshol nem találkoztam velük. Ez is olyan. Szeretjük, egyik kedvenc levesünk. S egyik leves, amit a kiskorukban igencsak válogatós gyerekeink szívesen megettek.
Szüleim kis szülőfalujában, a Szilágyság hepehupái között így készült a tojásleves. Lisztes rántottát kell sütni, s az van belefőzve kockákra vágva a babérleveles-ecetes lébe. Elég egyszerű, könnyű leves, ami mellé kiadósabb második fogás dukál. 

Hozzávalók:

  • 2 púpozott evőkanál liszt
  • 6 tojás
  • só, bors, paprika
  • kevés olaj
  • 3-4 babérlevél
  • petrezselyem
  • 1 teáskanál házi ételízesítő
  • 1 evőkanál liszt és 3 dl tej a habaráshoz
  • 3-4 evőkanál almaecet
Így készült:
Két liternyi vizet sóval, babérlevéllel, kevés petrezselyemmel, ételízesítővel főni teszek.
A lisztet előbb 2 tojással simára keverem, majd egyenként hozzáadtam a többi tojást, mindegyikkel felvertem. Sót, borsot, paprikát kevertem bele.
Teflonserpenyőben pici olajat tettem, mikor már meleg, beleöntöttem a tojásos keveréket. Mikor egyik fele megsült, lapos fakanállal átfordítottam a másik felére. Mikor az is megsült, kockákra vágtam. Természetesen nem késsel, az nem tenne jót a serpenyőnek, hanem a fakanál élével.
Mikor felfőtt a víz, beletettem a tojáskockákat. 
A lisztet a tejjel elkevertem. Előbb kevéssel, majd hozzáadtam a többit is.
A tojás előbb nagyon megnő a fővő vízben, de a hideg tej hozzáadásával összeesik. A tejjel is felfőztem, az ecettel ízesítettem. Pici paprikát tettem még bele, hogy ne legyen sápadt a leves. Megkóstoltam, ha kell, még sózom.
Biztosan sokaknak furcsa, de érdemes kipróbálni. Mi így szoktuk meg, így szeretjük.

Sajtos-szalámis kifli

Egy kifli a sok közül. Szendvics helyett tökéletes volt! ☺
Nálunk sűrűn akad a hűtőben felhasználásra váró felvágott. Legtöbbször pizza készül ilyenkor, vagy paprikás krumpliba kerül, vagy... kiflibe.

Hozzávalók:

  • 4 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 1 kg liszt
  • 2 teáskanál só
  • 2 dl olaj
  • 2 tojás
  • tölteni szalámi, sajt
  • lekenni 1 tojás
  • szezámmag beszórni
Így készült:
A tejet kellemes melegre melegítettem. Elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztet, sót elvegyítettem (a sót púposan mértem), beleöntöttem az olajat s elmorzsoltam a liszttel. Beleütöttem a tojásokat, a felfutott élesztős tejet is hozzáadtam és összegyúrtam a tésztát.
Ha túl kemény lenne, még lehet hosszá önteni tejet.
A tésztát megdagasztottam, s letakarva kelni hagytam.
Mikor megkelt, lisztezett deszkára borítottam s 8 gombócot formáztam belőlük.
Mindegyiket kerek lappá nyújtottam, 8-ba vágtam. 1-1 darab szalámit és sajtot tettem mindegyik végére, felsodortam s tepsibe rakosgattam, helyet hagyva közöttük, mert sülés közben nőnek.. Felvert tojással lekentem, szezámmaggal szórtam be.
180 fokos sütőben pirosra sütöttem őket.




Öntött almás pite

Tavaly is sikerült több almát elraktározni, mint amennyi elfogyott volna a télen. Mostanra meg a maradék annyira megráncosodott, hogy azért nem kell senkinek. Én ugyan nem nézem le így sem, de a végleges romlást megelőzendő egy része sütibe került a hétvégén. És még van vagy két pitére való.
Nem sima almás pitét sütöttem, hanem az öntött túrós pite sikerén felbuzdulva az almás változatát is megsütöttem. Azt mondta Leányzóm, meglepő, hogy nem hagyományos pite, de finom.



