Csokis-mandulás keksz

Szeptember második hetében elkezdődött Leányzóm számára is az igazi egyetemi lét. Nagyon élvezi. Én kevésbé, mikor felcuccolva beköltöztettük Őt a fővárosba. Ott volt a gombóc a torkomban, de nem sírtam. Mert Hédi megígérte, hogy Ő minden hétvégén haza fog jönni. Lényegesen közelebb van, mint Fiam, így megteheti. Eddig tartja a szavát. Én meg minden hétvégén sütök-főzök, hogy biztos lehessek benne, gyermekem nem fog éhezni a következő napokban. Mindig készül valamilyen hosszasabban élvezhető apróság is. Ilyen ez a keksz is- egy hét múlva is biztosan finom lesz.

 Hozzávalók:

• 25 dkg cukor
• 2 közepes tojás
• 25 dkg margarin
• csipet só
• 1 csomag vaníliás cukor
• 50 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 5-5 dkg fehér- és étcsokoládé
• 5 dkg mandula, feldarabolva

Így készült:

A csokit és mandulát feldaraboltam.

A cukrot a margarinnal, majd a tojásokkal elkevertem. Belekerült a só, vaníliás cukor, liszt, sütőpor és elkevertem. Sűrű massza lesz belőle. Elvegyítettem benne a durvára darabolt csokit és mandulát is.

Néhány órát pihentettem, majd diónyi gombócokat hengergettem belőle, tepsibe pakoltam, nem túl közel egymáshoz és kissé le is lapítottam.

180 fokos sütőbe tettem sorra a tepsiket, s addig sütöttem, míg enyhén megpirul a teteje.

Szeretem az ilyen jellegű kekszeket készíteni, csak össze kell keverni, s a nyújtódeszkát sem kell elővenni hozzá. Roppanós, kekszállagú sütikéket kapunk, amit csoki és mandula helyett bármi kéznél lévő finomsággal lehet dúsítani: mazsola, más aszalt gyümölcs, dió...

Gyümölcssüti

 Mert nem gyümölcstorta.

Férjem szóvá tette, hogy igencsak rég készítettem utoljára gyümölcstortát. Igaza van, jó néhány éve nem került rá sor, pedig annak idején, mikor hozzájutottam a fenti igen egyszerű recepthez, egymás után sültek a torták az éppen érő gyümölccsel megpakolva. Most csak hasonló készült, vasárnapi édesség gyanánt. Sima kevert süti, barackkal együtt sütve, majd erre került a puding és a tortazselé. 

Hozzávalók:

A tésztához:

• 3 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csomag sütőpor
• 32 dkg liszt
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej
• 4-5 őszibarack

Továbbá:

• 9 dl tej
• 2 csomag tejszínízű pudingpor
• 5 evőkanál cukor
• 5 dkg vaj
• 2 csomag tortazselé (express)

Így készült:

A barackokat megmostam, vékonyabb szeletekre vágtam.

A tésztához a tojásokat elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, sütőporral. Hozzáadtam a lisztet, olajat, simára kevertem. Ezután kevertem bele több részletben a tejet.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe (28×32 cm-es) simítottam, kiraktam a tetejét a barackszeletekkel. 

180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor a barackos lap kihűlt, megfőztem a pudingot a tejből, pudingporból, cukorból. Mikor megfőtt, hozzákevertem a vajat, s rövid kavargatás után a tésztára simítottam.

Mikor ez is megdermedt, elkészítettem a tortazselét az utasítás szerint, s mikor kezd zselésedni, akkor kanalaztam rá a pudingra.

Kihűlés után szépen szeletelhető.

Bármilyen más gyümölccsel finom lehet, akár befőttel is. 

Ugyan nem most készült, de még javában tart a gyümölcsszezon, épp szilva- azzal is el tudom képzelni.

Tökös/cukkinis zakuszka

 Mivel a pénteki pihenődélutánom megint elúszik -ami nem baj, mert mindkét gyerekem hazajön, s nekik örülök meg sütök-főzök- úgy döntöttem, hogy a csütörtök délután egy részét szánom egy kis semmittevésre. Bár mindjárt-mindjárt eszembe jutott, hogy a ruhákat kéne elpakolni, meg öntözni sem ártana, de elhessegettem mindent, úgyis rám vár a dolog. Jót tett egy kis lustálkodás, olyannyira, hogy még blogot írni is kedvem támadt így estére. 

A kertben termő tök sorsán gondolkodva jutott eszembe, hogy valahol láttam ezzel készült paradicsomos kence receptet. Én a zakuszka hozzávalóival készítettem el, először kevesebb hozzávalóval, csak próbaképpen, s mivel egy hét alatt lába kelt a hat üvegnyi főzeménynek, másodjára is nekiugrottam, kicsit növelve a mennyiségeket. Tényleg finom, senki sem mondaná meg, hogy tök is van benne.

Hozzávalók:

• 3 főzőtök/ nagyobb cukkini (tisztítva mérve volt 1,5 kg)
• 1 kg hagyma 
• 1,5 kg paprika (vegyesen piros és zöld)
• 6 nagyobb sárgarépa
• 7 dl sűrű házi paradicsomlé
• só
• bors
• 5-6 babérlevél
• 1 csípőspaprika
• 2 dl olaj

Így készült:

A tököt/cukkinit (vegyesen volt, mindkét alkalommal) megmostam, kettévágtam, kikapartam a puha magos közepét, megpucoltam, lereszeltem. Fél dl olajon, 1 csapott teáskanál sóval puhára pároltam, közben sűrűn átkevertem, mert könnyen odaég.

A hagymát megpucoltam, nagyobb darabokra vágtam. A paprikát megmostam, kicsumáztam, felaprítottam, a hagymával egy edényben teáskanálnyi sóval, olajat öntve alá- fél dl-nyit- párolódni tettem. A csípős paprikát is beletettem, azt csak a szárától megszabadítva. Mikor már puha, elpárolgott a leve nagy része, kész. Időnként azért nem árt megkavarni!

A sárgarépát megpucoltam, vastagabb szeletekre vágtam, kevés olajat alá öntve, kevés sóval fedő alatt, kis lángon hagytam puhára párolódni.

Mikor minden kész, a hagymát-paprikát, répát ledarálom, és a tökkel és paradicsommal együtt nagyobb edényben, még kis olajjal együtt főni tettem és kavargattam, kavargattam kitartóan. Közben megkóstoltam, elég sós-e, fűszereztem mokkáskanálnyi borssal és a babérlevéllel. Addig főtt, míg elég sűrűnek ítéltem a kenyérre kenéshez. Úgy másfél órányit rotyogott kis lángon. 

Közben a gépben kimosódtak az üvegek. A száraz dunsztot is előkészítettem: én a tulipános ládába tett pokrócok közé pakolom az üvegeket.

A megfőtt zakuszkát -azért pici tartósítószert kevertem hozzá- üvegekbe szedem, lezárom, dunsztba teszem. Itt is maradnak, míg ki nem hűlnek. 

Nekem ez két délutános munka volt, egyik napon megpároltam a zöldségeket, s csak másik nap daráltam, főztem össze. De ha van egy egész szabad napunk, nosza, rajta! Nagyobb mennyiséget is érdemes, mert a kevéssel is ugyanúgy elmegy az idő, mintha többet készítenénk. Ha "rendes" zakuszka készül, kis adagnak neki se fogok, legalább 3 kg-ot teszek minden hozzávalóból. Bár hosszadalmas elkészíteni, én ki nem hagyom egy évben sem, mert szinte tavaszig (ha csínján szedegetjük le a polcról) van kenyérre kenni való. 

Sajtos-paradicsomos cukkini

 Padlizsánnal már készítettem hasonlót, gondoltam, kipróbálom cukkinivel is. Érdemes volt leváltani a rántott cukkinit, így is finom! 

A hozzávaló a kertben termett. Azon kevesek közül való, amelyik hajlandó volt megnőni. Nem tudom, miért, de a mi vidékünket nagyon elkerüli az eső. Egész nyáron a néhány öntözésnyi esőn kívül egy kiadósabbat kaptunk belőle. Az locsolás meg valahogy nem az igazi. Meg vezetékes vízzel nem is olcsó. 😉 Szóval csak teremget, módjával. Annyi nem lesz, hogy be is főzzek a zöldségekből, de a reggelikhez, salátákhoz valót biztosítja belefektetett munkám.

Hozzávalók:

• 2 kisebb cukkini
• 2 evőkanál sűrített paradicsom
• só
• bors, paprika
• bazsalikom, oregánó
• 2-3 evőkanál olívaolaj
• reszelt sajt

Így készült:

A cukkinit megmostam, héjastul vaskosabb szeletekre vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsi alját kiraktam a karikákkal.

A sűrített paradicsomot, olajat, sót, borsot, paprikát, bazsalikomot és oregánót elkevertem. Mindegyik cukkinira kentem belőle, majd sajtot pakoltam a tetejére.

190 fokos sütőbe tettem, s addig sült, míg a sajt szépen ráolvadt, illetve a cukkini megpuhult.

Szintén kertben termett paradicsomot, paprikát, uborkát ettünk hozzá. 

Lekváros bukta

Talán ilyenkor tennivalóval leginkább teleszórt a mi munkánk. Az első hét után mindig igencsak fáradt vagyok, pedig ez még csak fél hét volt. A péntek délután az egyetlen, ami az enyém lehet, ha nem épp értekezünk, vagy nem a gyerekeket várom haza, vagy a változatosság kedvéért nem fáj a fejem- mint ma. Előbb megpróbáltam kiheverni, aztán összeszedni magam annyira, hogy kitaláljam, mivel pakoljam fel Leányzómat- ugyanis hétfőn közelebb költözik az egyetemhez. 

Nem lekváros buktát sütök neki, ez korábban készült, még augusztus közepe táján, a ház csinosításán dolgozó Férjemnek és segítségének. S még jó, hogy sütöttem, mert volt mivel megkínálni a váratlanul betoppanó vendégeket, akiknek nagyon örültünk. Babázhattam kicsit...

 Hozzávalók:

• 4 dl tej+ 1 dl
• 3 evőkanál cukor
• 4 dkg élesztő
• 1 kg liszt
• 1 teáskanál só
• 2 dl olaj
• 1 egész tojás+ 3 sárgája
• lekvár tölteni
• porcukor beszórni

Így készült:

A 4 dl tejet megmelegítettem, éppen annyira, hogy kéznek kellemes meleg legyen. Elkevertem benne 1 evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni, habosodni.

Közben a lisztet elvegyítettem a 2 evőkanál cukorral és a sóval (közepesen púpos teáskanállal mértem), beleöntöttem az olajat és összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojásokat és élesztős tejet és gyúrni kezdtem. Közben még annyi tejet adtam hozzá, hogy könnyen gyúrható legyen a tészta- ez 1 dl volt az én esetemben. A tésztát megdagasztottam, majd kicsi liszttel megszórva, letakarva kelni hagytam.

Mikor megkelt, enyhén lisztezett deszkán úgy 1 cm vékonyra nyújtottam a tésztát, négyzetekre vágtam. 

Egyik szélére lekvárt pakoltam, felsodortam, egymáshoz közel tepsibe pakoltam őket. Hagytam még kelni 10-15 percet- csak az első tepsivel, a második kelt, míg az előző sült.

180 fokos sütőbe tettem, szép pirosra sütöttem.

Kisülés után porcukorral szórtam. 

Az egyik legegyszerűbb és legfinomabb kelt tésztából készült dolog. Csak lekvár kell hozzá- nálam most épp ezért készült, mert még elég sok tavalyi maradt, s némelyik üveg már csak félig van, úgy leapadtak- ezeket használtam el. Volt közte málna, bodza, alma. Almából még várja néhány , hogy buktatöltelék legyen.