Szilvás-diós kocka

Múlt hét végén addig-addig gyűjtöttem a bátorságot, hogy mégiscsak bekapcsoltam a sütőt. És sütöttem. Tervem is volt vele. A Nosalty receptversenyt hirdetett, s gondoltam egy nagyot: benevezek! Valami saját alkotással. Ki is gondoltam egy túrós-szilvás kelt tésztás süteményt. Hát minden lett, csak szép nem. Mérgemben le sem fotóztam. Megettük. Hanem maradt tojásfehérjém, no meg szilva is, így abból is készült egy kisebb tepsi süti. Végül ezt a mostohagyermeket küldtem be, ami annyira csúnya sem lett, és nagyon finom. Persze a fotófeltöltést is elvacakoltam, a kiválasztott túl nagy méretű volt, s addig-addig szerencsétlenkedtem a kicsinyítéssel, míg egy homályosabb került fel. Nem tudom, mikor tették fel, de ma néztem meg, s van már 14 szavazatom! :-) (Itt)
Hát ez lenne a versenyben lévő süti:

Hozzávalók:

• 1 kg szilva
• 6 tojásfehérje
• csipet só
• 8 evőkanál cukor
• 6 evőkanál liszt
• 1 csomag sütőpor
• 6 evőkanál darált dió
• 6 evőkanál víz
• csapott mokkáskanál fahéj

Így készült:

A szilvákat megmostam, kettévágtam, magját eltávolítottam. A felezett szilvákkal kiraktam a sütőpapírral bélelt tepsi alját (26×32 cm-es).

A fehérjéket felvertem a csipet sóval, majd a cukor hozzáadásával kemény, fényes habot vertem belőle. Hozzámértem a vizet is, még vertem rövid ideig. Hozzáadagoltam a sütőporral vegyesen a lisztet, majd a diót és fahéjat. Óvatos mozdulatokkal kevertem össze, hogy a hab ne törjön. 

A masszát a szilvák tetejére simítottam, s 180 fokos sütőben készre sütöttem. 

A tepsiben hagytam kihűlni, majd kiborítottam úgy, hogy az alja kerüljön felülre. A szilvák mentén szeleteltem.

Nekem nagyon ízlett, édeskés-savanykás, puha süti lett. Más gyümölccsel is működhet, csak a fahéj nem biztos, hogy mindegyikhez illik. A szilvához szeretem!