2019. június 22., szombat

Köménymagos kockák

Két egymás követő hétvégén is  elkészült, másodjára kis változtatással. Tettem hozzá sajtot is, meg csak tojássárgát. Ez volt a finomabb! 😊 És csak erről készült fotó, az is csak hevenyészett.
Ma délután végre leengedhetem a gőzt. Nagyon sűrű volt az elmúlt hét, meg az azelőtti is, meg azelőtti is. Le is vagyok zsibbadva rendesen, testileg, lelkileg, próbálom összeszedni a gondolataimat, nem sok sikerrel.
A lényeg: mindkettőt szerettem, de a sajtos két fokkal finomabb volt.

Hozzávalók:
  • 70 dkg liszt
  • 2 teáskanál só
  • 1 csomag szárított élesztő
  • 30 dkg margarin
  • 2 evőkanál zsír
  • 1 egész tojás
  • 2-3 evőkanál tejföl
  • 1 evőkanál egész köménymag
Vagy:
  • 70 dkg liszt (ebből 25 dkg rétesliszt)
  • 2 teáskanál só
  • 1 csomag szárított élesztő
  • 25 dkg margarin
  • 2 púpos evőkanál zsír
  • 3 tojássárga
  • 20 dkg reszelt sajt (trappista)
  • 1 evőkanál köménymag
  • 2-3 evőkanál tejföl
Így készült:
A lisztet, sót elmorzsoltam a margarinnal és zsírral, majd a többi hozzávalóval összegyúrtam. (Az élesztőt is csak belegyúrtam.)Tejfölből annyit kanalaztam bele, hogy összeálljon a tészta, azért nagyon kemény se legyen. Olyan könnyen gyúrható.
Fél órányit pihentettem.
Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát, úgy ujjnyi vastagra, derelyemetszővel felvágtam, tepsibe pakoltam.
180 fokos sütőben világosra sütöttem.
Omlósan ropogós kis falatkák lettek. Az első változat még pünkösdre készült, másodjára fiamnak sütöttem hosszasan elálló útravalóként. Mert egy hét múlva is finom. Később-ezt nem tudom, ha sikerül kipróbálni, majd nyilatkozom.

2019. június 15., szombat

Csíkos mézes krémes

Tegnap volt az utolsó tanítási nap, de közel sincs az az érzésem, mint amit a fb-on keringő kép-összevágások sugallnak a gyereknevelésben résztvevők érzéseiről a tanév végén. Nemcsak azért, mert számunkra még nem ért véget a tanév és még nem kezdődik el "három hónapos szabadságunk", de, bár néha igen fáradt voltam, s jól fog esni a pihenés, számomra nem nyűg ez a munka. Mindamellett szeretem csinálni, hogy épp attól kaptam hideget-meleget, akiért legtöbbet tettem. Úgy látszik, nem eleget. De túlteszem magam rajta, s kárpótol a sok minden más, amiért érdemes tanító néninek lenni.
Mára kertészkedést terveztem, de annyira meleg van odakinn, hogy elnapoltam. Előbb olvasni kezdtem, majd ránéztem a laptopra, s  eszembe jutott, milyen rég nem írtam receptet az időközben készült s lefotózott sütikhez. Bár ma sütni biztos nem fogok, de van elég raktáron. A legutóbbi a pünkösdre készült sütik egyike. Krémeset sütöttem, de a hűvösebb idő beálltáig mellékvágányra kerülnek ezek a sütik.


Hozzávalók:
A tésztához:

  • 60 dkg liszt
  • 1 mokkáskanál szódabikarbóna
  • 20 dkg cukor
  • 20 dkg margarin
  • 4 evőkanál méz
  • 0,5 dl tej
  • 2 nagy tojás 
  • 1 evőkanál kakaó a tészta felébe

Krémhez:

  • 8 dl tej
  • 1 evőkanál cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 8 evőkanál gríz
  • 20 dkg vaj
  • 15 dkg cukor
  • + sárgabaracklekvár
Így készült:
A lisztet elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a szódabikarbónát, cukrot, mézet, tojásokat és gyúrni kezdtem. Közben apránként adagoltam hozzá a kimért 1 dl tejből annyit, hogy összeálljon a tészta, de ne legyen túl kemény sem, mert akkor nehéz lesz kinyújtani. Sőt, picit lágyabbra gyúrtam a szokásosnál, számítva a belegyúrandó kakaóra.
A tésztát két fele vettem. Felébe belegyúrtam a kakaót, másik felébe meg evőkanálnyi lisztet.
Mindkét részt két fele osztottam, tepsi méretű lapokat nyújtottam, s tepsi hátán kisütöttem őket.
A krémhez a tejből, 1 evőkanál cukorral és vaníliás cukorral, valamint a grízzel tejbegrízt főztem. Mikor kihűlt, kanalanként belekevertem a vaj-cukor keverékébe.
Megtöltöttem a lapokat: alól barna lap került, erre fele krém, majd világos lap, lekvár, másik világos lap, krém másik fele, s sötét lappal fedtem be.

Finom volt, nem túl édes, de mi így szeretjük. 
De ilyen melegben krémes sütit sütni... nem túl szerencsés. Hűtőben tartottam, különben másnap már nem mertem volna a család elé tenni. 
Állítólag jön egy kis enyhülés, zivatarokkal tarkítva. Milyenek is vagyunk... Májusban az esőből volt elegünk, s most, hogy végre meleg van, várjuk az esőt! 😃 De ez már melegből is sok. Nekem legalábbis...




2019. június 5., szerda

Restderelye

Mennyi mindent nem kérdeztem meg időben Anyukámtól! Többek között ezt sem. Emlékeimben ott él a kinézete, az íze, az illata, de arra nem emlékszem, pontosan hogyan készült. Megkérdeztem a testvéreimet. Nővérem tájékoztatott, hogy csak túró és tészta volt benne. Persze házi tészta. És cukor, mert ugye ez nem más, mint sült édes túrós tészta.
Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy restderelyét kéne készíteni. Leányzó a múlt hét végére vargabélest kért- ezt készítettem helyette. Nagyon erőt kellett vennem magamon, hogy nekilássak házi tészta gyúrásának, de csak hozzáfogni volt nehéz, aztán némi bosszankodás árán az is meglett. Nem vagyok gyakorlott házi tészta-gyúró, így kissé lágy lett, s ragadt volna össze, azaz meg is tette itt-ott, hát úgy főztem meg. A végeredményben nem látszott. :-)
S miért rest? Mert nincs megtöltve a tészta, mint a derelye esetében, ami, lássuk be, igencsak macerás, de annál finomabb, hanem csak a kifőtt tészta összekeverve a túróval, alól-felül egy-egy tepsi méretűre szabott tésztadarabbal kibélelve a tepsi, közötte az édesített túrós tésztával és sütőben sütve.
Az Anyukámé magasabb volt, a teteje ropogósra sült; az enyém másképp nézett ki, de azért finom volt.



Hozzávalók:
A tésztához:

  • 50 dkg liszt
  • 3 nagy tojás
  • víz
A töltelékhez:
  • 1 kg túró
  • 20 dkg cukor
  • 3 csomag vaníliás cukor
  • 1 citrom lereszelt héja
  • + só a tészta kifőzéséhez
  • pici olaj a tepsit kikenni
Így készült:
Meggyúrtam a tésztát: a lisztet tálba tettem, mélyedést készítettem a közepébe, beleütöttem a tojásokat. Gyúrni kezdtem, közben annyi vizet adagoltam hozzá, hogy összeálljon a tészta. 
Erre szakosított abroszon kinyújtottam. (Ennek is megvan a technikája, Nagymamám keze alatt pikk-pakk terjedelmesedett a tészta kör alakú mérete, miközben előre-hátra tessékelte a laskanyújtóra felsodort tésztát, majd gyors mozdulattal letekerte róla, s másik irányból kezdte elölről a műveletet. Nekem nem megy ez olyan jól, gyakrabban kéne művelnem.)
A kinyújtott tésztából kiszabtam két tepsi méretű darabot. Hagytam kevés ideig szikkadni, majd felcsíkoztam a maradék tésztát- laskára vágtam.
Sós vízben kifőztem, leszűrtem.
Közben a túrót villával áttörtem, elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, citromhéjjal, végül a kifőtt tésztával.
A tepsit (28×32 cm-esben készült) vékonyan kiolajoztam, kibéleltem az egyik tésztalappal, beleborítottam a túrós tésztát és elegyengettem. A másik tésztalappal befedtem., kevés cukrot szórtam a tetejére. (Abban is bizonytalan voltam, hogy a nagy tésztadarabokat meg kell-e főzni, de nem láttam rá módot, ezért nyersen került a helyére. Szerintem Anyukám is így tett...)
180 fokon addig sütöttem, míg a teteje kissé pirulni kezdett.
Felszeletelve fogyasztjuk.
Régen kiadósabb leves mellé készült második fogás gyanánt, ezúttal ez volt a vasárnapi süteményünk. 
A tetején a cukor megolvadt, nem képezett ropogós réteget, mint ahogy emlékeimben él, de így is volt sikere. 
A tésztagyúrást leszámítva egyszerű és gyorsan elkészülő étek. Nővérem mondta, hogy Ő boltban vásárolt házi jellegű tésztával szokta készíteni. 
De így, házi tésztával egy hagyományos, mifelénk egykor- s talán még ma is- készített étel.



2019. május 28., kedd

Joghurt eperrel, babapiskótával

Amilyen egyszerű, annyira finom is. Pár perc alatt összedobható, csak kell várni néhány órát, hogy a hűtőben még finomabbá váljon. Itt friss eperrel készült, de fagyasztott gyümölccsel, befőttel, vagy más idénygyümölccsel is megtenné.
Annyira egyszerű, hogy le sem fotóztam volna, ha nem gondolok Fiamra meg arra az elhatározásra, hogy nekik való, egyszerűn elkészíthető ételek is kerülnek fel a blogra. No, ennél egyszerűbbet nem igazán tudok elképzelni! :-)
Hozzávalók:

  • 1 vödör görög joghurt (800 g)
  • 4-6 evőkanál cukor, ízlés szerint
  • eper vagy más gyümölcs
  • 10-12 babapiskóta
Így készült:
A joghurtban elkevertem a cukrot meg a felaprított gyümölcsöt.
Egy tál oldalát (vagy alját) kiraktam babapiskótával, beleborítottam a joghurtot. 
Néhány órát hagyjuk  a hűtőben. Ez idő alatt a babapiskóta megszívja magát a joghurtban és gyümölcsben lévő nedvességgel , így s gyümölcsös joghurt sűrűbb, finoman krémes lesz.

2019. május 26., vasárnap

Mexikói csirke

Ez az étel is viszonylag egyszerű, és nagyon finom. Meg kiadós is. Ha jól emlékszem, egy újságban látott recept alapján készült először, legalábbis az ötletet onnan csentem, de a kamra tartalma s ízlésünk alapján készült el.
Azért egyszerű, mert csak a csirkehúst kell megpárolni a hagymával, no meg egy répát megpucolni s felaprítani, a többi hozzávaló már konzerv, csak bele kell borítani s összefőzni. Fiamnak szoktam sütni-párolni s lefagyasztani csirkehúst, ha az kéznél van, még annál is egyszerűbb elkészíteni. Rizst készítek mellé, vagy bulgurt.

Hozzávalók:

  • 1 nagy csirkemellfilé
  • 1 fej hagyma
  • 2-3 evőkanál olaj
  • 1 nagyobb sárgarépa
  • 1 babkonzerv
  • 1 kukoricakonzerv
  • 1 kis doboz sűrített paradicsom
  • bors
  • pirospaprika
  • csili ízlés szerint

Így készült:
A hagymát apróra vágtam, az olajon megpároltam. Közben a húst csíkokra vágtam. A répát megpucoltam, felaprítottam. A hagymára dobtam mindkettőt, sóztam, s fedő alatt hagytam puhára párolódni. Beleborítottam a konzerveket, sűrített paradicsomot, fűszereztem ízlés szerint, s még egy kis vizet is öntöttem alá, hogy szaftosabb legyen. Összefőztem, megkóstoltam, szükség szerint még sóztam vagy fűszereztem s kész is.
Bulgurral készült:
Itt pedig rizzsel:


2019. május 24., péntek

Bodzavirág lekvár

Tavaly főztem először, s mire közzé tettem volna, már elvirágzott a bodza, de idén ki nem hagyom.  Akkor csak egy adag készült, kíváncsiságom kielégítése végett. Akkora sikere volt, hogy idén többet főzök belőle. Ma meg is lett az első adag, Leányzó hathatós közreműködésével. Még szép, hogy segít, hisz , mint most mondta, ez lett a kedvenc lekvárja, s Ő rendelt belőle tetemes mennyiséget. Ami azért nem lesz annyira sok, de legalább 3 adagnyi.
Kolléganőm főzi évek óta, nagyon dicsérte, hát kértem tőle receptet. A dzsemfix miatt gyanakodtam rá, korábban még sosem használtam, de muszáj volt kielégítenem a kíváncsiságomat. Tényleg nagyon finom, kellemesen savanykás-bodzás-édes ízű. Azt is mondta kolléganőm, hogy túrós palacsintában nagyon finom. S milyen igaza volt!




 Hozzávalók:

  • 1 l víz
  • kb. 40 bodzavirág
  • 2 citrom
  • 60 dkg cukor
  • 4-6 alma
  • mokkáskanálnyi citromsav
  • 2 csomag dzsemfix
Így készült:
A bodzavirágot fazékba tettem, rákarikáztam a citromot, hozzáadtam a citromsavat, s ráöntöttem a liter vizet. Egy napra a hűtőbe tettem.
Másnap az almát -4 nagyot- megpucoltam, megreszeltem, s párolódni tettem. Mikor puhának ítéltem, hozzáadtam a cukrot, tovább főztem rövid ideig. Rászűrtem a citromos bodzalét, beleborítottam a dzsemfixet, s mintegy 10 percig kis lángon főztem. 
Alaposan kimosott üvegekbe szedtem, lezártam, 10 percre fejtetőre állítottam.

Tavaly levendulával is főztem egy adagot, ugyanígy, az is finom volt. 
Az alma darabos marad benne, de nekem tetszik is így, van mit "harapni" rajta, nem csak zselé. Vaníliát is írt hozzá a recept, én most kihagytam. 
Jövő héten főzzük a második adagot! :-)
Palacsintába pedig- kihagyhatatlan!








2019. május 18., szombat

Évfordulós torta

Már jó néhány éve nem szántam elég időt arra, hogy egy "normális" tortát süssek. Elsődleges szempont mindig, hogy minél hamarabb kész legyen. Mert vagy sok a dolgom még mellette, vagy csak a délután egy részét tudom rászánni. Most, hogy közeledett a 23. házassági évfordulónk, kinéztem egy vonzó receptet, s igen elszánt voltam, hogy én azt meg fogom sütni szombat délután. Mást nem csinálok, hanem tortát sütök. Úgy adódott, hogy mást csináltam. 😃 Most volt idő virágokat venni, s ha már ott voltak, egész délután azokat tettem-vettem, ültetgettem, csinosítgattam a ház elejét. Ez is meglett, viszont évfordulós torta -hát, csak egy gyors lett. Kavart tészta, puding, csoki a tetején.



A laphoz:
  • 3 tojás
  • 20 dkg cukor
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 25 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 dl olaj
  • 1 dl tej
Az öntethez:
  • 10 dkg cukor
  • 1,5 dl kávé
A krémhez:
  • 2 csomag tejszínízű pudingpor
  • 1 tojás
  • 6 dl tej
  • 4 evőkanál cukor
  • 10 dkg vaj
A tetejére:
  • 10 dkg étcsokoládé 
  • 5 dkg vaj
Így készült:
A tésztához előbb elkevertem a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral, majd hozzáadtam a lisztet, sütőport, olajat, s miután ezekkel is simára kevertem a masszát, két részletbe belekevertem a tejet.
Kikent tortaformába borítottam a masszát, s 175 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.
Míg sült, az öntethez való cukrot karamellizáltam, majd ráöntöttem a kávét és kis lángon addig főztem, míg a cukor feloldódott,
A pudingot is megfőztem: előbb a pudingporokat kevertem el a tojással és kevés tejjel, majd a többi tejet és cukrot is hozzáadtam, s kis lángon, állandóan kavargatva sűrűre főztem. Mikor levettem, azon forrón elkevertem benne a vajat.
A közben megsült lap tetejéről levágtam egy keveset, hogy egyenes legyen a teteje - nekem mindig púposra sülnek a tortaformában a tortalapok.
A lapot tányérra tettem, köré pattintottam a tortaforma oldalát. Úgy melegen rálocsoltam a kávés öntetet, majd ráborítottam a pudingot s elsimítottam. Hagytam kicsit hűlni, levettem a karimát. A csokit a vajjal gőz fölött felolvasztattam, s bevontam vele a torta tetejét. Itt-ott letessékeltem a csokit a torta oldalára.

Meglepően finom lett, mindenki elégedett volt a "gyorstortával" .  A tortalap nem piskóta ugyan, de finom, puha, jó az állaga és szépen szeletelhető. A krém finomabb, krémesebb lenne, ha a vajat a cukorral kikavarva, majd belekanalazva a pudingot módon készítjük.
Mikor fogok végre egy délutánt tortasütésre szánni? Fogalmam sincs. Talán majd ha nyugdíjas leszek s az unokáimnak sütögetek...

Csirkemellpaprikás

Ha nem pörkölt készül, csirkemellet készítek lefagyasztás céljából, hogy aztán csak előkapva s kiolvasztva valami készülhessen gyorsan. No nem a saját dolgomat szoktam ennyire megkönnyíteni, hanem Fiamra gondolok ezzel a tettel- is. Még egy jó év, s két gyereket pakolhatok fel elemózsiával... Hú, rágondolni sem szeretek. Még elég friss emlék, mikor Fiam szalagavatójára készültünk, s akkor tudatosult bennem, hogy lezárul egy korszak, s következik egy nehezebb, mindenki számára. S már Hédiék is készülnek a szalagavatós tánccal... Telik az idő. Néha jó lenne megállítani, de nem lehet, muszáj szembenéznünk az általa hozottakkal.
Én meg csak sütök-főzök, hogy Gyermekem véletlenül se éhezzen ott a távolban...
Hozzávalók:

  • 1 fej hagyma
  • 3 evőkanál olaj
  • 1 nagy csirkemell
  • só, bors
  • pirospaprika
Így készül:
A hagymát megpucolom, apróra vágva az olajon megpárolom. Közben a megmosott csirkemellet csíkokra vágom, a hagymára dobom, sózom, s időnként megkeverve megpárolom. Mikor a hús már puha, pici borsot s ízlés szerint pirospaprikát szórok rá, még rövid ideig főzöm, s kész is.
Hamar kész van. Kihűlés után kis dobozokba pakolom, s mehet a fagyasztóba.
Változatosan felhasználható, akár csak simán összekeverve tésztával, rizzsel, tarhonyával. Persze krumplival is jó, csak az macerásabban készül, mint az előzőek. Tejfölösen is finom, tésztával, vagy párolt zöldségekkel...

2019. május 17., péntek

Magvas pogácsa

Hosszú idő óta végre két hete sikerült összehozni a családot. Mindenki -azaz majdnem mindenki- nálunk volt egy hétvége erejéig. Szombat esti szalonnasütés lett volna az egyik program- hát persze, hogy az időjárás keresztbe tett. Sebaj, megettük idebenn a szalonnát, meg amit még sütögettem.
Többek között pogácsa is készült, többféle maggal.

Hozzávalók:
  • 110 dkg liszt
  • 12 dkg margarin
  • 25 dkg zsír
  • 2,5 teáskanál só
  • 4 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 4 dkg élesztő
  • 2 nagy tojás
  • 10 dkg tökmag
  • 1-1 maréknyi lenmag és szezámmag
  • + 1 tojás lekenni
Így készült:
A tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet (eredetileg egy kg-ot, de lágy lett, s utólag adtam hozzá még 10 dkg-ot) tálba mértem, elvegyítettem a sóval, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Hozzáadtam a tojásokat, a közben felfutott élesztős tejet és összegyúrtam. A végén kerültek bele a magok, s megdagasztottam a tésztát.
Letakarva egy órányit kelni hagytam.
Lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam, hajtogattam. 15-20 perc újabb pihentetés után- letakarva- egy-másfél ujjnyi vastagra nyújtottam, kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe pakoltam.
Csipet sóval felvert tojással lekentem.
180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem.

Finom, ropogós pogácsák lettek. S jó sok. Még útravalót is pakoltam belőle a hosszú útra kelő családtagoknak.

2019. május 11., szombat

Diós-kávés süti

Cseh  sütit terveztem, de a felhasználásra váró maradék tojásfehérje borította a tervet. Hasonló ízvilág lett, azaz diós is, kávés is, csakhogy magam alkotta sütemény lett. Kedvelem eme két íz kombinációját, s úgy tűnt, a többiek is hasonlóan vélekednek erről.

Hozzávalók:
A tojásfehérjés laphoz:

  • 6 tojásfehérje
  • csipet só
  • 6 evőkanál cukor
  • 6 evőkanál darált dió
  • 6 evőkanál liszt
  • fél csomag sütőpor
  • 1 evőkanál őrölt kávé
  • 1 dl víz
A krémhez:
  • 2 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 6 dl tej
  • 18 dkg cukor
  • 3 tasak 3 az 1-ben kávé
  • 20 dkg vaj
Így készült:
A fehérjéket a csipet sóval felvertem, majd a cukor hozzáadásával kemény habbá vertem. Hozzáadtam a diót (púpos evőkanállal mértem), óvatosan összeforgattam, majd a kávét, sütőport és lisztet (közepesen púpos kanállal mérve) is hozzáadtam, kettesével, óvatosan kevergetve. Végül a víz került bele, s miután összekevertem ezzel is, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát.
175 fokos sütőben sütöttem addig, míg a teteje enyhén pirulni kezdett.
A krémhez előbb a pudingot főztem meg. A pudingporokat simára kevertem kevés tejjel, majd a többi tejet is hozzáadtam. Állandóan kavargatva sűrűre főztem. Miután levettem, belekavartam a 3 tasak kávét. Hagytam kihűlni, közben gyakran megkevertem. A vajat elkevertem a cukorral, s kanalanként hozzáadtam a közben kihűlt pudingot. Habosra kevertem, majd rákentem a diós lap tetejére a krémet.



2019. május 7., kedd

Zellerlepénykék

A zeller is azon zöldségek közé tartozik, amelyiknek egyetlen szerepe volt régen: húslevesbe került a többi társával együtt. Én sem használtam sokáig másra. Szerettem az ízét mindig is, mégsem jutott eszembe más formában is készíteni. No most sem csak úgy magamtól, hanem láttam rántva -ezt még nem próbáltam-, sütve olajban, reszelve lepénykének. Egyik délután, a hűtő tartalmát felmérve, azon tanakodtam, mi legyen a vacsi. Mikor megláttam a nagy fej zellert, be is villant egy valahol nemrég látott recept, s el is lett döntve a zöldség sorsa. 

 Hozzávalók:

  • nagy fej zeller fele (vagy egy kisebb)
  • 10 dkg reszelt sajt (trappista)
  • 3 tojás
  • bors
  • 2 gerezd fokhagyma
  • petrezselyem
  • 3-4 evőkanál liszt
  • olaj/zsír a sütéshez
Így készült:
A zellert megpucoltam, lereszeltem. Hozzáadtam a reszelt sajtot, sót, fűszereket, tojásokat, zúzott fokhagymát, s annyi lisztet, hogy formázható masszát kapjak. Összekevertem.
Olajat és zsírt -nagyjából fele-fele arányban- hevítettem, s evőkanálnyi kupacokat tettem egymás mellé, kissé lelapogatva őket. Mindkét felét pirosra sütöttem.
Tejfölös mártogató készült hozzá, pici sóval, borssal, fokhagymával.



Igazán finom lett, mindenkinek ízlett. Így egy újabb étellel bővült a vacsorák köre.
Sőt, főzelékre feltétként is el tudom képzelni.
A zellerről csupa jót olvastam, egészséges, naná, hisz zöldség, s alacsony kalóriatartalma miatt fogyókúrás ételek összetevője is lehet. No nem ez a változat, a liszt meg az olajban sütés mindjárt kizárja ezek sorából.

2019. május 3., péntek

Diós-csokis zabpehelykeksz

Persze, hogy ez a kekszféle is Fiam kedvéért készült. Hogy vihessen magával valami tartós hazai ízt is. A formázásra kell időt szánni, azaz a gömbölyítésre, amúgy egyszerű és finom édes rágcsálni való.


Hozzávalók:

  • 25 dkg zabpehelyliszt
  • 25 dkg liszt
  • csipet só
  • 20 dkg cukor
  • 15 dkg darált dió
  • 25 dkg margarin
  • 2 nagy tojás
  • 15 dkg csoki
Így készült:
A zabpelyhet kávédarálóval megőröltem. Összevegyítettem a liszttel, sóval, cukorral, darált dióval, és összemorzsoltam a margarinnal. A két tojással összegyúrtam. 
A masszából két tenyerem között diónyi gömböket formáltam, tepsibe rakosgattam, nem túl közel egymáshoz, majd mutatóujjammal benyomtam a közepét, hogy a csokinak egy mélyedés legyen benne. Egész mély lyukat kell képezni benne, mert sülés közben kicsit változik a formája, sokkal sekélyebb lesz a végére a mélyedés.
180 fokon addig sütöttem, míg enyhén pirulni kezdett.
Hagytam kihűlni.
A csokit gőz fölött felolvasztottam, majd a sütik mélyedését megtöltöttem.

