Áfonyalekváros-csokikrémes kocka

 Még ez is korábban készült sütemény. De jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy felidézzem az év eseményeit. Sokminden történt. Jó és nem jó felváltva, így: férjem unokatestvérének élete párja tíz évnyi küzdelem után feladta a harcot, nem bírta megvárni fia esküvőjét, melyet két évig terveztek-szerveztek. Így néhány hónap különbséggel sírtunk és mulattunk. Az élet nem kíméletes... de közben megy tovább. 

Én meg sütök rendületlenül. Ha van kinek. Ha csak ketten vagyunk, bizony előfordul, hogy nem kerül sütemény az asztalra. Ha itthon vannak a gyerekek, akkor pótolom: mindjárt többféle készül, egyrészt kedvükre téve, meg fel is kell őket pakolni, hogy néhány napra bebiztosítsam nekik a hazait. Ez a süti is többedmagával készült még áprilisban:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A töltelékhez:

• 1 üveg áfonyalekvár
• 8 dl tej
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 2 evőkanál kakaó
• 10 dkg csokoládé
• 20 dkg vaj
• 20 dkg cukor

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd a többi hozzávalóval együtt sima tésztává kevertem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, majd 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Miután kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a pudingporból, kakaóból, tejből sűrű pudingot főztem. Még forrón elkevertem benne egy tábla csokoládét. Sűrűn megkeverve hagytam kihűlni.

Közben a vajat elkevertem a cukorral és kanalanként hozzáadtam a kihűlt kakaós-csokis pudingot.

A tészta alsó lapját megkentem áfonyalekvárral, erre simítottam a krémet, s beborítottam a felső lappal.

Hidegen dermesztést követően szeletelhető.

Így is finom, de csokival a tetején az ünnepi asztalon is megállná a helyét. 

Pisztáciás- erdei gyümölcsös torta

 Ha már tortáknál tartunk, itt a legutóbbi is, ami csak néhány hete készült. Nem csak Leányzónk, Fiúnk is öregszik: Ő már 26 lett. Utánaszámoltam, tényleg annyi. Már jó néhány éve felnőttnek számít, s saját útját járja távol tőlünk, de még mindig nem áll a saját lábán. Azaz félig-meddig. Épp a doktori cím megszerzésén dolgozik, az ösztöndíj pedig arra elég, hogy ne kopjon fel az álla, de közel sem fedezi egy életet kezdő fiatal szükségleteit. Persze támogatjuk terveit, a sok tanulás általi ígéretesebb jövő reményében. 

Megkérdeztem, milyen tortát szeretne születésnapjára. Átküldött egy receptet, amit aztán jelentősen leegyszerűsítettünk. Pedig elszánt voltam, hogy én azt elkészítem neki. De bevásárlás során úgy döntöttem, jó lesz az kevésbé drága alapanyagokból is. Jó is lett.  ( Megkerestem, ez az a recept, ami az ihletet adta.)

 

Hozzávalók:

A piskótához:

•  8 dkg pisztácia
• 4 tojás
• 1 csipet só
• 4 evőkanál cukor
• 1 evőkanál liszt
• 1 mokkáskanál sütőpor

A gyümölcsös réteghez:

• 1 csomag erdei gyümölcs (50 dkg)
• 3 evőkanál cukor
• 3 dl víz
• 1 csomag vaníliaízű pudingpor

A krémhez:

• 2 csomag tejszínes pudingpor
• 6 dl tej
• 18 dkg cukor
• 20 dkg vaj
• 10 dkg pisztácia

Így készült:

A fiúk megpucolták a pisztáciát, késes aprítóban megdaráltam- 8+ 10 dkg-ot belőle.

A piskótát Gergő készítette: a tojásokat szétválasztotta, a fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral kemény habbá verte. Elvegyítette benne a sárgákat, majd belekerült a 8 dkg pisztácia, liszt, sütőpor.

Óvatos összevegyítés után kikent, 24 cm-es kapcsos tortaformába került. 180 fokos sütőben tűpróbáig sült.

A gyümölcsös réteghez az erdei gyümölcsöt a cukorral és 1 dl vízzel kis lángra főni tettem. Közben a pudingport simára kevertem a többi vízzel, a gyümölcshöz öntöttem és felfőztem. Hagytam kicsit hűlni, ne legyen forró.

A piskótát tányérra tettem, köré kattintottam a forma oldalát, beleöntöttem a gyümölcsös réteget.

A krémhez a pudingporból, tejből sűrű pudingot főztem. Ha kihűlt, kanalanként belekevertem a vaj és cukor keverékébe, jó habosra kikevertem. Végül belevegyítettem a többi darált pisztáciát.

A tortaformába, a közben kihűlt gyümölcsös rétegre kentem.

Néhány órára hidegre került, majd levettem a tortaforma oldalát, szeleteltük és jóízűen megettük.

Nem vettem a fáradságot normális fotót készíteni róla, mint általában, ha itthon vannak a gyerekek. Csak tessék-lássék megörökítettem. 

Málnás szelet

 Minél hosszabb ideig nem írok, annál nehezebb visszatérni. Már  a címadásnál is bajban voltam! :D Végül úgy döntöttem, nem cifrázom túl. 

Néha eszembe jutott időközben a blog, megnyitottam, aztán be is zártam. Ezúttal két kedves hozzászólás maradásra késztetett. Nem történt semmi különös, csak az idő mintha a megszokottnál is gyorsabban repülne: már húsvét is eltelt, meg majdnem a tavaszi szünet is, amikorra megszámláhatatlan dolgot halasztottam. Azért nem terheltem túl magam, a húsvét előtti napokban annál inkább. Három napom volt felkészülni a nagy családos ünnepre, amit tudtam, megtettem. Volt, amit túlzásba is vittem- mi mást, mint a sütést. Csak két sütit fotóztam le, azok közül következik az egyik.

De előtte köszönöm az engem követőknek és hiányolóknak, hogy felráztak Csipkerózsika-álmomból. Szerettem ezt a világot, hisz valahogy egybefogja a kedvelt tevékenységeimet. Sütni amúgy is sütnék, de az írás a munkahellyel kapcsolatos tevékenységekre korlátozódna. Sokmindent kibeszélhetnék magamból most több hónap távollét után, de talán majd rendre. A talánt inkább kihagyom...

Akkor jöjjön az a süti, ami egy éve hasonlóan készült tortaformában:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja és leve
• 1 csipet só
• 40 dkg liszt
• 2 dl olaj
• 1,5 dl tej

A málnás réteghez:

• 50 dkg málna (most fagyasztott)
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 5 evőkanál cukor
• 6 dl víz

A krémhez:

• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 7 dl tej
• 6 evőkanál cukor
• 25 dkg mascarpone

Így készült:

A tésztalaphoz a tojásokat előbb alaposan elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, csipet sóval, majd hozzáadtam a lisztet, sütőport, citrom héját és levét, olajat, elkevertem, majd több részletben belekerült a tej. Simára kevertem.

Sütőpapírral bélelt, 38×42 cm-es tepsibe simítottam a masszát. 180 fokos sütőbe tettem. Tűpróbáig sült.

Hagytam kihűlni, miután vízszintesen kettévágtam.

A málnát a cukorral és a víz felével kis lángon melegítettem. Közben a pudingporokat elkevertem a többi vízzel, s mikor a málna felfőtt, hozzáöntöttem. Együtt is felfőztem. Hagytam mintegy 10 percig hűlni, aztán egyengettem el az alsó lapon.

A krémhez a pudingokat elkevertem kevés tejben, majd a többi tej és cukor hozzáadásával felfőztem. Hagytam kihűlni, közben időnként megkevergettem, azaz a gyerekek, mert erre a feladatra őket is befogtam. A kihűlt pudingot simára kevertem a mascarponéval, és rákanalaztam a málnára. Óvatosan elegyengettem, mert ekkor még kissé lágy volt a gyümölcsréteg. Ráhelyeztem a másik lapot és hidegre tettem. 

Puha, a málnától enyhén savanykás, amúgy sem túl édes süti. A fagyasztóban sorsára maradt málna adta tavaly az ötletet, s mivel idén is várat magára a málna - leginkább Leányzónk szokta a készletet turmixba felhasználni, s mivel Ő már alig van itthon, más szerepet kell keresnem a gyümölcsnek-, most torta helyett süti készült belőle.

A torta nagyjából ugyanúgy készült, csak vajkrém került bele: 2 pudingporból és 6 dl tejből puding készült, ezt kihűlés után elkevertem 25 dkg vaj és 20 dkg cukor keverékével. Rétegeztem a fotón látható módon, a tetejére fehércsokit reszeltem.

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót.

Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha már itt vagyok, írjak is. De a laptop áthúzta a számításaimat. Megérett egy cserére, igencsak rászolgált. Az ünnepek meg közben elrepültek, mindjárt a szünet is utána. Karácsonykor itthon volt a fiatalság, én sütöttem-főztem, Férjuram takarított, gyerekek itt-ott besegítettek. Fát díszítettünk, sokat nevettünk, együtt vacsoráztunk, ajándékoztunk, nagycsaládos karácsonyon vettünk részt, aztán újra nehéz volt Őket elengedni útjukra. Mert a szilvesztert már Szegeden töltötték, mi meg itthon vártuk az új évet testvéreimmel. Jött is gyorsan, s telik tovább az idő a megszokott kerékvágásban.

A karácsonyi sütemények számát a család lekorlátozta ötre. De mint kiderült, nem tudok számolni. Persze végül több lett, maradt is belőle, a pipik örülni fognak neki. Szilveszterre kevesebbet sütöttem, de nem tudom úgy eltalálni a mennyiséget, hogy ne maradjon valamennyi a nyakunkon. Pedig osztogattam ám belőle. 

Egyik szilveszterre készült sütivel kezdem az évet:

Hozzávalók:

A tésztalaphoz:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 10 dkg darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A krémhez:

• 25 dkg gesztenyemassza
• 25 dkg mascarpone
• 2 dl tejszín
• 5 evőkanál cukor
• + 15 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A tésztához elkevertem a tojásokat a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet, sót, diót, sütőport, vaníliás cukrot, olajat- ezekkel is simára kevertem, végül több részletben a tejet. 

24×30 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a tejszínt 1 evőkanál cukorral kemény habbá vertem. 

A gesztenyét a mascarponéval egyneművé kevertem, a maradék 4 evőkanál cukorral is elkevertem, majd 3 részletben hozzákevertem a tejszínhabot.

A krémet az alsó tésztalapra kentem, beborítottam a másikkal. Vigyázva kell tenni-venni a lapokat, mert könnyen törik.

A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam s bevontam vele a süti tetejét.

A csoki dermedése után szeletelhető is.

A dió hirtelen jött ötlettől vezérelve került bele, de nem volt rossz döntés. Kakaós lap volt az eredeti terv, aztán a maradék darált dió elvetette ezt. Úgy sem lett volna rossz, de így is finomra sikeredett. Puha lap, lágy krém, csoki a tetején- minden adottsága megvolt a sikerhez. Nem lett túl édes, de én épp így szeretem. 

S hogyan alakul ez az év? Nem fogadtam meg semmit ezúttal sem, bár a bloggal kapcsolatban mindig ott motoszkál a gondolat, hogy többet kéne foglalkozni vele. Mikor van alkalmam kipihenni magam, olyankor kedvem szottyan rá. Egyébként semmiféle plusz, gondolkodást és tervezést, szervezést igénylő cselekedethez nincs kedvem. Elég a munkahely és család hétközbeni meg hétvégenkénti eseményeinek egyensúlyban tartása. Néha így is kibillen a mérleg valamerre... Marad a régiben: ha időm, kedvem, agykapacitásom engedi, írogatok. 

Citromkrémes szelet

Az tény, hogy amikor van kinek sütni-főzni, azaz jönnek haza a gyerekek, jóval több időt töltök a konyhában. Többfélét sütök, hogy mindenki kedvére tegyek. Leányzóm lovagjának a lemon tart a kedvence, amit én még soha nem sütöttem, de ők többször is. Ez ugyan messze van attól a citromos lepénytől, de a krémjében jelen van e savanyú gyümölcs leve. Előbb egy citrom levét csavartam bele, de vettem a bátorságot még egyet belecsempészni- s nem következett be, amitől tartottam, azaz hogy összekapja a krémet, egész jól viselkedett.

 Hozzávalók:

A tésztához:

• 40 dkg liszt
• 12,5 dkg margarin
• 5 dkg zsír
• 10 dkg cukor
• csipet só
• 2 kicsi tojás
• 1 dl tej
• 1 csomag szalalkáli
• 1 citrom lereszelt héja

A krémhez:

• 6 dl tej
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 1 citrom lereszelt héja
• 2 evőkanál cukor
• 20 dkg vaj
• 15 dkg cukor
• 2 citrom kicsavart leve

Így készült:

A tésztához a lisztet, cukrot, sót elvegyítettem, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. A tejben elkevertem a szalalkálit, s a tojással együtt a lisztes keverékhez adtam. Összegyúrtam. Ha túl lágy, ragacsos lenne, kevés liszttel átgyúrva jó lesz. Ne legyen kemény sem, mert akkor nehéz kinyújtani.

Két egyenlő részre osztottam, lisztezett deszkán mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam. Tepsi hátán (28×34 cm-es) világosra sütöttem- épp, míg csak kezd pirulni.

A krémhez előbb a tejből, pudingporból, 2 evőkanál cukorral és egy citrom lereszelt héjával sűrű pudingot főztem, állandóan kavargatva. Hagytam kihűlni, közben sűrűn megkavargattam.

A vajat 15 dkg cukorral elkevertem, közben kanalanként hozzáadtam a közben kihűlt pudingot. A citromlét több adagban kevertem bele.

A kész krémmel megtöltöttem a lapokat.

Szeletelés előtt nem árt neki néhány óra pihentetés, mint ahogy az sem, ha hűvös helyen tartjuk.

Krémes süti párti vagyok, így nekem kimondottan ízlett. Kellemesen citromos volt, ez megint csak kedvemre való, amint a puhasága is. Feltételezem, hogy nem csak nekem ízlett. 😉

Diós-kávés szelet fehércsokis krémmel

 Hetekig nagyon csokis krémes sütit óhajtottam, valahogy mégsem került rá sor. Aztán egyik hétvégén, mikor Leányzóm sem volt itthon -Ő ugyanis épp csokimentes diétát tart- elkészítettem. Végül alig ettem belőle, fotó sem készült róla- épp a portfóliós őrület kellős közepén tartottam. Egy hét múlva kicsit másképp megismételtem- kakaó nélkül, fehér csokival, hogy mindenki kedvére tegyek. Enyémre főképp, mert akkor bepótoltam a sütievést is. 

Hozzávalók:

A tésztához:

• 3 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 2 dl olaj
• 30 dkg liszt
• 10 dkg darált dió
• 1 evőkanál őrölt kávé
• 1 csomag sütőpor
• 2 dl tej

A krémhez:

• 1 csomag tejszínízű pudingpor
• 1 evőkanál liszt
• 4 dl tej
• 1 evőkanál cukor
• 10 dkg fehér csokoládé
• 25 dkg vaj
• 15 dkg cukor
• + 2-3 evőkanál darált dió a tetejére

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral alaposan elkevertem, majd belekerült az olaj, liszt. sütőpor, dió, végül több részletben a tej- közben kevergettem.

A simára kevert tésztát sütőpapírral bélelt, 28×32 cm-es tepsibe simítottam. 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem. 

A krémhez a pudingport, lisztet, 1 evőkanál cukrot kevés tejjel simára kevertem, majd fokozatosan hozzákevertem a többit. Közepes lángon, állandóan kevergetve sűrűre főztem. Levéve, azon forrón belekevertem a feltördelt fehér csokit. Sűrűn megkeverve hagytam kihűlni.

A vajat elkevertem a 15 dkg cukorral, majd kanalanként belevegyítettem a kihűlt pudingot.

Az időközben kihűlt süti tetejére kentem a krémet, darált diót szórtam a tetejére.

Akár azonnal szeletelhető.

Egyszerű és nagyszerű süti- akár húsvétra is elkészíthető. 

Régebben piskóta készült a hasonló sütik alapjának- mióta rákaptam a kevert sütikre, ilyenekre kerül a krém. Sokkal gyorsabb, és soha nem esik össze. 😉 Ráadásul finomak, puhák. 

A húsvéti menü még alakulóban van. Ami biztos, az a sonka és hagymahéjjal festett tojás, rántott hús -lázadás törne ki, ha ünnepre nem készülne-, töltött káposzta, marlenka, édes és sós kalács- s talán elég is. Attól függ, hogy adja ki az idő a szélét és hosszát. 

Karácsonyi kókuszos süti

 A régi, igen kedvelt Julika kókuszosát terveztem sütni, mert már rég került rá sor és igen kedvelt süteményünk. Délután-este a többi tervezettel együtt a barna lapjai megsütésre kerültek, de mire a középső, kókuszos habréteghez érkeztem, rajtam kívül már mindenki elvonult, így nem akartam habveréssel felverni őket. Másnapra hagytam- másnap meg nem szerettem volna csak ezért újra bekapcsolni a sütőt, ezért a kamrában körbenézve, más megoldáson törtem a fejem. A babapiskótát meglátván jött az ihlet: a kókusz a krémbe fog kerülni, középre pedig babapiskóta. Így született egy újabb recept.

Hozzávalók:

A barna lapokhoz:

• 25 dkg liszt
• 10 dkg zsír
• 10 dkg cukor
• fél csomag sütőpor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1 tojás
• 1 evőkanál tejföl

A krémhez:

• 2 csomag tejszínízű/vaníliaízű pudingpor
• 1 evőkanál liszt
• 8 dl tej
• 18 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 10 dkg kókuszreszelék

Továbbá:

• 20 dkg babapiskóta
• 4 evőkanál cukor
• 1 adag erős főzött kávé
• 10 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére
• kevés kókuszreszelék és mandulapehely

Így készült:

A két laphoz való hozzávalókat tálba mértem, összegyúrtam. A tejfölt hagytam a legvégére, annyi kell belőle, hogy összeálljon a tészta. de ne legyen túl kemény sem, mert akkor nehéz kinyújtani. 

Két részre osztva, lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtottam- közben még szórtam rá, alá kevés lisztet, mert hajlamos odaragadni-, s tepsi hátán (28×34 cm-es) sorra kisütöttem.

A 4 evőkanál cukrot karamellizáltam. Felöntöttem 1,5 dl vízzel, hagytam addig főni, míg teljesen felolvadt a cukor. Hozzáöntöttem a kávét, hagytam kihűlni. Ebbe fogom majd mártani a babapiskótát.

A krémhez a pudingporokat és lisztet kevés tejjel simára kevertem, majd a többi tejet is hozzáöntöttem, több részletben. Állandóan kavargatba felfőztem. Azon forrón hozzákevertem a kókuszreszeléket és hagytam kihűlni. Közben néhányszor megkevertem. 

A vajat elvegyítettem a cukorral, majd kanalanként hozzáadtam az időközben kihűlt kókuszos pudingot.

Összeraktam a sütit: az egyik barna lapon elkentem fele krémet, ebbe kissé belenyomkodtam a karamelles öntetbe mártott -nem áztatott, épp csak megforgattam benne- babapiskótákat. A krém másik felét elegyengettem ezeken, majd befedtem a másik barna lappal, kissé rá is nyomkodtam.

A csokit az olajjal vízgőz fölött felolvasztottam, bekentem vele a süti tetejét, s beszórtam kókuszreszelékkel és mandulapehellyel.

Finom, puha, magát etető sütemény lett belőle. 

Mindenképp újra kell süssem az eredetijét is, nem csak azért, mert finom, de jó lenne egy épkézláb fotót készíteni róla- már amilyen tőlem telik, mert igencsak tudom halogatni a fotózást- épp azért, mert jobban szeretem elkészíteni, mint megörökíteni. Ez látszik a fényképeken... 

Csokis sütemény

 Most van időm, ugyanis tél van, szünet, és nem halmoztam el magam tennivalókkal- így pótolom az elmaradásokat. Rengeteg van, itt lefirkantott recept, ott fotó- amit sikerül összepárosítani, abból bejegyzés is születik. Visszefele haladva október legvégén tartok- ekkor készült ez a nagyon csokis, pihe-puhe süti- csak úgy, hétvégi sütinek, meg a gyerekeknek hétközbeni csemegének.

A tésztához:

• 35 dkg liszt
• 20 dkg cukor
• 4 tojás
• 3 evőkanál kakaó
• 1 csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 2 dl tej
• 2 dl olaj

A krémhez:

• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 2 evőkanál kakaó (púpozott)
• 8 dl tej
• 10 dkg csoki
• 25 dkg vaj
• 18 dkg cukor
• +4-5 dkg csoki a tetejére

Így készült:

A tésztához a tojásokat elkevertem a cukorral, majd hozzáadtam az olajat, lisztet, kakaót, csipet sót, sütőport, összekevertem, simára. Végül több részletben a tejet kevertem hozzá.

Sutőpapírral bélelt tepisbe simítottam, 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a pudingporokat és a kakaót simára kevertem a tejjel, előbb kevéssel, majd a többivel és állandóan kevergetve felfőztem. Azon forrón beletördeltem a csokit és felolvasztottam benne. Időnként megkeverve hagytam kihűlni.

A vajat elkevertem a cukorral, majd kanalanként belevegyítettem a csokis pudingot, ami időközben kihűlt. Habosra kevertem a krémet.

A kisült lapot vízszintesen kettévágtam. Óvatosan leemeltem a felső lapot, fele krémet az alsóra kentem, visszahelyeztem a felsőt, erre került a krém másik fele. 

A tetejére csokit reszeltem.

Mivel kevert süti az alapja, viszonylag gyorsan kész- a puding főzése, kihűlésre várása vesz el több időt, no meg a krém kavarása. De én közben mindig csinálok valamit- főzök, olvasok, mosogatok, vagy épp laptopot bűvölök. 

Sport szelet

 Mikor fáradt vagyok, nem jutnak eszembe a szavak. Pedig nem szokott gondom lenni az írásbeli részével. Így most -megintcsak- csapongó leszek.

A legutóbbi készült konyhai ténykedések eredményét le sem fotóztam- de van korábbi bőven. Ezekből válogattam. Egy igencsak elmúlt hétvégén világhálón keresgélés közben nyitva hagytam három receptet, hogy majd azok készülnek el. El is készültek, de úgy átvariálva, hogy az anyjuk sem ismerne rájuk. Ez azért emlékeztet az eredetire is- itt található. Finom lett- csokis, rumos, magát etető. Karácsonyra is jöhet!

Hozzávalók:

A lapokhoz:

• 50 dkg liszt
• csipet só
• 10 dkg zsír
• 10 dkg porcukor
• 2 evőkanál kakaó (púpozott)
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 3 tojás
• 4-5 evőkanál tej

A krémhez:

• 1 l tej
• 2 csomag csokoládés pudingpor
• 2 púpozott evőkanál liszt
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 25 dkg vaj
• 18 dkg porcukor + 2 evőkanállal
• fél üvegcse rumaroma

A tetejére:

• 10 dkg étcsokoládé
• 3 dkg vaj

Így készült:

A lisztet, sót, porcukrot, kakaót, szódabikarbónát tálba mértem, majd a zsírral elmorzsoltam. Hozzáadtam a tojásokat és miközben gyúrtam, annyi tejet, hogy könnyen formázható, nem kemény tésztát kapjak. 

4 részre osztottam, mindegyiket tepsi méretűre nyújtottam, 28×32 cm-es tepsi hátán sorra kisütöttem őket. Gyorsan sül, ha már nem lágy a teteje, kész.

A krémhez a pudingport, lisztet, kakaót kevés tejjel simára kevertem, majd a többi tejet is hozzáadtam meg két evőkanál cukrot, majd állandóan kavargatva sűrűre főztem. 

Sűrűn megkavartam, miközben kihűl.

A vajat, cukrot elkevertem, majd kanalanként belekavartam a kihűlt kakaós masszát. Legvégül több részletben a rumaromát vegyítettem el benne. Megtöltöttem a lapokat.

A tetejére a csokit a vajjal gőz fölött felolvasztottam, majd bevontam vele a süti tetejét.

Hideg helyen dermesztve, másnap szépen szeletelhető.

A virágok elárulják, hogy nem mostanság készült. Bár késő őszre virultak ki a virágaim, egész nyáron csak senyvedtek. A süti meg... finom, ennyi.

Öcsi szelet

 A szokásos helyzet áll fenn: minél tovább vagyok távol, annál kevésbé érzek késztetést a firkálásra. Igaz, kopogtattam mostanában eleget a billentyűket- de már túl vagyok a portfólió leadásán, ideje lenne -talán hasznosabb- célra fordítani eme tevékenységet.

Persze, hogy sokat sütöttem az elmúlt időszakban, gyerekek, vendégek jöttek-mentek, mi is vendégeskedtünk- egy ilyen alkalommal készült ez a süti, utószülinapi meglepetésként. (Egyik) kedvenc sógoromnak gyengéi a kókuszos sütik- neki alkottam, így róla neveztem el a most következőt:

Hozzávalók a lapokhoz:

• 35 dkg liszt
• 2 evőkanál kakaó
• 10 dkg zsír
• 6 dkg porcukor
• 1 dl tej
• 1 csomag szalalkáli
• csipet só
• 1 egész tojás
• 1 evőkanál tejföl

A krémhez:

• 6 dl tej
• 2 csomag tejszínízű pudingpor
• 25 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• 10 dkg kókuszreszelék 
• 2 dl tejszín
• 1 csomag vaníliás cukor
• + a tetejére 10 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanálnyi kókuszreszelék

Így készült:

A lapokhoz a lisztet, kakaót, porcukrot, csipet sót elvegyítettem, majd elmorzsoltam a zsírral. A szalalkálit elkevertem a tejben, majd a keverékhez öntöttem. beleütöttem a tojást is. Gyúrni kezdtem, majd egy evőkanál tejföllel lazítottam. A tészta ne legyen kemény, mert akkor nehéz kinyújtani. Két részre osztottam, majd mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam, tepsi hátán, 180 fokon sorra kisütöttem őket. Tepsi mérete: 28×34 cm. Hamar sül. Ellenőrzésképp megnyomtam a tetejét, ha már nem lágy, késznek minősítettem.

A krémhez a pudingporokat kevés tejben elkevertem, majd a többi tejet is hozzáadtam. Állandóan kevergetve sűrűre főztem. Még azon forrón belekevertem a kókuszreszeléket. Időnként megkeverve hagytam kihűlni.

A vajat a cukorral elvegyítettem, majd kanalanként belekerült az időközben kihűlt kókuszos puding. Habosra kevertem.

A tejszínt a vaníliás cukorral kemény habbá vertem. Előbb keveset adtam a krémhez, óvatosan átforgattam, majd a többi is belekerült, és laza mozdulatokkal összevegyítettem.

A krémet a két lap közé kentem, majd a tetejét gőz fölött felolvasztott csokival vontam be. Erre kevés kókuszreszeléket szórtam, s hagytam megdermedni. 

Másnap szeleteltem.

Finomra sikeredett, bár szeletelni nem lehetett olyan szépen. Meg is kaptam belőle a rendelést egy újabb adagra jövő hétvégére Sógortól- neki is ízlett.

Csokis-kávékrémes korongok

 Leányzóm ebben a félévben kollégiumos lett. Bár korábban nem rajongott az ötletért, nyáron barátnőivel egyetemben jelentkeztek. Nagy csalódás lett belőle, ugyanis a három barátnőt felvették a megjelölt koliba, Hédit pedig egy másikba. Aztán mégis jól sült el a dolog, mert a három ismeretlen szobatársából egy eltűnt a listáról, s épp oda tették be a várólistán szereplő, nyári alkotótáborban megkedvelt csoporttársat . Így lelkesen vetette bele magát az újfajta létbe, ami többnyire tetszik is neki. Másik két szobatársat is hamar megkedvelte, már első napokban ecsetelte, mennyire jó fejek.

Persze legkönnyebb sütivel barátkozni. Előző héten mézes krémest vitt, ami annyira ízlett nekik, hogy következő hétre is kértek. De nem alakult úgy a hétvégém, hogy időm is legyen rá, valami gyorsabb süti készült. Ami nem is lett annyira gyors, utólag rájöttem, a mézes is belefért volna. De nem voltak a lányok csalódottak, Hédi szerint nagyon ízlett nekik a készült süti. 

Csak kekszet terveztem sütni, kakaósat, kereket, amit Leányzó meglátva, megjegyezte, milyen finom lenne krémmel összerakva. Hát ha úgy gondolja, legyen, kavartam bele csokis-kávés krémet- így finom sütit vihetett a mézes helyett.

Hozzávalók:

A korongokhoz:

• 40 dkg liszt
• 10 dkg kakaó
• 1 csomag sütőpor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 22 dkg porcukor
• 2 tojás
• 20 dkg vaj
• 2 evőkanál tejföl

A krémhez:

• 3 dl tej
• 1 csomag csokis pudingpor
• 4 tasak 3 az 1-ben kávé
• 10 dkg tejcsoki
• 12 dkg vaj
• 5 dkg cukor

Így készült:

A lisztet, kakaót, sütőport, vaníliás cukrot, porcukrot elmorzsoltam a vajjal, majd beleütöttem a tojásokat. Előbb egy, majd még egy evőkanál tejfölt adtam hozzá, hogy összeálljon a tészta. Összegyúrtam.

Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, nem túl vékonyra, úgy 1 cm magasra. Közepes pogácsaszaggatóval kivágtam, sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam, helyet hagyva közöttük, mert sütőporos s kicsit terjeszkedni fog.

180 fokos sütőben sütöttem, úgy 10 percig, épp csak addig, míg a teteje már nem lágy. Ne száradjon ki, az a lényeg.

A lehullt tésztadarabokat összegyúrtam, nyújtottam, faragtam, sütöttem.

A krémhez a pudingport és a kávét elkevertem előbb kevés tejben, majd hozzáöntögettem a többi tejet is. Kevergetve felfőztem. Mikor felfőtt, levettem a lángról és beledaraboltam a csokit, felolvasztottam benne. Időnként megkeverve hagytam kihűlni.

A vajat a cukorral elvegyítettem, majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt csokis-kávés pudingot.

A korongokat, mikor már kihűltek, kettesével összeraktam a krémmel. A maradék krémből néhány tetejére kis csókokat nyomtam tortadíszítővel.

A kakaós korongok amúgy is puhák voltak, de a krémtől még jobban átpuhultak. Nekem nagyon ízlett, de más sem panaszkodott! 😀

Mézes krémes

 Már jó ideje ott motoszkál hét közben a fejemben ez a süti, de mire eljön a hétvége, valahogy elillan: vagy a meleg, vagy az időhiány, vagy az éppen kialakult helyzet miatt. No most elzavartam minden zavaró körülményt, s az érkező kedves vendég tiszteletére csakazértis megsütöttem. Csupán úgy, emlékezetből. Azért mielőtt hozzáláttam volna lejegyezni, átfutottam a blogon a mézeseket, hogy ne ismételjem önmagam. Bár vannak hasonlóak, de ez mégis más. És különösen finomra sikeredett, vagy csak már nagyon ki voltam rá éhezve? 

Hozzávalók:

A lapokhoz:

• 50 dkg liszt
• 1 csipet só
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 12 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 2 csomag vaníliás cukor
• 2 nagy tojás
• 3 evőkanál méz

A töltelékhez:

• 1 üveg sárgabaracklekvár
• 1 liter tej
• 1 csipet só
• 10 evőkanál gríz
• 2 evőkanál cukor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg vaj/margarin
• 15 dkg cukor

Így készült:

A lapokhoz a lisztet, sót, szódabikarbónát, cukrot, margarint, vaníliás cukrot tálba tettem, s elmorzsoltam. Hozzáadtam a mézet és tojásokat, összegyúrtam. Összeállt a tészta, nem kellett hozzá tej, sőt, pici lisztet szórtam még rá, s azzal átgyúrtam, ne legyen nagyon ragacsos. Ha nem állna össze, pici tejet lehet hozzá tenni. A tészta ne legyen kemény, mert akkor nehéz lesz kinyújtani, de se túl lágy, mert akkor ragad.

Megfőztem a tejbegrízt: A tejet a 2 evőkanál cukorral, vaníliás cukorral, csipet sóval főni tettem. Mikor már meleg, de még nem fő, belekanalaztam a grízt, közepesen púpos kanállal mérve, s állandóan kavargatva felfőztem. Úgy egy percig hagytam főni, közben kavargattam. Mikor levettem, elkevertem benne 5 dkg margarint- krémekhez leginkább vajat használok, de most margarin volt kéznél. 

Sűrűn megkeverve hagytam hűlni.

Közben a tésztát lisztezett deszkán 4 részre osztottam. Alaposan lisztezve, sorra tepsi méretűre nyújtottam őket (28×32 cm-es), s tepsi hátán 180 fokon sorra kisültek. Addig hagytam őket sülni, míg világosbarna színük lett.

A grízt közben kavargattam. Mikor majdnem kihűlt, a 15 dkg cukrot elkevertem a margarinnal, majd kanalanként hozzáadtam a grízt. Habosra kevertem.

Megtöltöttem a lapokat: előbb lekvárral kentem le, majd rákerült a krém harmada, majd újabb lap, lekvár, krém. A legfelső lap üresen maradt.

Kissé lenyomogattam-egyengettem a tetejét. Másnapra jól átpuhult, könnyen lehetett szeletelni.

Eredetileg csak középen van lekvár, Húgomtól láttam így készíteni, de jót tesz neki a több savanykás lekvár. A látványra sem hátrányos. Még csokimáz is megfordult a gondolataimban, de elmaradt, s egyáltalán nem hiányzott róla. Most így, ahogy volt, annyira jól esett, hogy... hát, többet ettem belőle a kelleténél. 😀