A tésztához:

  • 3 tojás
  • 20 dkg cukor
  • 1 citrom lereszelt héja
  • 40 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1,5 dl olaj
  • 3 dl tej
A töltelékhez:

  • 1-1,5 kg alma
  • 15 dkg cukor
  • 1 mokkáskanál fahéj
  • 3 evőkanál gríz
Így készült:
Az almákat megmostam, lereszeltem, kicsavartam a levét. Elkevertem a cukorral és grízzel, fahéjjal. 
A tésztához előbb a tojásokat kevertem el a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet és sütőport, a citromhéjat, olajat, végül apránként a tejet, miközben kevertem.
A massza felét kikent tepsibe borítottam, 180 fokos sütőbe tettem. Mikor a tészta teteje enyhén pirulni kezdett, illetve szilárd volt a teteje, kivettem a sütőből, elegyengettem rajta az almát, majd befedtem a tészta másik felével.
Visszatéve a sütőbe készre sütöttem. Azaz addig, míg szépen megpirult a teteje.

Kissé vékony lett az almaréteg, pedig olyan soknak tűnt, mikor reszeltem. Azért szépen fogy, rajtam kívül senki sem panaszkodott erre. Meg másra sem. 😉

Krumplis-túrós pogácsa

Legutóbb ilyen "hamuban sült pogácsa" készült útravalónak Fiamnak. A túrótól és a krumplitól jó puha lett a tésztája, meg persze jó íze is lett. Amennyi pogácsát sütök, le se fotózom mindig, csak amikor másképp készül. Ez most más! 😊
Hozzávalók:

  • 25 dkg túró
  • 35 dkg főtt, reszelt krumpli
  • 1 kg liszt
  • 2,5 teáskanál só
  • 10 dkg margarin
  • 20 dkg zsír
  • 3 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 1 tojás
  • 2 evőkanál tejföl
  • 1 tojás és magok a tetejére
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.
A lisztet elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral, majd a túróval és krumplival is. Mélyedést készítettem a közepébe, beleütöttem a tojást, beleöntöttem az élesztős tejet s összegyúrtam a tésztát. 2 evőkanál tejföllel lazítottam, mert kissé kemény lett.
Megdagasztottam, pici liszttel szórtam, letakartam s 1 órát kelni hagytam.
Lisztezett deszkára borítottam, kinyújtottam, jó ujjnyi vastagra. Kiszaggattam, tepsibe pakoltam.
Csipet sóval felvert tojással lekentem, szezámmaggal/köménymaggal szórtam.
180 fokos sütőben sütöttem, szép pirosra.


Brokkolikrémleves

Ez a leves néhány éve tört be a konyhánkba. Az egyetlen krémleves, ami osztatlan sikert aratott, s beépült a mindennapokba. Az idők folyamán némi változáson esett át, csiszolódott az ízlésünköz, s kialakult ez a változat, amit nagyon szeretünk:


Hozzávalók:

  • 1 fej hagyma
  • 2 evőkanál olaj
  • 1 fej brokkoli (fél kg)
  • 4 közepes krumpli
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál házi ételízesítő
  • 2-3 dl tej
Így készült:
A brokkolit rózsáira szedtem, a szárát is megpucoltam, s a rózsákkal együtt vízbe tettem. A krumplit is megpucoltam, megmostam.
A hagymát megpucoltam, felaprítottam, nem kell apróra, úgyis össze lesz turmixolva. Az olajon üvegesre pároltam. Az sem baj, ha picit megpirul. Ekkor hozzáadtam a brokkolit és a hasábokra vágott krumplit, a megpucolt fokhagymát, s felöntöttem annyi vízzel, amennyi bőven ellepi. Sóztam, beletettem az ételízesítőt, s főni tettem.
Amikor puhára főttek a zöldségek, levettem a lángról. Kicsit hagytam hűlni, majd a lé egy részét leöntöttem egy másik edénybe. Összeturmixoltam, majd a leöntött lét visszaborítottam, s a tejjel együtt felfőztem. Ha szükséges, még sózom, s kész is. Nem kell liszttel sűríteni, a krumplitól elég sűrű lesz.

Most éppen sajttal ettük, de levesgyönggyel is finom, vagy csak sima pirítóssal. Mindenképp szeretjük.

Csokis tiramisu

 Babapiskótás és mascarponés- így vettem a bátorságot tiramisunak nevezni. 😀Nyár van, meleg van, nem hiányzik a sütő melege, így jöhetnek a...