2017. június 19., hétfő

Meggyes pite

Tavaly valahogy elmaradt a meggyberakás, bizony hiányzott. Szeretjük a meggyes sütiket télen-nyáron, gyümölcslevesbe is finom, lekvárnak, szörpnek, befőttként is közkedvelt. Férjem beszerzett nekem két nagy ládával. Hamarabb hozták, mint reméltem, még javában dolgoztam. Így három részletben készült el, az is úgy, hogy férjem szerencsére segített kimagozni. Első nap kimagozva, lecukrozva bekerült a kamrába, másnap kimosott üvegekbe került, majd dunsztolódni. Mikor ezzel kész voltam, az órára pillantva elment a kedvem a maradékból lekvárt készíteni, ez maradt következő napra.
Azért egy jó nagy tállal eltettem pitének meg enni. Magozás közben is jó sokat megettem, elég sok szemről úgy döntöttem, ezt kár üvegbe zárni.
Hétvégére készült a pite:

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 45 dkg liszt
  • csipet só
  • 10 dkg cukor
  • 1 csomag sütőpor
  • 10 dkg margarin
  • 12 dkg zsír
  • 2 tojás
  • 1 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
  • meggy (kimagozva 1,2 kg volt)
  • 20 dkg cukor
  • 4 evőkanál gríz
Így készült:
A meggyet kimagoztam.
A tésztához valókat a tojás és tejföl kivételével tálba tettem, összemorzsoltam, majd összegyúrtam a tojással és tejföllel. Kerülhet még bele tejföl, ha kemény lenne a tészta. Nekem pont jó lett, se nem kemény, se nem puha.
A meggyet összevegyítettem a cukorral és a grízzel. 
A tésztát két részre osztottam, mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam.
Egyiket papírral bélelt tepsibe tettem, ráborítottam a meggytölteléket, majd a másik lapot rátettem.
A felső lapot villával megszurkáltam, majd 180 fokra előmelegített sütőben toltam.
Pirulásig sütöttem.

A meggy sok levet engedett, attól tartottam, eláztatja az alsó lapot. De nem így történt, szépre sült. Pont azért kellett a gríz (az almához is szoktam tenni), hogy "megigya" a sok gyümölcslét.
Nem szórtam rá porcukrot, kellemesen savanykásan pont megfelelt az ízlésünknek. Szeretjük! :-)



2017. május 31., szerda

Babgulyás

Hogy ne csak sütit együnk, következzen egy leves, ami nem is igényel feltétlenül második fogást, legfeljebb néhány pogácsát. Vagy egy szelet almás pite talán még lecsúszik utána. :-)
Leányzóm kedvenc levese. Bográcsban is szokott készülni, ezúttal odabent, fazékban főtt, jó nagyban. Mert ha levest főzök, többnyire három napra valót rittyentek. 
Ez is olyan étel, ami még nálunk sem mindig ugyanúgy készül. A bab, hús, répa alap, aztán kerülhet még bele néhány krumpli, vagy levestészta/csipetke. Meg petrezselyem és/vagy zeller. Tálaláskor csípős paprikakrém, tejföl, kinek mihez szottyan kedve, ízlése. 

Hozzávalók:

  • 50 dkg száraz tarkabab
  • 1 kg sertéscomb
  • 2 nagy fej hagyma
  • 1 evőkanál zsír
  • házi ételízesítő
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • pirospaprika
  • petrezselyemzöld
  • 3-4 sárgarépa
  • 1-2 petrezselyem
  • darabka zeller
  • levestészta/krumpli
Így készült:
A babot előző este bő vízbe beáztattam.
A hagymát, fokhagymát kockákra vágtam, a húst is felaprítottam. A zsírral, kevés vízzel főni tettem. Sóztam, házi ételízesítőt tettem bele.  Úgy fél óra múlva felöntöttem a kívánt mennyiségű vízzel (én 8 l-es fazékban főztem, közel tele lett a végére). Miközben felfőtt, megpucoltam, felaprítottam a kívánt mennyiségű zöldséget, s a babbal együtt a leveshez adtam. Addig főztem, míg a bab is megpuhul. Remélhetőleg a hús nem fő közben szét. Mert előfordult, hogy úgy jártam.
Mikor kész, pirospaprikával fűszereztem. Petrezselyem- és zellerlevél is kerülhet bele.


