Almatorta sütés nélkül

Ebben a hónapban negatív rekordot döntök, már ami a bejegyzések számát illeti. Pedig jó néhány sütemény vár sorára! De hát még a hétvégéim is foglaltak. Múlt hét végén Húgomnál voltam, ugyanis megszületett a legifjabb családtag, második unokaöcsém, egy tündéri, csöpp legényke, aki a Vilmos nevet kapta a szüleitől. Nagyon örülünk a jövetelének, hisz Leányzóm óta nem volt kisbaba a családban.
Nekik készült ez a torta. Hogy a gyerekeim is megkóstolhassák, mindjárt kettő készült belőle. Mintául a már készített almás-habos finomság szolgált. De mivel a szögletes keksszel nem lenne könnyű kirakni a kerek tortaforma alját, jött az ötlet, hogy darált kekszes alapja legyen.


Hozzávalók, két tortához:

Az alsó, kekszes réteghez:

  • 50 dkg darált keksz
  • 20 dkg cukor
  • 25 dkg margarin
  • 2 dl tej
  • 2 evőkanál kakaó
Az almás réteghez:
  • 1 kg alma
  • 15 dkg cukor
  • 4 dl víz
  • 2 csomag vaníliaízű pudingpor
A habhoz:
  • 6 dl tejszín
  • 2-3 evőkanál cukor
  • 10 g zselatin
  • 0,5 dl víz
  • nagy csipet fahéj
Így készült:
A margarint, cukrot, tejet és a kakaót összefőztem. Mikor felfőtt, le is vettem a lángról, s hozzákevertem a kekszet. Kevés kavargatás után belenyomkodtam két kapcsos, papírral kibélelt tortaforma aljába.
A héjastul kimért almát megpucoltam, lereszeltem. A cukorral együtt főni tettem. 20 dkg cukor kéne bele, de elég édes volt az alma, így kevesebb került bele. Közben a pudingport kevés vízzel elkevertem, a többit az almához öntöttem. Hozzáöntöttem a pudingot, sűrűre főztem. A kekszes rétegre öntöttem, elosztva a két formába. Hűlni hagytam.
Mikor kihűlt, előbb a zselatint a vízben elkevertem, s addig melegítettem, míg feloldódott. A tejszínt a cukorral és fahéjjal felvertem, majd hozzáadtam a zselatint, s még vertem egy kevés ideig.
Rákentem a habot az almás rétegek tetejére, s hűtőbe tettem.
Tetejét csokidarával szórtam be, bár ez felesleges volt, mert másnapra kissé megolvadt, s elfolyt a tetején.
A kisebbik torta maradt a gyerekeknek

Finom lett, Húgomnak is ízlett. Fontos volt, hogy a torta ne legyen vajkrémes, mert azt meg nem eszi. Vajat, margarint semmilyen formába. Kivéve, ha "belesül" a sütibe, ahogy ő mondja. Ezúttal belefőtt, hogy még véletlenül se érje szó a ház elejét:-)
Tanultam is valami újat: a tortaforma aljára papírt tettem ugyan, de az oldalára nem. Mivel a megutaztatott torta több, mint egy napig maradt a formában, a fémmel érintkező részen fémíz érződött. Ezután, ha több ideig marad a torta a formában, a szélét is sütőpapírral borítom.

Baconos rudak

Az utóbbi időben, ahányszor csak nagybevásárlás címén kiruccantunk itthonról, éhségre hivatkozva baconos stanglit is pakoltak a kosárba hol a gyerekek, hol Férjuram. Igazán finom, én is jóízűen fogyasztottam el a magam porcióját. El is döntöttem magamban, hogy itthon is megpróbálom előállítani. Ráadásul a négy darab bolti péksüti árán egész halommal készülhet belőle itthon.
A tegnap estére álltam neki, vacsorakészítés közben. Kíváncsi voltam az eredményre. Elsőként a családfő tesztelte, még melegen, s látva lelkesedését, én is megkockáztattam egyet, pedig már vacsora után voltunk. Hát rosszabb nem volt a boltinál, sőt! Aztán jöttek a gyerekek is kóstolni, Gergő meg sem állt egynél. Mentségére szolgáljon, hogy éppen nyúlánk korszakát éli:-)


Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 2 teáskanál só
  • 5 dl (házi) tej + kb. 1,5 dl víz
  • 4 dkg élesztő
  • 1 teáskanál cukor
  • 70 ml olaj
  • szeletelt bacon (45 dkg)
Így készült:
2 dl langyos tejbe lekevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, s hagytam felfutni. Közben a többi tejet is megmelegítettem.
A lisztet elvegyítettem a sóval. (Ez nálam a szitálást helyettesíti, közben fellazul a liszt.) Hozzáadtam az élesztős tejet, majd a többi tejjel és szükség szerinti mennyiségű vízzel inkább kemény tésztát dagasztottam. Mikor már egynemű volt, több részletben beledolgoztam az olajat. Fél dl-t terveztem tenni bele, de Hédit bíztam meg a kimérésével, s többet öntött a mérőpohárba. Hát mind beledagasztottam. Kicsit több időbe került, míg az összes olajat bevette a tészta, de jó lett a végeredmény.
A megdagasztott tésztát pici liszttel megszórva, letakarva hagytam megkelni. Ez kb. 40 perc volt.
Lisztezett deszkára borítottam, s kisebb ökölnyi gombócokat formáltam a tésztából. 26 darab lett. Mindegyiket kerekre nyújtottam, felsodortam rúd alakba, s köréjük tekertem 1-1 baconszeletet. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam úgy, hogy a szalonnaszeletek széle alulra kerüljön. Két nagy tepsibe fértek bele. Az első tepsit a hideg sütőbe tettem, s 180 fokon pirosra sütöttem. A második közben kelt még, majd az is kisült. 

A bacon sülés közben összezsugorodott, de nem csavarodott le a tésztáról. Frissen jó ropogós volt. A mai reggelink is ez volt, egy bögre tejjel. Már nem ropogós ugyan, de finom. 
Ezután is inkább alapanyagot veszek a baconos stanglik árán... De attól még megéheznek a bevásárlásban, s biztos vagyok benne, hogy másik péksütire kapnak rá:-) 

Grízkrémes piskóta

A nyár szinte úgy telt el, hogy nem sütöttem semmi krémeset. Most már hiányzott, mert mi tagadás, ezek a kedvenceim. Így a mákos kevert mellett összedobtam egy grízkrémes piskótát. Öröm volt nézni, hogy fogy a tányérról:-) Lehet, nem csak én éheztem ki rá?

A piskótához:
  • 6 tojás
  • fél csomag sütőpor
  • fél dl olaj
  • csipet só
  • 9 evőkanál cukor
  • 8 evőkanál liszt
  • 1 evőkanál kakaó
A krémhez:
  • 6 dl tej
  • 4 evőkanál gríz
  • 15 dkg cukor
  • 25 dkg margarin
  • 1 csomag Bourbon vaníliás cukor
A tetejére:
  • 1 evőkanál kakaó
Így készült:
A piskótához a tojásokat szétválasztottam. A sárgákat fele cukorral kikevertem, majd hozzáadtam az olajat, belevegyítettem, majd a kakaót és a sütőport is. Közben Férjem felverte a fehérjéket csipet sóval és a maradék cukorral. A habot a kikavart sárgákhoz borítottam, kanalanként belekevertem a lisztet, óvatosan, hogy ne törjön össze a hab.
Sütőpapírral bélelt, nagy tepsibe simítottam, 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.
Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.
A krémhez a tejben a cukor kisebbik részével megfőztem a grízt. Időnként megkavarva hagytam kihűlni. Közben a margarint a többi cukorral  és a vaníliás cukorral elkavartam, majd kanalanként hozzáadtam a tejbegrízt. Habosra kavartam.
Fele krémet a két lap közé kentem, másik felét a tetejére.
A kakaót szűrőbe tettem, beszórtam vele a sütit.
Azonnal szeleteltem s ettük is!
Éppen elfogyott a holland kakaó, ezért másikat használtam. Elég sápadt lett tőle a piskóta, tehettem volna belőle 2 evőkanállal is. De így sápadtan is finom volt:-)

Aludttejes sajtos kifli

Már a 3. hetet tapossuk az új iskolaévből? Tényleg belerázódtunk, mert nagyon telnek a napok. Talán a Fiamnál is kevésbé vártam, hogy elkezdődjön az iskola. Leányzóról nem beszélek, mert ő kimondottan vágyott rá, hogy újra iskolapadba ülhessen, hogy felsős legyen. Hát az lett:-) Gergő meg 8. osztályos, aminek súlyát próbálom érzékeltetni vele, bár én jobban érzem nála, minden igyekezetem ellenére.
Vártam, nem vártam, eljött, s próbáltam tárt karokkal fogadni: kiflit sütöttem nekik tízóraira. Vasárnap délután, abból, ami a kezem ügyébe került.
Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 6 dl szobahőmérsékletű aludttej
  • 1 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 3 dkg élesztő
  • 2 teáskanál só
  • 3-4 evőkanál olaj
  • 10-15 dkg reszelt sajt
Így készült:
A tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni. 
A lisztet tálba borítottam, elvegyítettem benne a sót. Hozzáadtam az élesztős tejet. Majd fokozatosan adagolva hozzá az aludttejet, annyit, hogy megfelelő keménységű legyen, dagasztani kezdtem. A legvégén az olajat adtam hozzá, s addig dagasztottam, míg nem ragadt.
Letakarva hagytam megkelni.
Két részre osztottam. Egyiket nagy kerek lappá nyújtottam, négybe, majd 8 részre vágtam. A széles felétől kezdve felsodortam, tepsibe tettem. Közepét hosszában bevágtam (ez a művelet elhagyható), majd megszórtam reszelt sajttal. Előmelegített sütőbe toltam, pirulásig sütöttem.
Míg az első tepsivel sült, a tészta másik felével ugyanígy jártam el.
Vajjal megkenve csomagoltam nekik belőle. S mivel 16 kifli lett belőle, még reggelire s másnapra is jutott.

Bögrés mákos lekvárral

Gabriella nagyon aranyos volt, amikor afelől érdeklődött, mi van velem, mert rég voltam a blogon. Régen bizony! De mindössze annyi történt, hogy vége lett a szabadságnak, s olyan nehéz visszarázódni a dolgos hétköznapokba! Meg aztán így év elején amúgy is van tennivaló bőven, munkahelyen s itthon is. Közben sütögettem is, de kevesebbet, mint egyébként.
Múlt hét végén nyárbúcsúztató bulit tartottunk itthon, tegnap az iskolában volt programunk, ma meg végre az egész napot -na nem egészen, csak délután 3-ig- a konyhában tölthettem, kedvemre, háborítatlanul:-) Jól esett, de tényleg.
Ezt a sütit is ma sütöttem, a párja is jön hamarosan.

Hozzávalók, 2 dl-es bögrével mérve:

  • 1 bögre mák
  • 2 tojás
  • 1,5 bögre cukor
  • 1,5 bögre liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 bögre tej
  • fél bögre olaj
  • nagy csipet fahéj
  • kis üveg sárgabaracklekvár
  • fahéjas porcukor beszórni
Így készült:
A mákot megdaráltam.
A tojásokat a cukorral elkevertem, majd hozzáadtam a lisztet, darált mákot, sütőport, fahéjat, tejet. Alaposan elkevertem, utoljára az olajat vegyítettem hozzá, több részletben.
Sütőpapírral bélelt tepsibe (34×28 cm-es) simítottam a masszát, előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.
Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam, óvatosan, mert törékeny a tészta. Lekvárral töltöttem, jó vastagon. Fahéjas porcukorral szórtam be, majd szeleteltem.

Nem rég fedeztem fel magamnak azokat a kis méretű, olvasói recepteket tartalmazó lapokat. Ezek egyikében találtam ezt a sütit, persze "kissé" átírtam. Az eredetiben nem volt lekvár (viszont volt csoki a tetején), de első látásra eldöntöttem, baracklekvár lesz a közepében. Mert amúgy nem részesítem előnyben a kevert sütiket, csak ha valamivel elveszem a szárazságát. Így (is) nagyon finom lett, puha tészta, bőséges savanykás lekvár, enyhe fahéj íz. És a család nem reklamált a mák miatt:-) Mert eddig még egyszer sikerült olyan mákos sütit sütnöm, amire azt mondták, hogy finom. Lassan csak megszerettetem velük...

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót. Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha...