Szalonnás-krumplis pogácsa

Azt gondoltam, szombat délelőtt kitakarítom a tetőteret, aztán bevetem magam a konyhába. De mivel Leányzóék sütögetős-sátorozós napot terveztek az Ipolyra, előbb nekiálltam pogácsát sütni. Még előtte odatetettem a húslevest főni, az aztán magában elvan. S ha már belefogtam a főzicskézésbe, ott is maradtam egész napra. Mert időközben Férjem felvetette, hogy fogytán a kenyér, azt is dagasztottam. A málnás befőzős napon két tálka málnát betettem a hűtőbe, hogy a hétvégi süti meg legyen oldva. Meg még a szilva is ott volt, amit Férjem hozott, s megkérdezte, nem lehet-e belőle szilvás gombócot csinálni? Hát, így tölti az ember lánya egész napját a konyhába.

Nyaralásból visszahozott darabka szalonna és gombóchoz megfőzött krumpliból három darab ízesítette meg a mai pogácsát. Ami aztán Leányzóm elmondása szerint pikk-pakk elfogyott.

Hozzávalók:

• 3-4 evőkanál olaj
• 20 dkg kolozsvári szalonna
• 4 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 3 közepes főtt krumpli
• 1 teáskanál cukor
• 1 kg liszt
• 2 teáskanál só
• 25 dkg margarin
• 2 egész tojás + 1 lekenni

Így készült:

A szalonnát apró kockákra vágtam, az olajon megsütöttem. Hagytam langyosra hűlni.

A tejet megmelegítettem, annyira, hogy a kéznek kellemes meleg legyen. Elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A liszthez adtam a sót, margarin, összemorzsoltam, majd a szalonnát zsírjával együtt. Követte a két tojás és az élesztős tej, reszelt krumpli.

Megdagasztottam a tésztát (azaz most a gép tette ezt helyettem). Hagytam megkelni.

Mikor megkelt, kinyújtottam, hajtogattam, hagytam megint pihenni 15-20 percet.

Ujjnyi vastagra nyújtottam, a tetejét éles késsel bevagdostam.

Kis pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe pakoltam, csipet sóval felvert tojással lekentem.

180 fokos sütőben pirosra sütöttem őket.

Finom pogácsák lettek, a szalonnától jó ízű, a krumplitól puha, külseje viszont frissen ropogós. Mire rászántam magam a fotózásra, csak ez a néhány darab maradt. Persze azért is, mert nagy részét odapakoltam Leányzómnak.

Pásztortarhonya

Madárlátta ebből-abból készült. Nem is akármilyen, hanem székely madarak látták a hozzávalókat! ☺ Annyi ennivalót vittünk magunkkal, hogy egy hétig még simán maradhattunk volna. De akkor idehaza karantén vár ránk. Jártunk még soha nem látott, illetve többször látogatott, meg majd 30 éve taposott ösvényeken-utakon is. Szép volt, jó volt.

Ott terveztem pásztortarhonyát készíteni, az egyszerűsített változatot, de nem került rá sor. Így hazajövetelünk másnapján az volt az ebéd. És másnap is, meg azutánra is maradt egy kevés. Szóval jó kiadós. Többnyire pörkölt is kerül bele, malaccombból, most anélkül, kolbásszal és szalonnával készült. Így is szeretjük!

Hozzávalók:

• kolozsvári szalonna (kb. 20 dkg)
• 1 nagy fej hagyma
• kevés olaj
• kolbász (kb. 50 dkg)
• 1 csomag tarhonya (50 dkg)
• 5-6 krumpli
• 1 evőkanál házi ételízesítő
• só
• bors
• petrezselyem

Így készült:

A szalonnát apró darabokra vágtam. Pici olajon sülni tettem. Mikor majdnem kész, hozzáadtam az apró darabokra vágott hagymát, fedő alatt együtt pároltam. 

Közben a krumplit megpucoltam, felkockáztam.

A hagymához-szalonnához adtam, felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepi. 

A kolbászt felkarikáztam, azt is beledobtam. Kicsi sót, borsot adtam hozzá. Fedő alatt, kis lángon főni hagytam.

Míg főtt, a tarhonyát kevés olajon, kevergetve kissé megpirítottam. Felöntöttem kétszeres mennyiségű, azaz 1 liter vízzel. Sót adtam hozzá és a házi ételízesítőt.  Fedő alatt hagytam főni. 

Mikor mindkettő kész, összeborítottam, ha szükséges, még sóztam, az apróra vágott petrezselyemmel együtt összefőztem, csak rövid ideig.

Uborkasaláta készült hozzá.

Legtöbbször husi is kerül bele, mint már említettem, pörköltnek elkészítve. Akkor nem párolok hagymát külön a szalonnával. Van úgy, hogy akkor a kolbász marad ki, de van, hogy mindent pakolok bele. Mindenképp viszonylag olcsó, és igen kiadós. Jó sok lesz belőle, de szeretjük, meg a cica is az esetleges maradékot. 

Azért néhány fotót mutatok a több, mint ezerből, ami készült. Első fotón lévő házikó az otthonunk volt egy hétig. Többin néhány Erdély csodái közül:

Szalonnás-hagymás kenyér

Nem sűrűn sütök kenyeret, sajnos. Pedig sokkal finomabb, mint a bolti. Főleg, ha meg is bolondítom ezzel-azzal. Ezúttal hagyma és szalonna került bele- mindkettő sütve. Jó nagy kenyér lett, de elfogyott az utolsó morzsáig.

Hozzávalók:

• 1 kg liszt (ebből 20 dkg teljes kiőrlésű)
• 2 teáskanál só (közepesen púposan mérve, mert a szalonna is sós)
• 4 dkg élesztő
• langyos víz
• 1 teáskanál cukor
• 2 közepes fej hagyma
• 25-30 dkg szalonna

Így készült:

A szalonnát apró kockákra vágtam (zsírszalonna volt, de húsosabbal, mondjuk kolozsvárival is finom lenne), kisütöttem. A zsírja egy részén puhára pároltam az apróra vágott hagymát egy nagyobb csipet sóval.

A liszteket tálba mértem, elvegyítettem a sóval. Közepébe mélyedést csináltam. Beleöntöttem 4 dl meleg vizet, beleszórtam a cukrot és belemorzsoltam az élesztőt. Letakartam, s hagytam felfutni az élesztőt.

Mikor már habos, dagasztani kezdtem, közben adagoltam bele az odakészített, szükséges mennyiségű meleg vizet. Mikor összeállta a tészta- azért ne legyen túl kemény- hozzáadtam a hagymát a zsírral együtt, még langyosan, és a szalonnapörcöket.

Megdagasztottam a tésztát és kelni hagytam.

Mikor megkelt, újra összegyúrtam, sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam, formáztam. Ezúttal egy nagy kenyér lett belőle. Óriási nagy.

Újra hagytam kelni 15-20 percet, majd 180 fokos sütőbe tettem.

Elég sokáig sült, nem néztem az órát, de hagytam jó kopogósra, vastag héjúra sülni.

 Nem véletlenül nem sütök gyakran, mert nem egy félórás művelet. Nemrég néztem egy olasz videót, ahol kenyeret sütöttek. Ott láttam a kétszeres dagasztást, vagyis inkább egymásra hajtogatják-nyomkodják a tésztát. Azóta én is elvégzem ezt a műveletet, mert bár több idő a kenyérsütés, de sokkal puhább, lazább lesz a végeredmény.
Ez a kenyér magában is nagyon jóízű, legfeljebb vajat kell rá kenni- úgy vittem tízórainak, két napon keresztül. Ezúttal nem vittem haza belőle, mint oly sokszor, mert nincs időm megenni.

Hagymás-szalonnás pogácsa

Az utóbbi két hónapban háromszor is megsütöttem ezt a pogácsát. Fotó viszont csak ilyen hevenyészett készült róla mindjárt kisülés után. De nem hiába sült ilyen sűrűn. Finom,  nálunk legalábbis nagy keletje van. Útravalónak is tökéletes, de bableves mellé sem utolsó. Legközelebb megpróbálok róla bizalomgerjesztőbb fotót készíteni róla, most csak ilyennek szolgálhatok:

Hozzávalók:

• 2 közepes fej hagyma
• 2 evőkanál zsír
• fél teáskanál só
• 15-20 dkg szalonna
• 1 kg liszt
• 1 púpozott teáskanál só (+ 1 nagyobb csipet, a szalonna sósságától függően)
• 2 tojás
• 4 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 4 dkg élesztő
• lekenni 1 tojás, beszórni köménymag

Így készült:

A hagymát apróra vágtam, a 2 evőkanál zsírral és fél teáskanál sóval puhára pároltam.

A szalonnát apróra vágtam, kisütöttem.

A tejet kézmelegre melegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

A lisztet elvegyítettem a többi sóval, hozzáadtam a közben kicsit hűlt hagymát zsírostól és szalonnát. Annyira hűljön, hogy ne süsse a kezünket. Összemorzsoltam a liszttel, ezután került bele a 2 tojás és élesztős tej. Összegyúrtam. Első sütésnél kicsit lágy lett a tészta, ezért még gyúrtam bele kicsit lisztet. Ha meg épp kemény lenne, kicsi tejjel lazíthatjuk a tésztát.

Megdagasztottam, majd 1 órányit letakarva kelni hagytam.

Mikor megkelt, lisztezett deszkán kinyújtottam, hajtogattam, s újabb rövid pihenő után jó ujjnyi vastagra nyújtottam. 

Éles kézzel megcsíkoztam, de ez el is maradhat. Kicsi pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe pakoltam. Csipet sóval felvert tojással lekentem, köménymaggal szórtam.

180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem őket. 

Két nagy tepsi pogácsa lett ennyi tésztából.

 Kerülhet rá másmilyen mag is, ízlés szerint, de szerintem erre a pogira a köménymag illik a leginkább. Aztán sok múlik a szalonna fajtáján is, ha zsíros, a tésztánk is zsírosabb lesz, ha pedig húsos, kevés olajat is adhatunk hozzá sütéskor, mert a zsiradék kell a tészta állagához. Így kívül roppanós lesz, belül jó puha. Még másnap is. 

Sajtos-szalonnás csiga

Időközben Fiam leérettségizett. Küzdelmes négy év előzte meg. Legalábbis számomra az volt. Ő kevésbé küzdött. De az utolsó évre összeszedte magát, villantott valamit a benne rejlő tartalékból. Én mindig is mondtam neki, ha olyan okos lettem volna, mint Ő, nem csak egy (bocsánat, két) tanítóképzőt végeztem volna el. Végül összehozott egy -nem önmagához, hanem eddigi tanulmányi eredményeihez képest- jó érettségit. Még korábban megígértem neki, ha négyes fölötti lesz az érettségi átlaga, elmegyünk valahova. Tartottam a szavam. Az elmúlt hétvégét a Balatonon töltöttük. Az idő lehetett volna kegyesebb is, de a fiatalság mit sem törődött a 20 fokkal, jókat pancsoltak. Vasárnapra aztán kisütött a nap, látszik is a bőrünkön.
Szokásomhoz híven sütivel is készültem a "nagy" útra. Egyikük ez a kelt tésztájú sajtos-szalonnás csiga volt:

Hozzávalók:

• 20-25 dkg húsos szalonna (bacon)
• 0,5 dl olaj
• 1 kg liszt (fele rétesliszt)
• 2 teáskanál só
• 4 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 4 dkg élesztő
• 25 dkg margarin
• 1 tojás
• 2 evőkanál tejföl és 35 dkg reszelt sajt a töltelékhez

Így készült:

A szalonnát felkockáztam, az olajon ropogósra sütöttem.

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.

A lisztet, sót, margarint, a szalonna zsírját tálba tettem, összemorzsoltam. Hozzáadtam a tojást és az élesztős tejet. Összegyúrtam. Kicsit lágynak találtam, ezért beledagasztottam még egy kevés lisztet.

A tésztát hagytam megkelni.

A megkelt tésztát két részre osztottam. Egyik felét hosszúkás téglalap alakúra nyújtottam, lekentem 1 evőkanál tejföllel, fele sajtot rászórtam, meg  a szalonnakockák felét.

Feltekertem, szeletekre vágtam, tepsibe pakoltam. 180 fokos sütőbe tettem.

Míg sült, elkészítettem a tészta másik felét is, ebből is lett egy nagy tepsi csiga.

Finom volt, frissen igazán élvezhető, de még harmadnap is szívesen rágcsáltuk a maradékot. Mindössze annyi megjegyzést tettek rá, hogy lehetne benne több szalonnadarabka. Ennyi volt itthon, s ez is hirtelen ötlettől vezérelve került bele. Legközelebb több lesz! :-)

Tükörtojás muffinformában

Ez a fránya FB, mennyi időt elvesz az ember lányától! Egy része hasznos is ennek az időnek, mert sok hasznosítható ötletet magunkba szívhatunk, de a keresgélés, érdektelen információkon való áttekerés már elfecsérelt idő. Na de senki nem kényszerít erre, magamra vessek. Újabban olvasgatás helyett a kávézás alatt telefonon böngészek:-)
Ilyen világhálón való kalandozása során láttam hasonlót. Hogy pontosan hol, már nem tudom, csak befészkelte magát a fejembe. Egyik este tettem is egy próbát. Nagy sikere volt, mindenkinek ízlett!

Hozzávalók:

• szeletelt bacon
• sonka
• sajt
• tojás
• só, bors, paprika

Így készült:

A sonkát, sajtot felkockáztam.

A muffinformákat (szilikonformákba raktam) kibéleltem baconszeletekkel, az aljára szórtam 2-3 sonka-és sajtdarabot, s ráütöttem egy tojást. A tetejét megszórtam só, bors, paprika keverékével. 

185 fokra előmelegített sütőbe tettem, s addig sütöttem, míg a tojás teljesen átsült.

Salátával tálaltam, a megmaradt sonka- és sajtkockákat köré szórva.

Nem írtam mennyiségeket, ez attól függ, mennyit szeretnénk készíteni belőle. 

Vacsorára ettük, de előételként, hidegtál részeként is el tudom képzelni. A sonka és sajt helyett más is tehető bele, akár kolbász, vagy hagyma- és paprikadarabok, gomba... 

Szalonnás-hagymás hajtogatott

Ez az idei nyár nem a melegéről marad emlékezetes. Elmentünk nyaralni, a fél csomagtartó hálózsákokkal és pokrócokkal volt tele, meg ne fázzunk a sátorban. Erre este későig kint ülhettünk, rövid ujjúban aludtunk. Persze, mert nem voltunk túl magasan. De hazaérkezvén bizony dideregtem a késő esti hűvösben. Másnap még nem, ha következő este befűtöttem a konyhát.
Leültem a FB elé, csak görgettem, görgettem, szedve magamba az egy heti információt. Egy sütifotó befészkelte magát a fejembe, hiába léptem tovább. Ránéztem az órára, ugyan már, este 7 van, nem fogok neki sütni. De csak nem szabadultam a belém bújt kisördögtől, úgy hogy fogtam magam, levonultam a konyhába, s egy-kettő felforgattam. (Nem volt kedvem megkeresni újra a fotót a hozzá tartozó receptér, úgy hogy megalkottam a látvány alapján.)

Hozzávalók:
A tésztához:

• 60 dkg liszt
• 1 teáskanál só
• 1 teáskanál cukor
• 3 dl tej
• 2,5 dkg élesztő
• 2 tojássárga
• 0,5 dl olívaolaj

Tölteni:

• 25 dkg húsos szalonna
• 1 fej hagyma
• 20 dkg juhtúró

A szalonnát apróra vágtam, kis lángon kisütöttem.

A tésztához 2 dl meleg tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni. 

A lisztet, sót tálba tettem, elvegyítettem. Hozzáadtam a tojássárgákat, élesztős tejet, s még annyi tejet, hogy összeálljon a tészta, végül az olívaolajat. Megdagasztottam. 

Fél órát hagytam kelni. Közben a hagymát apróra vágtam.

A tésztát vékonyra nyújtottam. Felére rászórtam a hagymát, kisült szalonnadarabkákat, a juhtúró felét. A szalonna zsírjából is locsoltam rá keveset. Ráhajtottam a tészta másik felét, majd kettéhajtottam és újra ketté.

Így pihent negyed órányit, majd tepsi méretűre nyújtottam. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam, megszórtam a maradék túróval, locsoltam rá még kevés szalonnazsírt, majd éles késsel felszeleteltem.

180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem.

Fél 10-re lett kész, de nem bírtam megállni, hogy ne egyek belőle:-) Frissen finoman ropogós volt, de másnap, kihűlve is finom volt. Lányomnak azért volt hozzáfűzni valója:-) Azt mondta, legközelebb kevesebb hagyma s több szalonna legyen benne. 

S ha már sütöttem, édeset is sütöttem, az fog következni. Finom hazai szilvából, mint ahogy ebbe is hazai juhtúró és szalonna került. Attól lett olyan finom:-)