Töltött cukkini

 Idén először vetettem gömbcukkinit. Persze az elsőként megnövő rántva készült, amikor csak ökölnyi méretű volt. Amint kétökölnyi lett, töltötten készítettem el. A teraszon tálaltunk, s mielőtt nekifogtunk enni, Férjuram megkérdezte, le sem fotózom? Így telefonnal megörökítettem, s csak utána láttunk hozzá. Aztán jöttek a dicséretek- mindenkinek ízlett, így eldőlt a további kis termések sorsa. 

Hozzávalók:

• 2 nagyobb gömbcukkini
• 50 dkg darált hűs
• 1 nagy fej hagyma
• 2-3 evőkanál olaj
• só 
• bors, paprika
• 1 dl rizs
• 2 evőkanál sűrített paradicsom
• 2-2 paradicsom és paprika
• 4 evőkanál tejföl

Így készült:

A hagymát apróra vágtam, az olajon, csipet sóval megszórva megpároltam. Hozzáadtam a darált húst, még nagy csipet sót és morzsásra pirítottam. Belekerült a bors, paprika, rizs és kétszeres mennyiségű víz, még kis só, és lefedve hagytam megpárolódni-főni. Mikor puha a rizs, ha kell, még sózom, belekeverem a sűrített paradicsomot.

Miközben készült a töltelék, a cukkinit megmostam, félbevágtam, a belsejét kanállal kivájtam úgy, hogy maradjon 1-2 centis pereme. A kivájt tökdarabokat a tepsibe tettem, amiben majd sül, a feldarabolt paprikával és paradicsommal együtt.

A zöldségdarabokra helyeztem a kivájt fél cukkiniket, elosztottam bennük a tölteléket, mindegyikre kentem 1-1 kanál tejfölt.

190 fokos sütőbe tettem, addig sült, míg pirulni kezdett.

Tényleg finom volt, különösen az alján lévő zöldségdarabok. 

Persze sima, hosszúkás cukkinit is meg lehet így tölteni, vagy kicsi főzőtököt. 

Meggyes mákos szelet

Az augusztus igen sűrűre sikeredett. Eddig. De előreláthatólag így folyik egész őszig. Várt és nem várt események váltogatták egymást, kétnaponta. Szó szerint. De legalább volt köztük egy-egy felkészülési nap. 😀 Az egyik várt és örömteli esemény otthoni rokonok látogatása volt. Húgomékhoz jöttek, Nővéremék hozták el őket hozzánk, s vonattal jött, aki nem fért az autóba. Sőt, a gyerekek is itthon voltak, és egy meglepetés vendégünk is volt! 😍 Hosszú idő óta először nyüzsgés volt minálunk. A leves bográcsban főtt, a második sütőben, s persze előző nap többféle sütivel is készültem. Olyanokkal, ami nem krémes és nem kell sokat állni mellette. Azért késő estébe nyúlt, mire minden kész lett. Egyik süti ez a meggyes-mákos volt, amivel az ebéd utáni sétát követően rukkoltam elő. Mindenkinek ízlett, sőt, meglepetésvendégünk  jelezte, igényt tart a receptre is. Legegyszerűbb módja, hogy hozzájusson, hogy én "szűkszavú" bejegyzést írok róla, s elküldöm neki a linket. 😃 Persze még ragozhatnám ezt a napot, ami tényleg simogatóan hatott rám, de csak annyit teszek még hozzá, hogy fotók készítésével kevésbé bajlódtam. Szeretem eltervezni a menüt, beosztani az időt, elkészíteni, megkóstolni, bezsebelni a dicséreteket, de fotózni már legtöbbször nyűg. 

Hozzávalók:

• 4 tojás
• 25 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 20 dkg darált mák
• 20 dkg liszt
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej
• 10 dkg csoki (fele tej-, fele fehér csoki)
• 45 dkg fagyasztott magozott meggy / 1 üveg magozott meggy

Így készült:

A meggyet szűrőbe téve lecsepegtettem.

A csokit darabokra vágtam, a mákot megőröltem.

A tojást a cukorral, vaníliás cukorral és sütőporral habzásig kavartam. Hozzáadtam a lisztet és mákot meg az olajat, simára kevertem. Végül a tej került bele több részletben.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, rászórtam a csokidarabokat, majd a meggyszemeket is elosztottam rajta.

180 fokos sütőbe tettem, tűpróbáig sült.

Finoman puha lett a tészta, de a meggyszemek adták meg igazán a varázsát. Fagyasztottat használtam, így savanykásabb-lédúsabb volt az egész. A csoki akár el is hagyható, vagy a tetejére is lehet csorgatni, de rosszat semmiképp sem tesz neki. 

Pizzás keksz

 Ha a gyerekek sós rágcsálnivalót kérnek, hát azt sütök! Ugyan érdekesen alakult a kóstolás, mert Gergő megjegyezte, hogy finom, de túl száraz. Mert valamiért pogácsára számított. Végül abban egyeztünk meg, hogy pogácsának lapos, keksznek magas, de mégis csak keksz, az állaga miatt. Roppanós, omlós. Nekem kimondottan ízlett, s most, napok múlva is finom a néhány megmaradt darab.

Hozzávalók:

• 70 dkg liszt
• 2 teáskanál só
• 37 dkg margarin
• 1 evőkanál zsír
• 1 nagy tojás
• 1,5-2 dl joghurt
• 1 csomag sütőpor

A tetejére:

• 4 teáskanál sűrített paradicsom
• olasz fűszerkeverék
• nagy csipet só
• 20-25 dkg reszelt sajt

Így készült:

A tésztához a sót elvegyítettem a liszttel, sütőporral, elmorzsoltam benne a margarint és zsírt. Majd összegyúrtam a tojással és annyi joghurttal, hogy összeálljon a tészta. Azért nagyon kemény se legyen, mert még ki is kell nyújtani.

A paradicsomot elkevertem a sóval és fűszerkeverékkel. A sajtot lereszeltem.

A tésztát enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, közepes pogácsaszaggatóval korongokat vágtam belőle. Tepsibe pakoltam. A fűszeres paradicsommal lekentem, sajtot szórtam a tetejére és 180 fokon pirulásig sütöttem őket. 

Mákos-narancslekváros isler

 Mikor megláttam ezt a sütit, elhatároztam, hogy húsvétra elkészítem. Az időközben hosszúra nyúlt sütendők listájának az élére helyeztem, így volt esélye. Elkészült, persze csak az ötletet csentem, amiért köszönet. Saját linzerreceptemet használtam, mákkal feldobva, a narancslekvár, ami miatt megragadott az egész, mindenképp maradt, fehér csoki híján pedig barna lett a teteje. Szerettük! 😋

Hozzávalók:

A tésztához:

• 70 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 csipet só
• 20 dkg porcukor
• 30 dkg margarin
• 10 dkg zsír
• 2 tojássárga+ 1 egész tojás
• 1 citrom lereszelt héja
• 2 evőkanál egész mákszem
• 1 üveg narancslekvár
• 10 dkg étcsokoládé+3 evőkanál olaj

Így készült:

A lisztet, sót, cukrot, sütőport összevegyítettem, elmorzsoltam a margarinnal és a zsírral. Hozzáadtam a citromhéjat és mákszemeket, és a tojásokkal összegyúrtam.

A tészta pihent 1-2 órányit, de ez el is maradhat.

Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, úgy fél centi vékonyra. Kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe rakosgattam. 180 fokos sütőben 6-8 perc alatt megsütöttem őket. Nem kell, hogy megpiruljanak, csak egész enyhén a széle, akkor már jó is. 

A kisült korongokat kettesével narancslekvárral összeragasztottam. 

A csokit gőz fölött az olajjal felolvasztottam. A sütik egy részét teljesen bevontam, a többit csak becsorgattam.

A narancslekvár nem bizonyult elegendőnek, így másfajta került a maradék korongokba. Úgy is finom, persze, de ha van, érdemes bele az ajánlottat használni.

Túrós-spenótos óriáscsiga

Már tavaly is készült ilyen akkoriban, mikor itthonról dolgoztunk, annyi különbséggel, hogy akkor mángold került bele spenót helyett. Egy szerb vagy bosnyák oldalon láttam az ötletet, s a fotó alapján készítettem el, kenyértésztából. A látvány alapján ők valamiféle rétestésztából készítik a hasonló, mindenfélével töltött süteményeiket. De így is finom, frissen tépve, kihűlve szeletelve.  

Hozzávalók:

A tésztához:

• 3 dl tej
• 1 mokkáskanál cukor
• 3 dkg élesztő
• 60 dkg liszt (ebből 20 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt)
• 1 teáskanál+ nagy csipet só
• 1 dl víz
• 0,5 dl olaj

A töltelékhez:

• 50 dkg túró
• csapott teáskanál só
• bors
• 1 gerezd fokhagyma
• nagy marék spenót
• néhány levél kapor

A tetejére:

• 1 tojás
• szezámmag (fekete)

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. A lisztet elvegyítettem a sóval, hozzáadtam az élesztős tejet és gyúrni kezdtem. Közben adagoltam még vizet hozzá, annyit, hogy kicsit lágyabb, de nem elterülős tésztát kapjak. Megdagasztottam, majd kicsi liszttel megszórva, letakarva hagytam megkelni. 

A spenótot megmostam, apróra vágtam. A túrót áttörtem, elkevertem a sóval, borssal, zúzott fokhagymával, majd a spenóttal és apróra vágott kaporral (én a fagyasztóból használtam, amit korábban eltettem).

Mikor megkelt e tészta, hosszúkásra nyújtottam, egész vékonyra, kicsit ki is húzkodtam a széleket. Raktam a szélétől két centinyire egy csíkban tölteléket, felsodortam úgy, hogy a tészta beborítsa a tölteléket, majd levágtam ezt a csíkot. Csigává sodortam, nagy tepsi közepére tettem. A tészta szélét újra meghúzkodtam, megpakoltam túróval, feltekertem-becsomagoltam, levágtam, az előző csiga köré tekertem úgy, hogy a találkozásnál kicsit összenyomom a végeket. Addig folytattam, míg elfogyott a tészta. Illetve maradt egy kevés, azt a kör köré, a tepsi négy sarkára raktam a maradék töltelékkel töltve.

A tetejét lekentem felvert tojással, szezámmaggal szórtam.

180 fokos sütőbe tettem a tepsit, s addig sült, míg szépen megpirult a teteje.

Nekem ízlett, reggelire is ezt ettem egy bögre tej kíséretében. Kisebb csigák is készíthetőek belőle, úgy nem kell tépkedni, szeletelni. Pedig tépkedni a legjobb! 😀

Előkerestem a tavaly készült fotóit. Az jóval rusztikusabb kinézetű, de nem kevésbé volt finom: