2019. augusztus 27., kedd

Árva gulyás

Azért árva ez a gulyás, mert nincs benne hús. És így is finom- még mindig. Gyerekkorunkban is szerettük, az én gyerekeim is szívesen eszik. A pirított hagyma és a petrezselyemzöld ízesítik meg a benne lévő zöldségek mellett. Könnyű, egyszerű leves.

Hozzávalók:
  • 1 fej hagyma
  • kevés olaj
  • 3 sárgarépa
  • 1 petrezselyem
  • 8-10 darab krumpli
  • pirospaprika
  • 1 csokor petrezselyemzöld
Így készült:
A répát, petrezselymet megpucoltam, felaprítottam.
A hagymát apróra vágtam, az olajon világosra pirítottam. Hozzáadtam a felaprított zöldségeket, rövid ideig együtt pároltam, majd felöntöttem vízzel (kb, 1,5 l). Sóztam, hagytam felfőni.
Közben megpucoltam a krumplit, megmostam, felkockáztam. Mikor a répa majdnem puha, hozzáadtam a krumplit is.
Mikor a krumpli is puha, kevés paprikát és a felaprított petrezselyemleveleket is hozzáadtam, ha szükséges, még sóztam, s kész is.
Nyáron kerülhet bele 1-1 paprika és paradicsom, vagy levestészta, nokedli, amit ezúttal kihagytam, mert elég sűrű lett a leves anélkül is. Amit viszont egyébként nem szoktam már sok éve, most dobtam bele egy leveskockát is, amit a nyaralásról hoztunk haza, ott ugyanis megengedjük a zacskós levest és leveskockát, a gyorsaság, kényelem előtérbe helyezésével. 


2019. augusztus 21., szerda

Citromos kocka

Az előző receptnél nem is említettem, hogy a felhasznált tészta és sós sajt szicíliai termék. Ennél a sütinél pedig a citrom madárlátta. Nem boltban vásárolt, egy elhagyott, bozótos helyen leltünk rá egy termő citromfára, a sárgákat megmentettük magunknak. Ezúttal nyugodt lelkiismerettel használtam fel a héját is, úgy gondolom,ennél biobb már nem is lehet. 😀

Hozzávalók:
  • 4 tojás
  • 20 dkg cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 40 dkg liszt
  • 2 citrom leve, lereszelt héja
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 dl olaj
  • 1,5 dl tej
  • a tetejére 20 dkg porcukor, 1 citrom leve, fél dl víz
Így készült:
A tojásokat a cukorral és vaníliás cukorral alaposan elkevertem, majd belemértem a lisztet, amibe elvegyítettem a sütőport. Belekerült az olaj és a citromok héja és leve. Simára kavartam, majd több adagban elkevertem a tejjel.
A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem, elegyengettem.
180 fokon tűpróbáig sütöttem.
Mikor kihűlt, sűrűn megszurkáltam egy hústűvel.
A porcukrot, citrom levét és a vizet elkevertem, majd a tészta tetejére kanalaztam-kenegettem. 
Akár azonnal is szeletelhető.
A szeletek tetejét vékonyra szeletelt citromdarabkákkal díszítettem.

Kellemesen citromízű és a sok cukor ellenére nem túl édes süti lett. Én kimondottan szeretem a citromos sütiket, Férjem már kevésbé rajong értük. 



2019. augusztus 20., kedd

Pasta alla Norma...

azaz szicíliai padlizsános tészta.
Augusztusban még nem jelentkeztem. Nyaralni voltunk. No nem mostanáig, már több, mint egy hete, hogy itthon vagyunk. Nem mintha nem bírtuk volna még elviselni! :-)
Hosszú útra vállalkoztunk. Fiam még középiskolás korában részt vett egy három napos szicíliai kiránduláson. Élményekkel telis-tele jött haza, és sok-sok csábító fotóval, mesélni valóval. Idén nyáron nekünk is kijutott a jóból 10 napra- de ez is kevés volt. Vissza kell még mennünk. Az előre kinézett, közelben lévő látnivalókat sem tudtuk mind megtekinteni. Gyönyörű, másféle világ, azt látni kell. A folyamatosan füstölgő Etna alatt, tengerparthoz közel, citromfák között volt a szállásunk, innen csatangoltunk ide-oda. Persze leginkább délután, a nappali hőség nem kedvezett céljaink megvalósításának.
Leginkább főztünk magunknak, de ettünk étteremben is. Mindhárom alkalommal pizzára esett a választásunk, mert abból volt a legnagyobb választék, viszonylag olcsó volt, s amit meg szerettünk volna kóstolni, épp nem volt az étlapon. Az lett volna a padlizsános tészta. A pizzájuk nem finomabb, inkább más, mint a nálunk kapható. Mindig másmilyent kóstoltunk, a csúcs a sült krumplival telepakolt volt. De volt mézes, pisztáciás, rukkolás. Mind finom volt, a számunkra különleges voltuk ellenére.
S ha már nem sikerült megkóstolni a vágyott tésztát, elkészítettem itthon, nem sokkal azután, hogy hazajöttünk. Több receptet végigböngésztem, végül ebből inspirálódtam. Az eredeti, ott készült biztosan más, bár az általam készített is ízlett mindenkinek. Én nem vagyok tésztapárti, de a család kedvéért ezután is készíteni fogom. Mert kérték. :-)

Hozzávalók:

  • 2 fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2-3 evőkanál olívaolaj
  • 2 közepes padlizsán
  • 1 konzerv darabolt paradicsom 
  • oregánó, bazsalikom
  • 50 dkg tészta
  • mozzarella/ricotta (én sós ricottát használtam)
Így készült:
A hagymát és fokhagymát megpucoltam, apróra vágtam. Az olajon üvegesre pároltam.
Közben a padlizsánt megpucoltam, felkockáztam. A hagymához adtam, sóztam, s fedő alatt hagytam párolódni. Sűrűn meg kell kavarni, mert képes odaégni- a padlizsán az összes olajat felissza. De nem kell alá többet tenni. 
Mikor a padlizsán majdnem puha, ráborítottam a paradicsomkonzervet, apróra vágott oregánót és bazsalikomot adtam hozzá és összefőztem.
Közben a tésztát is kifőztem sós vízben, nem egészen puhára.
Leszűrtem, a raguhoz kevertem.
Tűzálló edénybe tettem, tetejére sajtot morzsoltam, néhány bazsalikomlevél is került rá,  s 190 fokos sütőben összesütöttem.

Nem bonyolult, és tényleg finom zöldséges tésztaféle. Amúgy én nem lennék jó olasz, minden nap tésztát enni... De a sok zöldség és édesség tetszik a konyhájukban. Az antipasti is ízlett, a másik jellegzetes ételük, az arancini- töltött, rántott rizsgolyó- viszont nem lett a kedvencünk. Paradicsomos-sajtos töltelékű volt, talán másféle jobban ízlik... S miközben ettük, ki is találtuk a saját verziónkat, amit tesztelni is fogunk.
Mikor jutunk el megint? Jó kérdés, de máris nekifogtunk gyűjteni rá! 😀
Ezért érdemes:
Az ott már Szicília


Messina a kompról

A középső házban laktunk

Az Etna távolról



Kilátás

Acicastello


Acireale


Pantalica nekropolisza





Etna közelebbről

Taormina, a kedvencem

Isola Bella

Siracusa