2017. május 30., kedd

Kókuszos fakanalas süti

A ballagás előtti héten bizony nagy volt a sürgés-forgás az ifjúság háza táján. Minden alkalmat megragadtak -érhetően-, hogy még együtt lehessenek. Megünnepeltek mindent, amit lehetett. Aztán jött az érettségi hete, tele izgalmakkal, amit a matektanárjuknál zártak le egy bográcsozással. Kedvelte őket, éppen ezért hívta meg magához az egész osztályt. Gergőnek is Ő az egyik tanár, akit hiányolni fog, mindamellett, hogy a matekkal folyamatosan gondjai voltak. Erre az alkalomra készült ez a süti.
Hirtelen elhatározásból, az azon való agyalást követően, hogy mit lehet gyorsat és finomat. Kerestem hozzá receptet, több fele találtam, szinte ugyanazon összetevőkkel. Végül ez lett a befutó, megbolondítva egy kis kókusszal, ahogy Okkinál láttam. Nem csalódtam, finom lett, ahogy sejtettem.

Hozzávalók:

  • 35 dkg liszt
  • 10 dkg cukor
  • 2 tojás
  • 12 dkg margarin
  • 5 dkg kókuszreszelék
  • 1 csomag sütőpor
  • 2,5 dl tej
  • csipet só
A mázhoz:
  • 20 dkg vaj
  • 15 dkg cukor
  • 5 dkg kakaó
  • 6 evőkanál tej
  • maréknyi kókuszreszelék a tetejére
Így készült:
A tésztához a tojásokat, cukrot, olvasztott margarint alaposan elkevertem. Hozzákevertem a lisztet, sütőport, csipet sót, kókuszt, váltakozva a tejjel. Az egyneművé kevert masszát tepsibe borítottam-simítottam, 180 fokon tűpróbáig sütöttem.
Miközben sült, a mázhoz valókat kis lángon összemelegítettem, míg elolvadt benne a vaj és a cukor is.
A megsült tésztát azon forrón fakanál nyeléval kilyuggattam, a mázzal leöntöttem.
Kókusszal szórtam be a tetejét.
Kihűlés után szeletelhető.

A kedvenc, 28×32 cm-es tepsimben sütöttem, de kisebben kellett volna, mert nem ártott volna, ha magasabb a tészta, no meg a máz miatt is, egyik felére szűkösen volt elég. A tetejét ugyan bevonta, de nem jutott belecsorogni a lyukakba. Pedig pont az a legfinomabb benne, hogy "tocsog" a csokimáztól. De úgy összességében finom süti. Egy újabb gyors, egyszerű és nagyszerű süti! :-)

2017. május 23., kedd

Darált húsos csónak

A gyerekek minden nap korán, 6-kor kelnek. Én ugyan még ráérnék felkelni, később megyek dolgozni, de nekem kell útra indítani őket. Bár felébrednek nélkülem, kell idő a frizurához, miegymáshoz, de reggelit készítek nekik meg tízórait pakolok. Ami legtöbbször szendvics, s ha napról napra más, akkor is már unalmas lett. Volt, mikor Hédi azt mondta, csak egy szendvicset tegyek, inkább vesz a büfében még valamit. Akkor inkább este nekirugaszkodtam és sütöttem tízóraira valót.
Hozzávalók:
A tésztához:

  • 1 kg liszt
  • 2 teáskanál só
  • 1 dl olaj
  • 4 dkg élesztő
  • 4 dl tej + szükség szerint
  • 1 teáskanál cukor
  • 2 tojás
  • morzsolt oregánó
A töltelékhez:
  • 2 fej hagyma
  • kevés olaj
  • 60 dkg darált hús
  • só, bors, paprika
  • 1 evőkanál házi ételízesítő
  • 1 kis doboz sűrített paradicsom
  • 2 evőkanál ketchup
  • oregánó, bazsalikom
  • sajt
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.
A lisztet, sót tálba tettem, elmorzsoltam az olajjal.
Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet, oregánót, s összegyúrtam. Közben még fél dl tejet öntöttem hozzá, hogy megfelelő keménységű legyen a tészta. Megdagasztottam, hagytam kelni.
Közben a felaprított hagymát pici olajon üvegesre pároltam. Hozzáadtam a darált húst, fűszereket, s morzsásra sütöttem. Belekerült a sűrített paradicsom és ketchup is. Összefőztem, hagytam hűlni.
A megkelt tésztát 16 gombócra osztottam. Mindegyiket hosszúkásra nyújtottam, két szélét egymással szembe felsodortam, a végeit összenyomtam. 1-1 púpozott evőkanál darált húst simítottam bele, reszelt sajtot szórtam a tetejére.
180 fokos sütőben pirulásig sütöttem.
Nem egy gyorsan elkészülő tízórainak való, de annál finomabb. Süthetnék sűrűbben ezt-azt, szívesebben megeszik az iskolában, mint az ezzel-azzal megpakolt kenyeret, de... Kifogásokat keresek, pedig csak elhatározás kérdése. Legfeljebb este nem eszünk belőle. :-)

2017. május 21., vasárnap

Őszibarackos dunahullám

Mikor áthajtottam a konyhai -természetesen sütis- naptárt áprilisról májusra, az ott fogadó meggyes dunahullám annyira csábító volt, hogy, amúgy is hétvégi sütés előtt állván, rögtön neki is láttam. De nem volt itthon meggy. Tavaly nem raktam be, valahogy elmaradt. Őszibarack viszont van még néhány üveggel, így az került bele.
Régen nálunk ünnepeken gyakorta felbukkanó süti volt a meggyes változata, van is a blogon, itt. Piskótával készült, ez most kevert tészta. Azért az eredeti finomabb, talán mert úgy szoktuk meg, de azért így is elfogyott. :-)

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 25 dkg cukor
  • 5 tojás
  • 25 dkg margarin
  • 30 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 2 evőkanál kakaó
  • 2 evőkanál tej
  • 1 üveg őszibarackbefőtt
A krémhez:
  • 2 dl őszibaracklé
  • 4 dl tej
  • 2 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg cukor
  • + 10 dkg étcsokoládé és 2 evőkanál olaj a tetejére
Így készült:
A barackbefőttet szűrőbe öntöttem, hogy lecsepegjen. A levéből 2 dl-t eltettem a krémhez.
A tojásokat alaposan elkevertem a cukorral, majd hozzákevertem a mikróban felolvasztott margarint. Belevegyítettem a lisztet és sütőport. Valamivel több, mint felét sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam.
A tészta másik feléhez kevertem a kakaót és tejet, majd rákanalaztam a világos tésztára. Elegyengettem a tetejét. A kisebb darabokra vágott befőttet a tetejére szórtam. 
180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.
A krémhez a pudingporokból, a barackléből és tejből pudingot főztem. Miközben hűlt, gyakran átkevertem. 
A puha margarint elkevertem a cukorral, a közben kihűlt pudingot kanalanként hozzávegyítettem. Habosra kavartam, majd a már hideg tészta tetejére simítottam.
A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, a krémre csorgattam.
A csoki dermedése után szeletelhető is.
Mozgalmas időszak van mögöttem, mostanra talán leülepedett bennem. Vagy mégsem... De majd egyszer. A legfontosabb esemény Fiam ballagása volt. Nem vártam, valahogy még szerettem volna odébb tolni a még mindig jelképes felnőtté válását.  Előtte néhány nappal aztán rákényszerítettem magam, hogy kezdjem el tervezni a nagy eseményt, próbáltam összeszedni a gondolataimat, háttérbe szorítani minden mást. Mégis elkövettem egy hibát, megbántottam valakit, akit tényleg nem szerettem volna. Azért a ballagás lezajlott, többé-kevésbé jó hangulatban, én meg maradtam a lelkiismeret-furdalással, hogy elrontottam Fiam egyszeri, nagy eseményét. Pedig nem akartam...
Az érettségi írásbeli részén már túl van, izgatottan várjuk az eredményt. Aztán jön a szóbeli majd június közepén, s újabb izgalom, hogy elég lesz-e teljesítménye a tervei valóra váltásához. Szorítok neki... 




2017. április 22., szombat

Sonkás-tojásos kalács

Még mindig a húsvét jegyében...
Talán tavalyelőtt, vagy még azelőtt volt, hogy az ünnepi sós kalács egy részét sonkával és tojással töltöttem. Amúgy néhány próbálkozás és tapasztalatszerzés után lemondtam a húsvéti kalácssütésről, mert nem fogy el. Mindenki előnyben részesíti a többi édes és sós sütit, a kalács meg ránk szárad. Most Gergő kívánságára, emlegetvén az évekkel ezelőttit, sütöttem két rudat, sonkával, tojással, sajttal, kolbásszal töltve. És nem száradt ránk.
Hogy cifrább legyen, fonottra készült. Még azon frissiben megvágtam, mert kíváncsi voltam rá, milyen lett. Egyik majdnem el is fogyott még akkor, frissen-melegen. Másnap meg a többi.

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 70 dkg liszt (egy része rétesliszt)
  • 3 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 3 dkg élesztő
  • 12,5 dkg vaj
  • 2 tojás
  • 1,5 teáskanál só
A töltelékhez:
  • vékonyra vágott sonkaszeletek
  • 8 főtt tojás
  • 20 dkg reszelt trappista sajt
  • kolbászkarikák
  • lekenni egy felvert tojás
  • beszórni lenmag, sószemcsék
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.
A lisztet, sót elmorzsoltam a vajjal. Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet és megdagasztottam a tésztát. 
Hagytam kelni.
Mikor megkelt, két részre osztottam. Kinyújtottam, téglalap alakúra. A két szélét ferdén csíkokra vágtam. Középre raktam egy sor sonkát, erre vaskosabb szeletekre vágott tojáskarikákat, majd reszelt sajtot, a tetejére pedig kolbászkarikákat. "Megfontam" a kalácsot, azaz egyszer jobbról, egyszer balról egymásra hajtottam egy-egy csíkot, míg a végére értem. A két végét összenyomkodtam, hogy ne szökjön ki a sajt.
Mindkét megtöltött rudat tepsibe pakoltam, felvert tojással lekentem, lenmaggal, sóval megszórtam.
180 fokos sütőben pirosra sütöttem.
A formázást tulajdonképpen egy húsvét előtt a fb-on keringő videó ihlette. Fogalmam sincs, melyik oldalon volt, nem állok neki keresgélni. Az emlékeim szerint tormával is meg volt kenve, azt nem mertem bele tenni, mert nem mindenki szereti. Megettük a tormát a főtt sonkával, tojással. 

2017. április 20., csütörtök

Sajtos-magvas kockák

Fiam szerint a legfinomabb húsvéti süti lett, természetesen nagy kedvence, a reszelt túrós mellett. Én is szerettem, sokat rágcsáltam belőle. Készítettem már hasonlókat, de ezúttal került bele élesztő is, s talán ennek köszönhető, hogy puhán, omlósan roppanós lett. Élvezet volt rágcsálni! :-)


Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 25 dkg zsír
  • 25 dkg margarin
  • 1,5 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 2,5 teáskanál só
  • 3 tojássárga+1 egész tojás
  • 2-3 evőkanál tejföl
  • 1-1 evőkanál mák, fekete szezámmag, lenmag
  • a tetejére 1 fehérje és 20 dkg reszelt sajt
Így készült:
A langyos tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.
A lisztet, sót tálba tettem, elmorzsoltam a zsírral és margarinnal. Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet, magokat, s annyi tejfölt, hogy összeálljon a tészta. Összegyúrtam, majd 1 órányit pihenni hagytam.
Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, nem túl vékonyra.
Egy enyhén felvert fehérjével lekentem, reszelt sajttal beszórtam jó vastagon. Rányomkodtam, majd derelyemetszővel négyzetekre vágtam, csak hogy ne rúd legyen megint. 
Tepsibe pakoltam, 180 fokos sütőben pirulásig sütöttem. Amelyek kicsit jobban megpirultak, finomabbak lettek.

 

2017. április 18., kedd

Kókusz szelet

És vége is az ünnepnek.
Két napi készülődés, két napi vendégfogadás, a "romok" eltakarítása után, aminek még ugyan nincs is vége, de ma egy kis semmittevést is megengedek magamnak. Ami mégsem az, mert közben recepteket örökítek meg. Holnaptól aztán megint dolgos hétköznapok...
Hagyomány szerint húsvétkor nálunk gyűlik össze a család apraja-nagyja. Sütöttem-főztem kedvemre. Igaz, nehezen fogtam hozzá, de aztán szívvel-lélekkel tettem a dolgom. Meglett minden időben, bár a tervezett töltött tojásból csak főtt tojás lett, de jó volt a sonka mellé úgy is. Kicsit leegyszerűsítettem a dolgomat.
Sütik terén nem engedtem ezt meg magamnak, készült édes is, sós is, apró is meg szeletes is. A legfinomabb -szerintem- ez a kókuszos lett, aminek receptjét a Pinterest-en találtam, s elég sok változtatáson átesve készült el.

Hozzávalók:
A kókuszos réteghez:

  • 6 tojásfehérje
  • csipet só
  • 6 evőkanál cukor
  • 20 dkg kókuszreszelék
  • 2 evőkanál liszt
A piskótához:
  • 5 tojás
  • csipet só
  • 5 evőkanál cukor
  • 4 evőkanál liszt
  • 1 púpozott evőkanál kakaó
  • fél csomag sütőpor
A krémhez:
  • 1 csomag vaníliaízű pudingpor
  • 1 tojás
  • 1 evőkanál liszt
  • 3 evőkanál cukor
  • 5 dl tej
  • 12 dkg cukor
  • 25 dkg vaj
A tetejére:
  • 4 dl tejszín
  • 1-2 evőkanál cukor
Így készült:
A fehérjéket előbb a csipet sóval vertem fel, majd a cukorral. Mikor már jó kemény volt, hozzákevertem a kókuszreszeléket és a lisztet. 
Sütőpapírral bélelt tepsi aljára kentem a kókuszos habot.
Elkészítettem a kakaós piskótát: a tojásokat szétválasztottam. A fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral vertem fel. Hozzáadtam a sárgákat, ezzel is vertem nagyon rövid ideig, míg alaposan elvegyült. A tetejére szórtam a lisztet, sütőport, kakaót, óvatosan keverve elvegyítettem. A kókuszrétegre simítottam, s 175 fokon tűpróbáig sütöttem.
A tepsiben hagytam kihűlni, majd kiborítottam úgy, hogy a kókuszos rész legyen felül. 
A krémhez a pudingport, tojást, lisztet, 3 evőkanál cukrot pici tejjel simára kavartam. Fokozatosan hozzákevertem a többi tejet, majd kis lángon állandóan kevergetve sűrűre főztem. Hagytam kihűlni, közben sűrűn átkevertem.
A vajat a 12 dkg cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a pudingot. Habosra kevertem.
A sütire kentem, a felül lévő kókuszrétegre.
Végül a kevés cukorral felvert tejszínnel vontam be.
Az eredeti receptben a kókuszréteghez felhasznált fehérjéktől maradt sárgákból készült a krém, azaz abból főtt a pép. Nekem volt maradék fehérjém, ezért változtattam a krém összetevőin. A tetejére pedig csokimáz került. Úgy is mutatós, alul-felül sötét színű, de így habbal a tetején sem rossz. :-)
Középen a kókuszréteg kissé száraz, morzsálódós lett. Igaz, itt sem tartottam be az előírtakat, 10 dkg kókusz és 5 evőkanál liszt helyett nálam kétszer annyi kókusz és csak 2 evőkanál liszt került bele. De az eredeti szerint is száraz lett volna szerintem. Vagy nem? Azért így is fogyott szépen, nem vallottam szégyent vele! :-)

2017. április 10., hétfő

Gesztenyés keksz

Pakoltam a mélyhűtőben, s találtam egy csomag, még karácsonyra vásárolt gesztenyemasszát. Kivettem, hogy kiolvadva majd kezdek vele valamit. Közben sürögtem-forogtam, s rám jellemző módon a gesztenyemassza feledésbe merült. Délután nekifogtam konyhai teendőimnek, összegyúrtam a linzer tésztáját, mikor is Fiam mögém tekintve megkérdi, a gesztenyéből mi lesz? Ekkor kaptam a fejemhez, hogy még az is ott van. A kérdésre még nem tudtam a választ, de abban biztos voltam, hogy csak valami gyors kerekedhet belőle. Valamikor kinéztem egy gesztenyés keksz receptet, de nem volt kedvem előkeresni, így alkottam egyet, az amúgy is kéznél lévő hozzávalókból. És még finom is lett! :-)
Hozzávalók:

  • 1 csomag gesztenyemassza (20 dkg)
  • 20 dkg liszt
  • 10 dkg zabpehely
  • 10 dkg cukor
  • 10 dkg darált dió
  • 12 dkg margarin
  • nagy csipet szódabikarbóna
  • 1 tojás
  • 10 dkg csoki bevonni
Így készült:
Minden belevalót tálba tettem, összegyúrtam. Kicsit ragadt, de rövid pihentetés után hagyta magát gombócokká gyúrni. Tepsibe pakoltam őket, villával kissé lenyomtam a tetejét.
180 fokon kisütöttem.
A felolvasztott csokiba belemártogattam a tetejüket, azaz Leányzó végezte ezt a műveletet, míg én másnap az ebéddel foglalatoskodtam. Nem jutott az összesre csoki, de anélkül is finom.

Gyorsan elkészült, s jó sok lett belőle, két nagy tepsivel. Nem omlós, inkább olyan tömör, kiadós keksz, de finom! Erre is jó a gesztenye...

Cifra linzer

A linzer "hétköznapi" hétvégére vagy akár ünnepekre is tökéletes. Szeretjük. Ez most egy tojásos változat, teszteltem így is, s olyan jól sikerült, hogy már el is határoztam, húsvétra is készül egy adag belőle, egy másik meg csokival bevonva,  így linzer is lesz, isler is egy tésztából. Az apró süti meg le is van tudva. Igaz, hogy nem a leggyorsabb süti, de húsvét előtt lesz egész 3 napom készülődni. Annyi mindent szeretnék csinálni ebben a három napban, hogy egy hét is kevés lenne...

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 18 dkg porcukor
  • 25 dkg margarin
  • 2 kisebb citrom lereszelt héja
  • 1 egész tojás+1 sárgája
  • 1 tojásfehérje, 2 evőkanál cukor, 4 evőkanál darált dió a tetejére
  • lekvár összerakni
Így készült:
A lisztet, cukrot, sütőport elmorzsoltam a margarinnal, majd összegyúrtam a citromhéjjal és tojásokkal. Pici lisztet még gyúrtam hozzá, mert enyhén lágy-ragacsosnak találtam.
15-20 perc pihentetés után 2 részre osztottam. Felét közepes pogácsaszaggatóval kiszaggattam, a másik felét ki is lyukasztottam. A lyukasakat lekentem az enyhén felvert tojásfehérjével és a cukor-dió keverékébe mártottam, így sütöttem őket ki.
175 fokon, világosra sütöttem a korongokat.
Kihűlés után felét baracklekvárral, másik felét eperrel ragasztottam össze. Természetesen egy egész korongra került egy lyukas, diós tetejű. Mindkét lekvárral finom volt. Másmilyent is lehet használni, ízlés szerint. Málna- vagy ribizlilekvárral is finom lehet.
Másnapra a lekvártól jól átpuhul a süti.

Előre is meg lehet sütni, s fogyasztás előtt egy nappal összerakni. 




2017. április 6., csütörtök

Tarka almás krémes

Gyümölcsnek mindig kell lenni itthon. Van még ősszel beszerzett alma a kamrában, de annyira megfonnyadt, hogy már senkinek sem kell. Így marad a bolti. Férjuramnak sikerült olyat vásárolni, ami szerinte ízetlen. Ha szerinte az, akkor mindenki más úgy vélte. (Én nem, ettem is belőle.) Nem romlott ránk, süti készült belőle. Előbb pite, de még maradt néhány, s mivel épp krémes sütire fűlött a fogam, ilyen készült:


Hozzávalók:
A tésztához:

  • 20 dkg cukor
  • 4 tojás
  • 35 dkg liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1,5 dl olaj
  • 1,5 dl tej
  • 1 evőkanál kakaó+1 evőkanál tej
  • 5-6 alma
  • 2 evőkanál cukor
A krémhez:
  • 2 csomag tejszínízű pudingpor
  • 6 dl tej
  • 20 dkg cukor
  • 25 dkg vaj
  • 5 dkg csoki + 1 evőkanál olaj becsorgatni
Így készült:
A megpucolt almákat vaskosabb szeletekre vágtam.
A 2 evőkanál cukrot a tepsi aljára szórtam, kiraktam almaszeletekkel. (Nem árt kikenni vajjal a tepsit előtte, hogy majd ki tudjuk borítani a megsült tésztát.)
A tésztához a cukrot elkevertem a tojásokkal, majd az olajjal. Belekerült a liszt , sütőpor és tej, simára kevertem. A tészta háromnegyedét az almaszeletekre borítottam, a többibe elkevertem a kakaót és pici tejet. A világos tésztára csorgattam. 
180 fokos sütőben készre sütöttem.
A tepsiben hagytam kihűlni. Késsel körbevágtam a széleken a sütit, majd nagy méretű tálcát a tepsire borítottam s hirtelen megfordítva ráborítottam a sütit, hogy az almás rész legyen felül.
A pudingport kevés tejben csomómentesen elkevertem, majd a többi tejet is fokozatosan hozzáadtam. Kis lángon állandóan kevergetve felfőztem. Hagytam kihűlni, közben sűrűn átkevertem.
A vajat a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzákerült a közben kihűlt puding.
A krémet a sütire simítottam.
A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam. Kicsit kavargattam, hogy ne azon forrón kerüljön a krémre, majd becsorgattam vele a süti tetejét.
Akár azonnal is szeletelhető, de nem árt, ha hagyjuk a csokit megdermedni a tetején.

Finom lett, még a húsvéti asztalon is el bírom képzelni. Mert rohamosan közeleg a húsvét, de a tervezgetés még az elkövetkező napok zenéje. Nincs kedvem, időm, energiám még ezen is agyalni. Férjuram ugyan már kikötötte, nehogy megint túlzásokba essek a sütés-főzés terén. Á, dehogy fogok! :D
Nem olyan bonyolult ez a süti, mint ahogy leírtam. Almaszeleteken kavart tészta, rá sima vajkrém, kicsi csoki  a tetejére. Ha már tarka, legyen tarka! :-)



2017. április 4., kedd

Zabpelyhes keksz

Legújabb kedvencünk. Az utóbbi időben többször készült, mindig kicsit másféleképpen. Sőt olyan is volt, hogy dupláztam az adagot, hogy jusson is, maradjon is. Tényleg finom, csak úgy nassolni, vagy tízóraira, kirándulóknak energiapótlásra. Mert itt a várva várt tavasz, s mi ki is használjuk. Minden hétvégén mentünk valamerre, közben tanúi voltunk, ahogy hétről hétre rohamtempóban ébred, virul, zöldül, virágba borul a természet. Ezért kedvencem a tavasz! :-)

Hozzávalók:

  • 20 dkg barna nádcukor
  • 3 evőkanál méz
  • 3 tojás
  • 25 dkg liszt
  • 25 dkg zabpehely
  • 1 csomag sütőpor
  • 10 dkg kókuszreszelék
  • 25 dkg vaj
  • csoki, mazsola, aszalt gyümölcsök, mogyoró, dió...
Így készült:
A cukrot, tojásokat elkevertem, majd hozzáadtam a mézet, lisztet, zabpelyhet, sütőport, kókuszt és a megolvasztott vajat. Elkevertem, majd belekerültek a csokidarabkák, aszalt gyümölcsök, mikor milyen, vagy amihez kedvünk van, tetszés szerint. 
Sütőpapírral bélelt tepsibe két teáskanál segítségével halmokat rakosgattam, helyet hagyva közöttük, mert sülés közben elterülnek.
180 fokon pirulásig sütöttem őket. 
Egyik alkalommal két összetört banán és csoki került bele, ekkor még 10 dkg teljes kiőrlésű lisztet is kevertem hozzá, mert lágy lett az összekevert massza. Így is finom volt!
Első alkalommal 25 dkg cukorral készült, így édes lett, aztán csökkentettem 20 dkg-ra. A méz is édesíti meg az aszalt gyümölcsök. De aki nem éppen azon van, hogy fogyjon egy keveset, és édesen szereti, nyugodtan teheti bele a több cukrot.
Már említettem, hogy a Börzsöny lábánál lakunk, szó szerint. Kisétálunk a faluból, s máris kapaszkodunk felfele a dombra. A hozzánk legközelebb eső csúcs 500 m alatti, de elég arra is felmászni. :-) Néha távolabb is elmerészkedünk, mint ezúttal is. Megérte, minden völgy, csúcs más látnivalót kínál, főleg így tavasszal:






2017. április 2., vasárnap

Tökmagos-rozsos pogácsa

Sok éve, még a blogos korszakom előtt gyakran sütöttem barna tökmagos pogácsát. Szerettük. Aztán elmaradt, mint sok más is. Nemrég eszembe jutott egy fotóról, s bár nem emlékszem, akkoriban hogy készült, alkottam egy hasonlót.
Szeretek pogácsát sütni, jó sokat egyszerre, mert nem csak éhségcsillapításra jó a nap bármely szakában, de tízóraira csomagolni is remek. Vagy leves mellé, kenyér helyett, vagy éppen másodiknak. Van is rengeteg féle-fajta a blogon. Szinte soha nem recept alapján készül, legfeljebb inspirálódok valahonnan. Amihez kedvem van, meg amit itthon találok, abból készül.

Hozzávalók:
  • 40 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 40 dkg fehér búzaliszt
  • 20 dkg rétesliszt
  • 25 dkg margarin
  • 2 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 2 púpozott teáskanál só
  • 1 nagy doboz natúr joghurt (400 g)
  • 1 egész tojás + 2 sárgája
  • 10 dkg tökmag
  • tetejére 1 felvert tojás, reszelt sajt, magok
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.
Közben a liszteket tálba mértem, hozzáadtam a sót, margarint s összemorzsoltam. Belekerült a joghurt (szoba-hőmérsékletű legyen, ha akkor vettük ki a hűtőből, picit meg lehet langyosítani mikróban), tojások, élesztős tej. Összegyúrtam. (Ilyen ragacsos tésztával rég volt dolgom, nem volt egyszerű dolgozni vele, de nem hagytam magam.) Ha kemény lenne a tészta, még tej kerülhet bele.
Mikor megkelt, lisztezett deszkán kinyújtottam, rászórtam a tökmagot, feltekertem. Ekkorra már megszelídült a tészta, lisztezve nem volt ragacsos. Hagytam még pihenni negyed órányit. Ujjnyi vastagra nyújtottam, kis pogácsaszaggatóval kiszúrtam, tepsibe rakosgattam.
Felvert tojással lekentem (lehet bele tenni nagy csipet sót is, nem volt túl sós a tészta), egy részére reszelt sajtot szórtam, másik részére köménymag került.
180 fokos sütőben pirosra sütöttem őket.