Sokáig elálló sütemény. Bár nem próbáltam, de mivel nem tejes, biztos vagyok benne, hogy legalább két hétig biztonsággal fogyasztható. 
Csokis is, diós is- ha nem mondom, akkor is sejthető, hogy finom! :-)

2019. április 29., hétfő

Ötlapos citromos süti

A húsvét sem úgy zajlott le, ahogy elterveztük. Úgy volt, hogy hozzánk jön az egész család, úgy is készültem, sütöttem-főztem szorgalmasan, de időközben fele társaság lebetegedett. Nem is főztem utána egész héten, azaz szombatig, annyi minden maradt a nyakunkon. No sebaj, a tervek szerint jövő hétvégén bepótoljuk az összejövetelt. De már nem fogok két napot a konyhában tölteni, szalonnasütés a program.
A húsvét nem a kedvenc ünnepem- gyerekkorunkban, mivel ugye négyen vagyunk lánytestvérek, egymásnak adták a locsolók a kilincset, s azt úgy nem szerettem. Jöjjenek, csak ne locsoljanak. Akkoriban piros tojás járt a locsolkodásért, festettünk is jó sokat, azt még jó mókának is tartottam. No meg megkínáltuk őket sütivel. Manapság pénz jár a locsolónak- de már nem sok locsolkodó jön, és mi tagadás- az utóbbi években nem is várjuk őket, ilyenkor többnyire családi programot tervezünk. Idén Nővéremékkel együtt mentünk volna világgá, de mivel nem tudtak jönni, visszavittük Gergőt Szegedre- kedden már órái voltak, mindenképp utazott volna vissza hétfőn-, s ha már ott voltunk, bejártuk a füvészkertet. Az idő is csodás volt- bár nálunk már hűvösebb volt aznap, de délen ragyogó napsütéses idő volt-, a látvány is megérte a nagy utat. Összecsaptuk a kellemest a hasznossal. 😃
Szó szerint két napot töltöttem a konyhában húsvét előtt- pénteken sütöttem, szombaton főztem, meg tojást festettünk a gyerekekkel, hagymahéjjal, ahogy tesszük évek óta. Több süti is készült, köztük ez a citromos lett a kedvencem:

Hozzávalók:
A lapokhoz:

  • 15 dkg cukor
  • 60 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • csipetnyi szódabikarbóna
  • 16 dkg zsír
  • 2 tojás
  • tej (kb. 1,5 dl)
A krémhez:
  • 9 evőkanál rétesliszt
  • 9 dl tej
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 20 dkg cukor
  • 20 dkg vaj
  • 1 citrom lereszelt héja és kicsavart leve
Így készült:
A tésztához a lisztet, cukrot, sütőport és szódabikarbónát tálba tettem, elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a két tojást, és apránként annyi tejet, hogy jól gyúrható tésztát kapjak. Ne legyen kemény, mert nehéz lesz kinyújtani a lapokat.
5 részre osztottam, s lisztezett deszkán sorra tepsi méretűre nyújtottam őket. Tepsi hátán világosra sütöttem sorra a lapokat. (23×32 cm-es tepsin sültek) Egyik lap kicsit jobban megsült, ez lett a legalsó.
A krémhez a lisztet (közepesen púpos kanállal mérve) kevés tejjel simára kevertem. A többit is hozzáadtam fokozatosan, s a vaníliával együtt, kis lángon, állandóan kavarva sűrűre főztem. Miközben hűlt, sűrűn megkavartam.
A vajat elkevertem a cukorral, majd kanalanként hozzáadtam a közben kihűlt pépet. Habosra kavartam. Végül belekevertem a citrom héját és kicsavart levét.
A lapokat megtöltöttem a krémmel. 
Tetejére papírt tettem, erre egy másik sütit, hogy lenyomja. Másnapra jól átpuhult, könnyen lehetett szeletelni.

Finoman puha, kellemesen citromízű süti lett. Ebből ettem a legtöbbet, azaz több szeletet. Volt olyan süti, amelyiket csak éppen megkóstoltam.
Ilyenek a hagymahéjjal festett, levéllel díszített piros tojások: