Meggyes-pudingos szelet

 Nem rég gyűjöttem össze a meggyes sütiket, azaz egy részét egy bejegyzésbe, most egy másikat mutatok, ami múlt héten készült friss meggyből. Pudingos meggyes pite volt a terv, de mire a kivitelezéshez értem, jóval egyszerűbb változat mellett döntöttem- s mi tagadás, az is közre játszott, hogy valami mást süssek, mint ami már szerepel a blogon. A jó kis kevert tésztához nyúltam, amit nem csak meggyel, hanem vaníliapudinggal is feldobtam, no meg egy részét kakaóval színeztem. 

Hozzávalók:

• 20 dkg cukor
• 25 dkg puha margarin
• 5 tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 1 csomag vaníliás cukor
• 40 dkg liszt
• 1 dl natúr joghurt
• 1 evőkanál kakaó+ 1 evőkanál joghurt

A tetejére:

• 50 dkg meggy
• 4 dl tej
• 3 evőkanál cukor
• 1 tojás
• 1 csomag vaníliás pudingpor

Így készült:

Előbb a pudingot főztem meg: a pudingport, cukrot, tojást pici tejjel elkevertem, majd a többi tejet is fokozatosan hozzákevertem, és állandóan kavargatva felfőztem. 

A meggyet kimagvaltam. Persze lehet befőttet is használni, azt szűrőbe téve kell hagyni lecsöpögni.

A tésztához a cukrot elkevertem a puha margarinnal- a múlt héten könnyű volt megpuhulnia a benti 32 fokban. Egyenként hozzákevertem a tojásokat, majd a lisztet és sütőport meg a citrom héját. A joghurttal lazítottam a tésztát. 

Háromnegyedét tepsibe simítottam. A többibe belekevertem a kakaót és még egy evőkanál joghurtot, ezt a világos tészta tetejére kanalaztam-kenegettem. Rászórtam a meggyet, majd a közben langyosra hűlt pudingból kanállal kis galuskákat szaggattam mindennek a tetejébe, nagyjából egyenlő távolságra egymástól.

180 fokra előmelegített sütőbe tettem, tűpróbáig sütöttem.

Puha és finom süti lett. Puding helyett túrót is lehet rá pakolni, vagy csak gyümölcsöt, vagy akár másmilyen gyümölcsöt- most sárga- és őszibarackkal készíteném, mert az van itthon. 

Meggyes sütik egy csokorban

 A meggyszezon végén talán még nem késő receptet ajánlani a felhasználásához. De sohasem késő, mert egy nagyon jól tartósítható gyümölcs- akár fagyaszva, akár üvegbe téve az év bármely szakában varázsolhatunk a segítségével finomságokat a család asztalára. Én ritka kivételektől minden évben teszek el belőle. A munka oroszlánrészét a magok eltávolítása adja- ebbe a család is be szokott szállni. Eztán már csak le kell cukrozni, másnapig néhányszor átkeverni, üvegekbe rakni, szorosan lezárni, forró vízben vagy befőzőautomatában kidunsztolni. 

Közben olvasgattam a meggyről, néhány érdekességet is találtam: a meggy szó finnugor eredetű, tehát már a honfoglalás előtt ismerték eleink; vadon nem fordul elő, valószínűleg a csepleszmeggy és a cseresznye spontán hibridje; hazánkban és Erdélyban nagy hagyománya van a meggy fogyasztásának, világviszonylatban is kiemelkedő meggytermesztő vidéknek számítanak; számos országban ipari gyümölcsként tekintenek rá, Közép- és Kelet-Európa országai kivételnek számítanak abban, hogy e gyümölcsöt frissen is fogyasztják. (forrás )

S mint minden zöldség és gyümölcs, a meggy is igencsak egészséges- nem sorolom fel előnyös hatásait, bárki rákereshet, akit érdekel, ami engem megragadott, hogy küzd az öregedés korai jeleivel- még többet fogok enni belőle! 😉😀 (Ezt itt olvastam)

Nem csak sütiben viselkedik remekül ez a gyümölcs, leves is készülhet belőle, szósz húsok mellé, bor, pálinka, "visináta"- utóbbi hármat nem próbáltam. Az utolsó, érdekes nevű tulajdonképpen erdélyi meggylikőr, meggy, cukor és pálinka/tiszta alkohol hozzáadásával készül.

Következzen néhány korábban készült meggyes sütemény a blogomról- bármelyiket jó szívvel ajánlom- egyik sem túl bonyolult, rám jellemzően igyekszem megkönnyíteni a dolgom. A receptek a képek alatti feliratra kattintva érhetőek el. 

Meggyes-diós süti

Meggyes joghurtkocka

Meggyes-mákos szelet

Meggyes kókuszgolyó

Meggyes-túrós pite

Csokis-meggyes-diós kevert

Tejfölös-meggyes pite

Tarka meggyes szelet

Diós-meggyes tojásfehérje süti

Pudingos-meggyes pite

Meggyes pite

Meggyes-krémes szelet

Ráadásnak a blog egyik nagy sikerű receptje:

Meggyes mákos szelet

Meggyes-diós süti

Egy bizonytalanságokkal teli, lelkileg kimerítő nyár után görgetem magam előtt a terheket. Mindenfélét. Apránként sikerül letenni őket, de közben meg kell birkózni az aktuálisokkal is. Időnként eszembe jutott a blog is, de nagyon ritkán jutottam el még odáig is, hogy megnyissam. Konyhai ténykedésre adódott alkalom bőven a hétköznapin kívül is, de még fotózásra sem futotta az energiámból, nem hogy blogírásra. Van piszkozatban rögzített recept jó néhány, de már a fonalat is elveszítettem, nem emlékszem, mikor, minek készült. De ezekből táplálkozom egy darabig, míg sikerül visszarázkódni ha nem is a régi, de valamilyen kerékvágásba. 

Nem terveztem abbahagyni a blogírást, már csak azért sem, mert amolyan naplóként is szolgál. Meg egy régóta fejemben motoszkáló tervet is szeretnék megvalósítani, bár némileg új köntösben. Visszatart az a tény, hogy sok-sok éve, ráérősebb időszakomban két másik blogot is írni kezdtem, amik persze ott hevernek parlagon, bár mindkettőhöz lenne témám bőven. Ez egy újabb lenne, Férjem által, egy furgonból kialakított lakóautó-féleséggel tett utazásainkról. Előbb füzetben szerettem volna írni, de egyik alkalommal, útközben villant be a gondolat, hogy digitális formában is rögzíthetném. Mielőtt belevágnék, próbára teszem magam, egyáltalán a régi, jól bejáratott blog írására tudok-e időt szánni. Hát lássuk. Ez a süti egyike a részben, piszkozat formájában megírtaknak, a fotó által pedig a készítés ideje is nagyjából belőhető.

 Hozzávalók:

A tésztához:

• 35 dkg liszt
• 1 csipet só
• 10 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 citrom lereszelt héja
• 20 dkg margarin
• 4 tojás sárgája
• 1-2 evőkanál joghurt

A töltelékhez:

• 1 kis üveg meggylekvár
• 1 üveg magozott meggybefőtt
• 4 tojás fehérje 
• 1 csipet só
• 20 dkg cukor
• 20 dkg darált dió

Így készült:

A meggybefőttet leszűrtem.

A tésztához a lisztet, sót, cukrot, sütőport, citromhéjat elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojássárgákat és egy evőkanál joghurtot, összegyúrtam. Ha nem állna össze, még kevés joghurt kerülhet bele. Könnyen gyúrható, nem túl lágy tésztát kell kapnunk. Ha ragadna, evőkanálnyi lisztet belegyúrva segíthetünk rajta.

A tésztát lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtottam (28×32 cm). A tepsit sütőpapírral béleltem, majd belehelyeztem a tésztát. A meggylekvárral lekentem, a meggyet elosztottam rajta.

A tojások fehérjét előbb a csipet sóval, majd a 2-3 részletben hozzáadott cukorral felvertem. Elvegyítettem benne a darált diót, majd rákanalaztam a meggyrétegre, s elkenegettem a tetején.

180 fokra előmelegített sütőbe tettem. Addig sült, míg a teteje enyhén pirulni kezdett.

Omlós, puha, finom süti- csak lekvárral vagy csak meggyel is elkészíthető, ízlés és lehetőség szerint.

S hogy ne hagyjak kétségeket a nyarat illetően: az Apósom egyre fogyatkozott szellemileg, aztán megbetegedett, birkózott a szervezetében fellépő gyulladással. Hol egyik, hol másik kerekedett felül, végül a másik legyűrte. Nyári terveink dugába dőltek, s haragudtam magamra, hogy ezeket sajnálom. Végül mégis elmentünk nyaralni, kissé nehéz szívvel, először kettesben, gyerekek nélkül, mindketten a magunkba zárt feszültséggel, amit ki kellett tessékelnünk odabentről. Amint hazaértünk, bele is vetettük magunkat a munkába, s azóta sincs megállás. Bár már nagyon szeretnék csak néhány órát unatkozni...

Csokis-meggyes piskóta

 Másodjára sütöttem rövid időn belül, azért is, hogy fotó készülhessen róla. No meg mert megfelelő sütemény hosszú útra csomagoláshoz. 

A piskóta eléggé mellőzve lett az utóbbi években, pedig régebben elég sok sütemény alapjául szolgált. No meg minden igyekezetem ellenére elég sokszor összeesett sütés után, pedig jó mestereim voltak a fortélyok megtanítására. A kevert-kavart sütemények pedig gyorsabban készen vannak, és nem szoktak huncutkodni. Nemrégiben olvastam valahol hasonló elkészítési módot, kipróbáltam, s jól viselkedett a sütemény. Vagy csak elég érett lettem a piskótakészítéshez! 😄

Hozzávalók:

• 7 tojás
• 1 csipet só
• 0,5 dl olaj
• 8 evőkanál cukor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 9 evőkanál liszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 üveg magozott meggybefőtt
• 10 dkg csokoládé

Így készült:

A meggyet leszűrtem, a csokit feldaraboltam.

A tojásokat szétválasztottam. A sárgákat elvegyítettem az olajjal.

A fehérjéket a csipet sóval verni kezdtem, közben kanalanként adtam hozzá a cukrot, végül a vaníliás cukrot is. Addig vertem, míg jó kemény lett, már nem folyt le a habverőről. Ekkor szintén habverővel elvegyítettem benne a sárgákat, tovább verve. Óvatos mozdulatokkal kanalanként, fakanállal belekevertem a lisztet, a sütőporral együtt.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát (28×32 cm a tepsi mérete), tetejére szórtam a meggyet és csokidarabokat. 

180 fokos sütőbe tettem a piskótát, és addig hagytam bent, míg a teteje láthatóan megsült, enyhén barnulni kezdett. Állítólag nem szabad közben nyitogtatni a sütő ajtaját...

Szépen felnőtt, puha, piskótának megfelelő állagú lett. 

Gyerekkoromban sokszor készült piskóta, leginkább, amikor a tyúkok becsülettel ellátták tojással a gazdát. Legegyszerűbb változata a lekvárral tekert volt, ami versenybe száll bármilyen mézes-mázas süteménnyel. Valamikor arról is készült fotó, elő kéne halászni a laptop bugyraiból.

Meggyes joghurtkocka

Magam is meglepődtem, mikor hosszú idő óta megnyitva a blogot, azzal szembesültem, hogy utoljára április 5- én, azaz pontosan három hónapja írtam bejegyzést. Legalább összegyűlt jó sok recept. Mert, bár alaposan lemerültem szellemileg, azért a konyhai ténykedésekre mindig szakítottam időt. Nem dőlt el semmi időközben, maradt a tépelődés, őrlődés aközött, hogy csináljam azt, amit szeretek megalázó körülmények és még nagyobb leterheltség közepette, vagy merjek lépni egy, szintén bizonytalan és talán nem elégedettséget okozó területre. Egy biztos: az állandóságot, monotonitást nem bírnám elviselni. Sem a sütés-főzés - persze addig, amíg a magam feje után csinálom-, sem az oktatás nem az.  

Ez a süti is mindig valami más alkotására vágyó lényem kifejezésének az eredménye. Volt egy felhasználásra váró vödrös joghurt- ezt készítettem belőle:

 Hozzávalók:

• 1 üveg magozott meggybefőtt
• 4 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 4 evőkanál keményítő
• 1 vödör (1 kg) natúr görög joghurt

Így készült:

A meggyet leszűrtem.

A tojásokat a cukorral elkevertem, jó alaposan, majd beleborítottam a pudingport és belekanalaztam a keményítőt. Egy evőkanálnyi joghurttal együtt simára, csomómentesre kevertem, majd több részletben hozzáadtam a többi joghurtot.

Sütőpapírral bélelt, 28×32 cm-es tepsibe borítottam a masszát, a tetejére szórtam a meggyet és 180 fokos sütőbe tettem.

Addig sült, míg a teteje pirulni kezdett, illetve megszilárdult a massza.

Enyhén remegős, lágy, krémes, de azért szépen szeletelhető, kellemesen harapható süti lett belőle. Akár alját is gyúrhattam volna linzertésztából, úgy kiadósabb lenne, így viszont sokkal gyorsabb. 

Szerettük!

Meggyes-mákos szelet

 ...avagy Gyöngyi mákosa.

Ezzel kívánok boldog új évet ... mindenkinek! Boldogat, békéset, nyugodtat, gondtalant. Legyen összetartó, szerető család körülöttünk, fedél a fejünk fölött, étel az asztalon, megnyugtató meleg, remény, hogy a holnap is ilyen lehet.

Legyen idén is mákos süti az év első bejegyzése. Csak mert ezt sütöttem legutóbb, szilveszterre. Amit Budapesten töltöttünk, ahova kicsit vonakodva mentem, mert itthoni újévvárást gondoltam ki, de felrúgták a tervemet. Mások kedvéért beleegyeztem, de így utólag egyáltalán nem bánom, mert egy nagyon jó hangulatú koncerten lehettem. Azt hiszem, most lettem Edda-rajongó. Bár nem hiszek benne, hogy olyan lesz az előttünk álló év, mint az esztendő első napja, valószínűsítem, hogy ezúttal beválik: volt jó is, kevésbé jó is- ami nem rossz ugyan, de egy elhatározást kiváltott belőlem. Egy kicsit kirándultunk is, a gyerekek nem voltak itthon, pihentünk is, megbeszéltük a testvéreimmel az elmúlt év eseményeit. Nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, de azért néhány dolgot szeretnék véghezvinni az előttünk álló évben. Szeretnék. 

A recept barátnőmtől származik. Csak egy réges-régi diósat kértem tőle, de kaptam még egyet. A diós még nem készült el, de ez igen- finom: puha, édes-mákos-itt-ott savanykás. 

Hozzávalók:

Az alsó laphoz:

• 25 dkg liszt
• 10 dkg margarin
• 1 tojás
• 6-7 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• csipet só
• fél csomag sütőpor
• 1-2 evőkanál tej
• + 1 üveg savanykás lekvár lekenni (sárgabarackot használtam)

A mákos réteghez:

• 2 tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 dl olaj
• 20 dkg liszt
• 20 dkg őrölt mák
• fél csomag sütőpor
• 2 dl tej
• 1 üveg magozott meggybefőtt

A tetejére:

• 12 dkg csokoládé
• 5 dkg vaj

Így készült:

A meggyet leszűrtem, a mákot megdaráltam.

Az alsó laphoz tálba mértem a lisztet, cukrot, sütőport, vaníliás cukrot, csipet sót és elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojást, és próbáltam összegyúrni, de kellett kicsi tej hozzá, hogy összeálljon a tészta. Tényleg kicsi. 

A tésztát hagytam pihenni, míg elkészítettem a mákos tölteléket.

A tojásokat elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, majd belekerült az olaj, liszt, mák, sütőpor, több részletben a tej. Legvégül a közben lecsöpögött meggyet kevertem bele.

A világos tésztát tepsi méretű lappá nyújtottam (28×36 cm-es), lekentem a lekvárral, jó vastagon, rásimítottam a meggyes-mákos tölteléket.

180 fokos sütőbe tettem, úgy fél órát sült. Legyen megpirulva kissé a teteje, a biztonság kedvéért tűpróbát is végeztem. 

Mikor kihűlt, bevontam a gőz fölött felolvasztott csoki-vaj keverékkel.

A recept nem teljesen az eredeti: kevesebb cukrot tettem bele, a laphoz picit több lisztet, valószínűleg ezért kellett a tej. A töltelékhez margarin helyett olajat, 3 dl tej helyett 2-t, a tojást meg egyben kevertem bele- a fehérjét felverve kellett volna. Nem rontottam el, nekem nagyon ízlik- van még belőle, rájárhatok.

Meggyes-túrós szelet

 Hát ez úgy volt, hogy elővettem a fagyasztóból a korábban vásárolt s fel nem használt csomag túrót, hogy mire kiolvad, kitalálom, mi lesz belőle. Számtalan variáció megfordult közben a fejemben, a legutolsó verzió kevert tészta között meggyes túrótöltelék volt. Aztán mikor ki volt keverve a töltelék, rájöttem, hogy ezen nem igazán fogom én elosztani fele tésztát, annyira folyós lett, így egész tészta elősütésre került, aztán a tetejére borított töltelékkel együtt készre sült. 

A tésztához:

• 3 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 citrom héja és leve
• 40 dkg liszt
• 2 dl tej
• 2 dl olaj
• 1 üveg magozott meggybefőtt

A töltelékhez:

• 50 dkg túró
• 3 evőkanál tejföl (púpozott)
• 2 nagy tojás
• 16 dkg cukor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 csomag vaníliás pudingpor

Így készült:

A meggybefőttet leszűrtem.

A tésztához a tojásokat elkevertem a cukorral. Belereszeltem a citrom héját, majd kicsavartam a levét, ez is belekerült. Majd a többi hozzávalóval együtt sima tésztát kavartam.

A túrót áttörtem, belekerült a tejföl, tojás, cukor, vaníliás cukor, elvegyítettem, Végül a pudingport is beleborítottam, alaposan összekevertem.

A tésztát kikent/papírral bélelt tepsibe borítottam, elegyengettem, tetejére szórtam a meggyet.

180 fokos sütőbe tettem, s addig maradt ott, míg a tetején szilárd réteg képződik, de még nem kezd pirulni.

Ekkor kivettem, ráborítottam a túrót, elsimítottam, s visszatéve a melegre, készre sütöttem- addig, míg a szélein pirulni kezdett a túró.

Finom, puha süti lett belőle. Valamikor még augusztus végén készült- ahogy végignéztem a készleten lévő fotókon, kiszolgálnak erre az évre. Ilyen tempóban haladva még akár többre is. 

Sok minden pörög közben a fejemben- nem is fizikailag, hanem ebben szoktam kifáradni. S olyan jólesik kicsit "semmit" tenni, mikor végre hazakerülök. A semmittevés nálam azt jelenti, hogy olyasmit csinálok, ami nem igényel gondolkodást. A blogírás azért nem teljesen ilyen. Egy ideje azon agyalok, hogy naplót írok- pedagógusnaplót. Megörökítve napról napra, hogyan telik a munkaidőnk, és még azon is túl. Bár nem fog elérni a célközönséghez, a pedagógusokra fújókhoz. Vagy ha igen, úgyis csak azt szűrik le belőle, amit akarnak. Mondjuk mit "sírok", ha még erre is van időm. A mai napommal mindjárt kezdhetném is, de minden napnak megvan a maga tragikomédiája. Hozzáállás kérdése.

Meggyes kókuszgolyó

 Úgy volt, hogy elmúlt hétvégén Fiam is hazajön, de megfázott, kicsi hőemelkedése is volt, így meggondolta magát, nehogy nekünk is hazahozzon valamit. Nem mintha nem lenne idehaza is egy-egy kis nátha, torokkaparás, rekedtség. De Ő vigyáz ránk. Viszont Leányzóm ígéretéhez híven minden hétvégén tiszteletét teszi szüleinél, így van, kire süssek-főzzek minden egyes szombat-vasárnapon. A sütést vasárnapra halasztottam, de hogy legyen előző napon is nassolni való, hempergettem egy adag kókuszgolyót, ezúttal meggyesen. 

Hozzávalók:

• 50 dkg darált keksz
• 2 dl porcukor
• 15 dkg vaj
• 3 evőkanál kakaó
• 1 dl meggylé
• 1 dl tej
• 1 fiola rumaroma
• kis üveg magozott meggy
• 5-6 dkg kókuszreszelék

Így készült:

A meggyet szűrőbe öntöttem.

A kekszet, porcukrot, kakaót, vajat összemorzsoltam, majd a meggylé, tej és rumaroma hozzáadásával összegyúrtam. 

Kis darabkákat szaggattam belőle, tenyeremben ellapítottam, 1-1 szem meggyet tettem a közepére, majd becsomagoltam, meggömbölygettem. Végül kókuszreszelékbe forgattam.

Szeretem ezeket a golyókat, vagy épp a kekszszalámit, gyorsan készülnek el, sütni sem kell, egyszerű alapanyagokból készülnek. S nem utolsó sorban finomak is.😋

A hétvégét pedig máris várom- itthon lesz mindenki! Legalábbis remélem, mert manapság semmi sem biztos...

Meggyes mákos szelet

Az augusztus igen sűrűre sikeredett. Eddig. De előreláthatólag így folyik egész őszig. Várt és nem várt események váltogatták egymást, kétnaponta. Szó szerint. De legalább volt köztük egy-egy felkészülési nap. 😀 Az egyik várt és örömteli esemény otthoni rokonok látogatása volt. Húgomékhoz jöttek, Nővéremék hozták el őket hozzánk, s vonattal jött, aki nem fért az autóba. Sőt, a gyerekek is itthon voltak, és egy meglepetés vendégünk is volt! 😍 Hosszú idő óta először nyüzsgés volt minálunk. A leves bográcsban főtt, a második sütőben, s persze előző nap többféle sütivel is készültem. Olyanokkal, ami nem krémes és nem kell sokat állni mellette. Azért késő estébe nyúlt, mire minden kész lett. Egyik süti ez a meggyes-mákos volt, amivel az ebéd utáni sétát követően rukkoltam elő. Mindenkinek ízlett, sőt, meglepetésvendégünk  jelezte, igényt tart a receptre is. Legegyszerűbb módja, hogy hozzájusson, hogy én "szűkszavú" bejegyzést írok róla, s elküldöm neki a linket. 😃 Persze még ragozhatnám ezt a napot, ami tényleg simogatóan hatott rám, de csak annyit teszek még hozzá, hogy fotók készítésével kevésbé bajlódtam. Szeretem eltervezni a menüt, beosztani az időt, elkészíteni, megkóstolni, bezsebelni a dicséreteket, de fotózni már legtöbbször nyűg. 

Hozzávalók:

• 4 tojás
• 25 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 20 dkg darált mák
• 20 dkg liszt
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej
• 10 dkg csoki (fele tej-, fele fehér csoki)
• 45 dkg fagyasztott magozott meggy / 1 üveg magozott meggy

Így készült:

A meggyet szűrőbe téve lecsepegtettem.

A csokit darabokra vágtam, a mákot megőröltem.

A tojást a cukorral, vaníliás cukorral és sütőporral habzásig kavartam. Hozzáadtam a lisztet és mákot meg az olajat, simára kevertem. Végül a tej került bele több részletben.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, rászórtam a csokidarabokat, majd a meggyszemeket is elosztottam rajta.

180 fokos sütőbe tettem, tűpróbáig sült.

Finoman puha lett a tészta, de a meggyszemek adták meg igazán a varázsát. Fagyasztottat használtam, így savanykásabb-lédúsabb volt az egész. A csoki akár el is hagyható, vagy a tetejére is lehet csorgatni, de rosszat semmiképp sem tesz neki. 

Meggyes-túrós pite

 Folyton abba a hibába esek, hogy nem tervezem meg előre, mit fogok főzni, hanem nagybevásárlásnál a listán lévők mellett még ezt-azt bedobálok a szekérbe, hogy majd lesz belőle valami. Így esett ez a két csomag túróval is- hát nem lett belőle semmi. Szerencsére időben kezem ügyébe akadt, s mivel épp nem volt alkalmam 1-2 napon belül felhasználni, betettem a fagyasztóba. Úgy két hét múlva halásztam elő- nem először járok így, tudom, hogy kiolvadás után egész jól fog viselkedni a túró. Egyikből sós lett, másik egy finom süti tölteléke lett.

A receptet egy kis újságban találtam, ami régóta van arra az oldalra kinyitva. Épp tegnap raktam rendet a tengernyi receptes folyóirat között, így ki tudja, hova keveredett a félretett recept... Nem forgatom fel újra az egészet, ha kezem ügyébe akad, pótolom a mulasztást.

Hozzávalók:

A tésztához:

• 40 dkg liszt
• csipet só
• 3 evőkanál cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 20 dkg margarin
• 3 tojássárga
• 1 evőkanál tejföl
• 0,5 dl tej

A meggyes réteghez:

• 1 üveg magozott meggybefőtt
• a befőtt leve kiegészítve vízzel 3 dl-re
• 1 evőkanál cukor (illetve ízlés szerint)
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor

A túrós réteghez:

• 50 dkg túró
• 12 dkg cukor
• 1 citrom leve
• 3 evőkanál gríz
• 3 tojásfehérje
• csipet só

Így készült:

Előbb a meggyes réteg készült el: a befőttet leszűrtem, a levét kiegészítettem 3 dl-re. Kevés lében elkevertem a pudingport, majd a többi lével és a meggyel együtt kavargatva sűrűre főztem. Közben egy evőkanál cukrot is tettem bele, ezzel épp elég édesnek találtam.

Hagytam hűlni, közben elkészítettem a tésztát:  a lisztet, cukrot, vaníliás cukrot, csipet sót és sütőport elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojássárgákat, tejfölt, tejet és összegyúrtam. Könnyen gyúrható tésztának kell lennie. Ha kemény, még pici tej mehet bele. Ha viszont lágy, ragacsos lenne, kicsi liszttel javítsunk az állagán.

A túrótöltelék következett: a túrót villával áttörtem, összekevertem a cukorral, citromlével, grízzel, végül a tojások csipet sóval felvert habjával.

A tésztát két részre osztottam: felét tepsi méretűre nyújtva kikent tepsibe tettem, rásimítottam a pudingos meggyet, ezen elosztottam a túrót, majd a másik kinyújtott lappal befedtem.

Villával megszurkáltam a tetejét, majd 180 fokos sütőbe tettem. Addig sült, míg a teteje szép világosra sült.

Kihűlés után szépen lehet szeletelni.

A tetejét be lehet szórni porcukorral, a látványnak jót tesz, viszont a kilóknak kevésbé. Mondjuk ennyi süti után nem az az egy szeletre jutó csipetnyi porcukor fogja betenni az ajtót! 😀 

Egy nem túl édes, puha süti lett belőle, de hát meggyes, túrós, ez mind külön-külön is jót ígér, hát még együtt!