Krumplis-sajtos sós keksz

 Az ugyanannyi lisztet-túrót-margarint tartalmazó sós süti hatására sütöttem már sajttal is, s egy ideje azon morfondíroztam, mi lenne, ha mindezek mellé még krumpliból is ugyanannyi kerülne. Jó ideig őrizgettem a gondolatot, mire tett is követte. Nagy megelégedettségemre. Tényleg finom lett, kellemesen rágcsálható sós harapnivaló:

Hozzávalók:

• 40 dkg főtt krumpli
• 40 dkg liszt
• 40 dkg margarin
• 40 dkg sajt
• 1 teáskanál só+ 1 nagy csipettel
• 1 tojás lekenni

Így készült:

A sajtot ( 3 féle volt vegyesen, amilyeneket otthon felleltem) és krumplit a reszelő kis lyukú oldalán lereszeltem és a liszttel meg margarinnal összegyúrtam.

Nyújtottam, felvert tojással lekentem, négyzetekre vágtam, tepsibe pakoltam, 190 fokos sütőben pirulásig sütöttem.

Nem valami bonyolult recept, az elkészítés sem hosszadalmas. 

A fotók elárulák, hogy még húsvéti sütemény. Akkor is nekibuzdultam, hogy írok, aztán elmúlt. Kellett valaminek történnie, hogy visszatántorítson ide. 

Rántott zöldségek petrezselymes krumplival és uborkasalátával

Meglepődtem, hogy idén egyetlen bejegyzést se írtam. Ezek szerint csak terv maradt. Mert szerettem volna írni néhányszor, az biztos. Elhatároztam, hogy eztán gyakrabban fogok. Nem csak azért, mert itt a nyár és lassan nekünk is a - szerintünk jól megérdemelt- nyári szabadság. Az elmúlt két hétben sokat tipródtam és meghoztam egy döntést, amivel több szabadidőt biztosítok magamnak. S ezt az írásra fordítom. 

A konyhai ténykedésekben sem vagyok már olyan elvetemült, mint korábban, de így is bőven lenne mit megörökíteni. De vagy nem fotóztam, vagy nem írtam receptet- viszont van sok piszkozatban mentett elkezdett bejegyzés, így van mihez nyúlnom. Ez az étel sem most készült, viszont vacsorára hasonlót fogok alkotni az első idei kerti gömbcukkinitermésből. Azt még nem döntöttem el, hogy olajban vagy sütőben fogom sütni- az előbbi finomabb, utóbbi egészségesebb.

 Hozzávalók:

• 1-2 cukkini, mérettől függően
• fél kg csiperke, nagyobb fejek
• só, bors, paprika keveréke
• 3 tojás
• liszt
• zsemlemorzsa
• 2-3 evőkanál olaj

A krumplihoz:

• 1,5 kg krumpli
• só
• 3 evőkanálnyi olaj
• 1 kis csokor petrezselyem

A salátához:

• 6-8 uborka ( vagy egy kígyóuborka)
• 1-2 fej hagyma
• só
• 2-3 evőkanál almaecet

Így készült:

A cukkinit megmostam, héjastul úgy 1 cm-es szeletekre vágtam. Só-bors-paprika keverékével megszórva egymásra pakoltam. A gombát megtisztítottam- le szoktam húzni a "héját"- és beszórtam fűszerkeverékkel.

A tojást egy nagy csipet sóval felvertem.

A fűszeres zöldségeket lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgattam, sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam. Nagyon pici olajat vékonyan csurgattam rájuk ide-oda és 190 fokos sütőben addig sültek, míg világosbarna pirult színt kaptak.

Közben készült a köret is: a krumplit megpucoltam. Az edény aljára öntöttem kevés olajat, rákarikáztam a krumplit, sóztam, pici vizet is öntöttem alá- úgy fél dl-nyit - és fedő alatt hagytam megpárolódni. Kétszer-háromszor átkevertem, bár Anyukám úgy tanított, hogy nem kell kevergetni, kis lángon fedő alatt kell hagyni készre párolódni. A petrezselymet megmostam, apróra vágtam s csak a legvégén adtam hozzá a krumplihoz. 

Az uborkasaláta is hamar elkészül: a megmosott ubit felkarikázom, a hagymát pucolom, szeletelem. Nagy csipet sóval átkeverem, majd kevés vizet és ecetet öntök rá. Átkeverem és kóstolgatom: ha sótlan, még sózom, ecetet is lehet pótolni. Ha meg túl ecetes lenne, még kevés víz kerül rá.

Egyik kedvenc nyári vacsorám. Természetesen olajban is süthető, néha szoktam is. Más zöldséget is lehet rántani, ki-ki kedve szerint. Ez így csak egy ötlet, sokféleképpen variálható, meg aztán ahány konyha, annyi szokás. 

Petrezselymes újkrumplileves

 Nem először fordul elő, hogy biztos vagyok egy bizonyos recept blogon való jelenlétében. Hogy valamikor már lefotóztam, az biztos. Pedig viszonylag gyakran készül, főleg nyár elején, amikor már megjelenik az újkrumpli, s mert Leányzó kedvére szeretnék tenni. Meg úgy mindenkiére, mert közkedvelt leveske. Ráadásul gyorsan is kész, néhány hozzávalóból. Régi recept, még Anyukánktól maradt ránk- már csak ezért is érdemes megörökítani.

Hozzávalók:

• 1 kg újkrumpli
• só
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 3 evőkanál tejföl
• 1 evőkanál liszt
• 3 dl tej
• 1 mokkáskanál pirospaprika

Így készült:

A krumplit megpucoltam, felkarikáztam és főni tettem annyi vízban, amennyi bőven ellepi. Egy teáskanálnyi sót is adtam hozzá. Közben a lisztet kevés tejjel csomómentesre kevertem, hozzáadtam a tejfölt, azzal is simára kevertem, majd a többi tejjel is.

A petrezselyemzöldet megmostam, apróra vágtam.

Mikor megfött a krumpli, hozzáöntöttem a tejfölös keveréket, belekerült a paprika is. Hagytam újra felfőni, legvégül a zöldet adtam hozzá, s el is zártam alatta a lángot.

Könnyű, jó ízű leves, ami langyosan a legfinomabb. Már készítettem öreg krumpliból is, de a fiatal, még kaparható héjúból az igazi.

S miért petrezselyemzöld? Mifelénk az egész növény petrezselyem -amúgy hivatalosan is-, a levelét pedig petrezselyemzöldként különböztetjük meg a gyökerétől. Amikor Anyuka főzött, rendszerint minket, az éppen közelben lévő valamelyik lányát szalasztotta le a kertbe egy csokor petrezselyemzöldért. Vannak szavak, kifejezések, szófordulatok, amelyektől nem tudok elszakadni akkor sem, ha errefelé másképp használják. De lehet, nem is akarok. Megérné egy bejegyzésben összegyűjteni a konyhai kifejezéseket, egy kis szókincsbővítés sosem árt. 😉

Előkerestem a régi fotókat is:

Fokhagymakrémleves

 Valamikor régen készítettem egy internetes recept alapján, s nagyon ízlett mindenkinek. Aztán feledésbe merült, míg csak Férjem egy egész zsákocska fokhagymával állított haza. Keresgélni kezdtem a hajdanvolt levest, de a fellelt receptek egyikét sem találtam azonosnak az akkorival. Így a több másik, kutatás közben átfutott hozzávalókból próbát tettem. Bejött. Azóta többször is elkészült, "bogyóval", azaz levesgyönggyel megszórva igencsak kedvelt leves lett.

Hozzávalók:

• 1 nagy fej hagyma
• 1 nagy fej fokhagyma (vagy kettő kisebb)
• 4-5 közepes krumpli
• 2-3 evőkanál olaj
• só
• 2 dl tejszín

Így készült:

A hagymát és a fokhagymát szeletelve. kevés sóval megszórva az olajon megpároltam- nem pirítottam, csak hagytam puhára párolódni. Felöntöttem annyi vízzel, amennyi bőven ellepi, s addig főztem, míg majdnem elpárolgott a víz róla. 

Közben megpucoltam a krumplit.

A hagymákra úgy másfél liter vizet öntöttem, még kevés sót szórtam rá, beletettem a feldarabolt krumplit. Addig főztem, míg a krumpli is puha lett.

Botmixerrel simára kevertem, majd a tejszín hozzáadásával újra felfőztem. Ha szükségét éreztem, még sót is tettem bele.

Levesgyönggyel kanalaztuk.

Egyszerű és jó ízű leveske. A krumpli eléggé besűríti, liszt nem is került bele. A víz mennyiségével lehet játszani, több, kevesebb, ki mennyire sűrűn szereti, illetve mennyi levest akar főzni. 

Rántott camambert áfonyalekvárral

 Leányzóm egyik kedvence ez az étel. Az utóbbi néhány hónapban többször készített, volt, hogy elment bevásárolni hozzá, s egyedül varázsolt az asztalra ételt. Ezúttal közös munka gyümölcse volt a vacsoránk, Hédi panírozta, sütötte a sajtot, a köretet én készítettem Gergővel. A lekvárt meg boltban vettük... Áfonyalekvárt főzni kicsit drága mulatság lenne. Bár idén másmilyent is az. Tegnap böngészgettem az internetet sárgabarack árakért. A legközelebbi gyümölcsösben, leszedve ugyan, ezer-ezerkétszáz kilója. Mennyi lehet akkor a boltban? Idén nem főzök sárgabaracklekvárt. Hátha jövőre nem fagy el, mert saját fánk már akkorára nőtt, hogy simán ellátna minket. Megint elkanyarodtam a tárgytól... Finom vacsorát hoztunk össze közösen:

Hozzávalók:

• 4 darab camabert sajt
• 2 tojás
• só
• liszt 
• zsemlemorzsa
• 1 kis üveg áfonyalekvár
• 6-8 nagyobb krumpli
• 2,5 dl rizs
• petrezselyemzöld
• olaj a sütéshez

Így készült:

A camambert sajtot kettévágva a szokásos módon panírozta Leányzó: lisztbe, nagy csipet sóval felvert tojásba és zsemlemorzsába forgatta, majd bő olajban mindkét oldalát szép pirosra sütötte.

A krumplit megpucoltam, megmostam, hasábokra vágtam. Konyharuhán leitattam róla a nedvességet, majd bő olajban pirulásig, zörgősre sütöttem.

A rizset (vagy rizst?) kevés olajon átforgattam, majd kétszeres mennyiségű vizet öntöttem alá, sóztam és lefedve hagytam kis lángon megfőni. Közben kis csokor petrezselymet apróra vágtam, s a legvégén kevertem hozzá.

Tálaláskor a krumplit só-bors-paprika keverékével megszórtam. Mindenki ízlés szerint pakolt magának a tányérra a sajt mellé köretet, lekvárt.

Viszonylag egyszerű és finom étel, bár nem a legegészségesebb. Mert olajban sült a sajt is, a krumpli is. Meg bolti a lekvár, ami ... hát, tartalmaz áfonyát is. De néha belefér ilyen is. 

Szándékosan írtam rizset. Pedig aláhúzza a javító pirossal. A mi fülünknek ez a kötőhangzós ragozás hangzik természetesnek, a nyelvemnek is jobban esik így kimondani. Hédi sérelmezte, s valójában nekem is akkor tűnt fel, hogy "nem jól" használjuk ezt a szót, mikor földrajz dolgozatában a tanár az e betűt kihúzta ebből a szóból. Persze, hogy utána olvastam. A köznyelven a rizst az elterjedt, de a másik változat sem helytelen, ez tájnyelvi megfelelője az előzőnek. Mint ahogy mifelénk is így a megszokott. 

Krumplis-sajtos pogácsa

Még a nyár folyamán megírt bejegyzés, kis időutazás:

Fiam elhatározta, hogy dolgozni fog a nyáron, ahogy mondta: megszedi magát. Hát nem sikerült a terve. Valami diákmunkára jelentkezett, ahol elég érdekes beosztás szerint kellett menniük dolgozni. Vagyis inkább nem kellett. Hol egy hét leállás, hol nem volt műszak, mikor lett volna, fogorvoshoz szaladgált. Kis ízelítő az életből. S mindeközben nem volt itthon. Most végre hazajött. Igaz, úgy, hogy megy is tovább, nyaralni a barátokkal, de a következő hétvégén jön megint. 

Én meg, míg odakint igencsak felkúszott a hőmérő higanyszála, idebent fűtöttem a sütővel. Pogácsát is sütöttem- krumplisat, pihe-puhát.

Hozzávalók:

• 3 dkg élesztő
• 3 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 1 kg liszt
• 2 púpozott teáskanál só
• 25 dkg margarin
• 1 púpozott evőkanál zsír
• 4 evőkanál tejföl
• 3 nagyobb főtt krumpli
• 20-25 dkg sajt
• 1 tojás lekenni + csipet só
• köménymag szórni

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.

Miközben felfut az élesztő, a liszthez adtam a sót, margarint, zsírt, összemorzsoltam. Belereszeltem a főtt krumplit, hozzáadtam az élesztős tejet, a tejfölt, és összegyúrtam. Annyi tejföl kerüljön bele, hogy a szokásosnál kicsit lágyabb legyen a tészta. 

Megdagasztottam, kevés liszttel megszórva letakarva hagytam megkelni.

A sajtot lereszeltem. 

A megkelt tésztát vékonyra nyújtottam, megszórtam a reszelt sajttal, hajtogattam. 

Fél órai pihentetés után újra nyújtottam, hajtogattam.

Újabb pihenés után jó ujjnyi vastagra nyújtottam. Tetejét bevagdostam, nagy csipet sóval felvert tojással lekentem, köménymaggal szórtam, majd derelyemetszővel felkockáztam.

Tepsibe pakoltam, 180 fokon világosra sütöttem.

Puha pogácsa, mint a krumplisok mindig, de nem az a fajta, ami napok múlva is élvezhető. Frissen igazán finom, meg még egy-két napig. Gergő vitt magával belőle, épp középiskolai barátokkal találkozott. 

Tárkonyos krumplileves

Míg egyhetes szabadságomat töltöttem, volt időm napi rendszerességgel főzni, sőt, még lefotózni is. 😉 A krumplileves egyik alapleves, ezúttal tárkonyosan készült. Egyszerű, laktató és finom. Szalonna nélkül is készíthető, de ha épp van otthon, ajánlatos tenni hozzá, sokat dob egy kis füstölt íz rajta. 

Mostanában épp azt gyakorlom, hogy kisebb adagokat süssek-főzzek, több-kevesebb sikerrel. Most sikerült nem tele főzni a fazekat- mert különben egy hétig ilyen levest ennénk! 😀 De így is elég volt három napra!

 Hozzávalók:

• 10-15 dkg kolozsvári szalonna
• 1 fej hagyma
• 2 sárgarépa
• só
• mokkáskanálnyi pirospaprika
• 1 evőkanál házi ételízesítő
• 1-1 kanálhegynyi morzsolt petrezselyem, lestyán, kicsit több tárkony
• 6-8 krumpli
• 1 citrom leve
• tejföl a tálaláshoz

Így készült:

A szalonnát apró kockára vágtam, a fazékba pirulni tettem. Mikor már jónak találtam, rádobtam a közben apróra vágott hagymát, azzal is pároltam, míg a hagyma megpuhult. Felöntöttem két liter vízzel, adtam hozzá mokkáskanálnyi sót, a házi ételízesítőt, a paprikát. A répát megpucoltam, aprítottam, azt is beledobtam. Közben a krumplit is megpucoltam, s  mikor a répa már főtt vagy 10-15 perce, a krumpli is belekerült, meg a zöldfűszerek. Közben megkóstoltam, ha szükséges, még sózom, fűszerezem. Készre főztem, a legvégén adtam hozzá a citromlevet. 

Tejfölt, aki szereti, tesz bele magának. Nálunk mindenki szereti.

Szalonnás-krumplis pogácsa

Azt gondoltam, szombat délelőtt kitakarítom a tetőteret, aztán bevetem magam a konyhába. De mivel Leányzóék sütögetős-sátorozós napot terveztek az Ipolyra, előbb nekiálltam pogácsát sütni. Még előtte odatetettem a húslevest főni, az aztán magában elvan. S ha már belefogtam a főzicskézésbe, ott is maradtam egész napra. Mert időközben Férjem felvetette, hogy fogytán a kenyér, azt is dagasztottam. A málnás befőzős napon két tálka málnát betettem a hűtőbe, hogy a hétvégi süti meg legyen oldva. Meg még a szilva is ott volt, amit Férjem hozott, s megkérdezte, nem lehet-e belőle szilvás gombócot csinálni? Hát, így tölti az ember lánya egész napját a konyhába.

Nyaralásból visszahozott darabka szalonna és gombóchoz megfőzött krumpliból három darab ízesítette meg a mai pogácsát. Ami aztán Leányzóm elmondása szerint pikk-pakk elfogyott.

Hozzávalók:

• 3-4 evőkanál olaj
• 20 dkg kolozsvári szalonna
• 4 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 3 közepes főtt krumpli
• 1 teáskanál cukor
• 1 kg liszt
• 2 teáskanál só
• 25 dkg margarin
• 2 egész tojás + 1 lekenni

Így készült:

A szalonnát apró kockákra vágtam, az olajon megsütöttem. Hagytam langyosra hűlni.

A tejet megmelegítettem, annyira, hogy a kéznek kellemes meleg legyen. Elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A liszthez adtam a sót, margarin, összemorzsoltam, majd a szalonnát zsírjával együtt. Követte a két tojás és az élesztős tej, reszelt krumpli.

Megdagasztottam a tésztát (azaz most a gép tette ezt helyettem). Hagytam megkelni.

Mikor megkelt, kinyújtottam, hajtogattam, hagytam megint pihenni 15-20 percet.

Ujjnyi vastagra nyújtottam, a tetejét éles késsel bevagdostam.

Kis pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe pakoltam, csipet sóval felvert tojással lekentem.

180 fokos sütőben pirosra sütöttem őket.

Finom pogácsák lettek, a szalonnától jó ízű, a krumplitól puha, külseje viszont frissen ropogós. Mire rászántam magam a fotózásra, csak ez a néhány darab maradt. Persze azért is, mert nagy részét odapakoltam Leányzómnak.

Pásztortarhonya

Madárlátta ebből-abból készült. Nem is akármilyen, hanem székely madarak látták a hozzávalókat! ☺ Annyi ennivalót vittünk magunkkal, hogy egy hétig még simán maradhattunk volna. De akkor idehaza karantén vár ránk. Jártunk még soha nem látott, illetve többször látogatott, meg majd 30 éve taposott ösvényeken-utakon is. Szép volt, jó volt.

Ott terveztem pásztortarhonyát készíteni, az egyszerűsített változatot, de nem került rá sor. Így hazajövetelünk másnapján az volt az ebéd. És másnap is, meg azutánra is maradt egy kevés. Szóval jó kiadós. Többnyire pörkölt is kerül bele, malaccombból, most anélkül, kolbásszal és szalonnával készült. Így is szeretjük!

Hozzávalók:

• kolozsvári szalonna (kb. 20 dkg)
• 1 nagy fej hagyma
• kevés olaj
• kolbász (kb. 50 dkg)
• 1 csomag tarhonya (50 dkg)
• 5-6 krumpli
• 1 evőkanál házi ételízesítő
• só
• bors
• petrezselyem

Így készült:

A szalonnát apró darabokra vágtam. Pici olajon sülni tettem. Mikor majdnem kész, hozzáadtam az apró darabokra vágott hagymát, fedő alatt együtt pároltam. 

Közben a krumplit megpucoltam, felkockáztam.

A hagymához-szalonnához adtam, felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepi. 

A kolbászt felkarikáztam, azt is beledobtam. Kicsi sót, borsot adtam hozzá. Fedő alatt, kis lángon főni hagytam.

Míg főtt, a tarhonyát kevés olajon, kevergetve kissé megpirítottam. Felöntöttem kétszeres mennyiségű, azaz 1 liter vízzel. Sót adtam hozzá és a házi ételízesítőt.  Fedő alatt hagytam főni. 

Mikor mindkettő kész, összeborítottam, ha szükséges, még sóztam, az apróra vágott petrezselyemmel együtt összefőztem, csak rövid ideig.

Uborkasaláta készült hozzá.

Legtöbbször husi is kerül bele, mint már említettem, pörköltnek elkészítve. Akkor nem párolok hagymát külön a szalonnával. Van úgy, hogy akkor a kolbász marad ki, de van, hogy mindent pakolok bele. Mindenképp viszonylag olcsó, és igen kiadós. Jó sok lesz belőle, de szeretjük, meg a cica is az esetleges maradékot. 

Azért néhány fotót mutatok a több, mint ezerből, ami készült. Első fotón lévő házikó az otthonunk volt egy hétig. Többin néhány Erdély csodái közül:

Sárgaborsó főzelék

Ez is egy olyan étel, amit minden szökőévben egyszer készítek el. S nem túlzok. A gyerekek még nem is ettek ilyet, s tartottam tőle, nem is fognak. De azt mondták rá, finom, s meg is ették, emennyit kivettek. Nekem sem a kedvenc ételem, ha az lenne, gyakrabban készülne. De nem is ehetetlen. Hogy ilyen fogadtatása volt, lehet, eztán minden évben főzök! 😀

Hozzávalók:

• 1 csomag sárgaborsó
• só
• bors
• 1 gerezd fokhagyma
• 3 kisebb krumpli

Továbbá:

• 4 fej hagyma
• 1-2 dl olaj
• paprika
• só
• házi darált pirospaprika

Így készült:

A borsót megmostam. Annyi vízben, amennyi bőven, 2-3 ujjnyira ellepi, főni tettem. Sót, nagy csipet borsot és a gerezd összezúzott fokhagyma is belekerült.

A krumplit megpucoltam, megmostam, hasábokra vágva beletettem.

Kis lángon hagytam főni. Időnként megkevertem, ha szükséges, még önthetünk rá vizet, illetve kóstolás után sózni is lehet.

Közben a hagymákat megpucoltam, felkockáztam s jó bő olajon fedő alatt párolódni tettem. Sóztam. Hagytam puhára párolódni, az sem baj, ha kicsit megpirul. Végül tettem hozzá kevés fűszerpaprikát és teáskanálnyi darált paprikát.

Mire a borsó puhára fő, már a krumpli szét is fő, alig marad leve. Krumplitörővel összetörtem.

Sok hagymával a tetején tálaljuk. 

Kezdetben lágy, elterülő állaga van, kihűlés után megdermed. Én már akkor fotóztam, de felmelegítés után a maradék is finom.