Több, mint egy éve íródott ez a bejegyzés. A kiflike azóta számtalanszor készült- és igen, vajjal finomabb! :-)
Már említettem korábban, hogy az augusztus elég zsúfoltra sikeredett. Egyik váratlan esemény egy temetés volt. Egy kedves régi ismerősé, akivel teljesen véletlenül ismerkedtek meg a szüleim úgy harminc éve, s utána folyamatosan tartották a kapcsolatot. Önzetlenül segítettek, mikor hazát -vagy inkább országot- változtattunk, a bizalmatlanság minden jele nélkül. Miután szüleim itt hagytak minket, nem tartottuk velük a kapcsolatot, de időnként szóba kerültek. S mire jó a legnépszerűbb közösségi oldal: nemrégiben menyük fotót tett közzé róluk, sokadik házassági évforduló és születésnap is volt egyben. Nagyon megörültem, hogy épségben látom az idős házaspárt, el is terveztük, hogy alkalomadtán meglátogatjuk Őket. Eljött az alkalom, sajnos ilyen. Jani bácsi már odafent beszéli meg az elmúlt másfél évtized eseményeit Apukával és Anyukával...
Még mindig olyan közvetlenek, mint voltak, mintha el sem telt volna mintegy húsz év az utolsó találkozásunk óta... Persze sütit sütöttem az útra, és vittünk is. Sós kiflit, amire azt mondta Férjuram, hogy ez különösen jól sikerült. Annyira, hogy ugyanilyet sütöttem a vendégeknek, majd a nyaralásra is. Fotó csak olyan menet közbeni készült róla, az is csak azért, hogy bebizonyítsam, hogy tényleg elkészült az a kifli! 😀
Hozzávalók:
- 4 dl tej + 1 dl
- 1 teáskanál cukor
- 4 dkg élesztő
- 1 kg liszt
- 2 teáskanál só
- 2 dl olaj
- 2 nagy tojás
- 20 dkg vaj/ margarin
- 1 csapott teáskanál só
- reszelt sajt a tetejére
- 1 felvert tojás
Nagyon guszta finom lehet.
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Igen, finom, épp ezért egyike a ritka visszatérő süteményeknek.
TörlésNagyon guszták, finomak lehetnek! Szerencs, hogy kellemes programok is kapcsolódnak hozzá....
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Így van, az elsőtől eltekintve mindig élvezetes programra készült- még a nyaralásra is vittünk.
Törlés