Áfonyalekváros-csokikrémes kocka

 Még ez is korábban készült sütemény. De jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy felidézzem az év eseményeit. Sokminden történt. Jó és nem jó felváltva, így: férjem unokatestvérének élete párja tíz évnyi küzdelem után feladta a harcot, nem bírta megvárni fia esküvőjét, melyet két évig terveztek-szerveztek. Így néhány hónap különbséggel sírtunk és mulattunk. Az élet nem kíméletes... de közben megy tovább. 

Én meg sütök rendületlenül. Ha van kinek. Ha csak ketten vagyunk, bizony előfordul, hogy nem kerül sütemény az asztalra. Ha itthon vannak a gyerekek, akkor pótolom: mindjárt többféle készül, egyrészt kedvükre téve, meg fel is kell őket pakolni, hogy néhány napra bebiztosítsam nekik a hazait. Ez a süti is többedmagával készült még áprilisban:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A töltelékhez:

• 1 üveg áfonyalekvár
• 8 dl tej
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 2 evőkanál kakaó
• 10 dkg csokoládé
• 20 dkg vaj
• 20 dkg cukor

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd a többi hozzávalóval együtt sima tésztává kevertem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, majd 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Miután kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a pudingporból, kakaóból, tejből sűrű pudingot főztem. Még forrón elkevertem benne egy tábla csokoládét. Sűrűn megkeverve hagytam kihűlni.

Közben a vajat elkevertem a cukorral és kanalanként hozzáadtam a kihűlt kakaós-csokis pudingot.

A tészta alsó lapját megkentem áfonyalekvárral, erre simítottam a krémet, s beborítottam a felső lappal.

Hidegen dermesztést követően szeletelhető.

Így is finom, de csokival a tetején az ünnepi asztalon is megállná a helyét. 

Csokis-meggyes piskóta

 Másodjára sütöttem rövid időn belül, azért is, hogy fotó készülhessen róla. No meg mert megfelelő sütemény hosszú útra csomagoláshoz. 

A piskóta eléggé mellőzve lett az utóbbi években, pedig régebben elég sok sütemény alapjául szolgált. No meg minden igyekezetem ellenére elég sokszor összeesett sütés után, pedig jó mestereim voltak a fortélyok megtanítására. A kevert-kavart sütemények pedig gyorsabban készen vannak, és nem szoktak huncutkodni. Nemrégiben olvastam valahol hasonló elkészítési módot, kipróbáltam, s jól viselkedett a sütemény. Vagy csak elég érett lettem a piskótakészítéshez! 😄

Hozzávalók:

• 7 tojás
• 1 csipet só
• 0,5 dl olaj
• 8 evőkanál cukor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 9 evőkanál liszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 üveg magozott meggybefőtt
• 10 dkg csokoládé

Így készült:

A meggyet leszűrtem, a csokit feldaraboltam.

A tojásokat szétválasztottam. A sárgákat elvegyítettem az olajjal.

A fehérjéket a csipet sóval verni kezdtem, közben kanalanként adtam hozzá a cukrot, végül a vaníliás cukrot is. Addig vertem, míg jó kemény lett, már nem folyt le a habverőről. Ekkor szintén habverővel elvegyítettem benne a sárgákat, tovább verve. Óvatos mozdulatokkal kanalanként, fakanállal belekevertem a lisztet, a sütőporral együtt.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát (28×32 cm a tepsi mérete), tetejére szórtam a meggyet és csokidarabokat. 

180 fokos sütőbe tettem a piskótát, és addig hagytam bent, míg a teteje láthatóan megsült, enyhén barnulni kezdett. Állítólag nem szabad közben nyitogtatni a sütő ajtaját...

Szépen felnőtt, puha, piskótának megfelelő állagú lett. 

Gyerekkoromban sokszor készült piskóta, leginkább, amikor a tyúkok becsülettel ellátták tojással a gazdát. Legegyszerűbb változata a lekvárral tekert volt, ami versenybe száll bármilyen mézes-mázas süteménnyel. Valamikor arról is készült fotó, elő kéne halászni a laptop bugyraiból.

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót.

Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha már itt vagyok, írjak is. De a laptop áthúzta a számításaimat. Megérett egy cserére, igencsak rászolgált. Az ünnepek meg közben elrepültek, mindjárt a szünet is utána. Karácsonykor itthon volt a fiatalság, én sütöttem-főztem, Férjuram takarított, gyerekek itt-ott besegítettek. Fát díszítettünk, sokat nevettünk, együtt vacsoráztunk, ajándékoztunk, nagycsaládos karácsonyon vettünk részt, aztán újra nehéz volt Őket elengedni útjukra. Mert a szilvesztert már Szegeden töltötték, mi meg itthon vártuk az új évet testvéreimmel. Jött is gyorsan, s telik tovább az idő a megszokott kerékvágásban.

A karácsonyi sütemények számát a család lekorlátozta ötre. De mint kiderült, nem tudok számolni. Persze végül több lett, maradt is belőle, a pipik örülni fognak neki. Szilveszterre kevesebbet sütöttem, de nem tudom úgy eltalálni a mennyiséget, hogy ne maradjon valamennyi a nyakunkon. Pedig osztogattam ám belőle. 

Egyik szilveszterre készült sütivel kezdem az évet:

Hozzávalók:

A tésztalaphoz:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 10 dkg darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A krémhez:

• 25 dkg gesztenyemassza
• 25 dkg mascarpone
• 2 dl tejszín
• 5 evőkanál cukor
• + 15 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A tésztához elkevertem a tojásokat a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet, sót, diót, sütőport, vaníliás cukrot, olajat- ezekkel is simára kevertem, végül több részletben a tejet. 

24×30 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a tejszínt 1 evőkanál cukorral kemény habbá vertem. 

A gesztenyét a mascarponéval egyneművé kevertem, a maradék 4 evőkanál cukorral is elkevertem, majd 3 részletben hozzákevertem a tejszínhabot.

A krémet az alsó tésztalapra kentem, beborítottam a másikkal. Vigyázva kell tenni-venni a lapokat, mert könnyen törik.

A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam s bevontam vele a süti tetejét.

A csoki dermedése után szeletelhető is.

A dió hirtelen jött ötlettől vezérelve került bele, de nem volt rossz döntés. Kakaós lap volt az eredeti terv, aztán a maradék darált dió elvetette ezt. Úgy sem lett volna rossz, de így is finomra sikeredett. Puha lap, lágy krém, csoki a tetején- minden adottsága megvolt a sikerhez. Nem lett túl édes, de én épp így szeretem. 

S hogyan alakul ez az év? Nem fogadtam meg semmit ezúttal sem, bár a bloggal kapcsolatban mindig ott motoszkál a gondolat, hogy többet kéne foglalkozni vele. Mikor van alkalmam kipihenni magam, olyankor kedvem szottyan rá. Egyébként semmiféle plusz, gondolkodást és tervezést, szervezést igénylő cselekedethez nincs kedvem. Elég a munkahely és család hétközbeni meg hétvégenkénti eseményeinek egyensúlyban tartása. Néha így is kibillen a mérleg valamerre... Marad a régiben: ha időm, kedvem, agykapacitásom engedi, írogatok. 

Csokis-narancsos sütőtökkocka

 ...avagy sárga süti, mert ezen a néven keresgéltük a sütis dobozból két másik társa mellől.

Úgy gondolom, így a naptári ősz és tél határán épp alkalomhoz illő süti: a sütőtök még az ősz terméke, számomra a narancs meg határozottan a tél,  a karácsonyi időszak íze-illata. Valószínűleg azért, mert régen csak ilyentájt jutottunk hozzá.

Az elmúlt hétvégén egy villámlátogatást tettünk otthon, disznótorra voltunk hivatalosak, amiben már sok éve nem volt részünk, gyerekeinknek meg soha. Így ők is megtapasztalhatták, láthatták, milyen folyamatok által kerül hús az asztalunkra. Nem mondták, hogy többé nem esznek húst. 😀 Erre az alkalomra sütöttem gyorsan indulás előtti nap délutánján csak ilyen kevert-kavart sütiket, ez volt egyikük, szerintem a legfinomabb közülük. 

Hozzávalók:

• 4 nagyobb tojás
• 20 dkg cukor
• fél sütőtök (48 dkg volt az áttört püré)
• 2 dl olaj
• 1 narancs lereszelt héja és kicsavart leve
• 35 dkg liszt
• nagy csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 10 dkg tejcsokoládé

Így készült:

A sütőtököt előző nap megsütöttem sütőben. Az el nem fogyott mennyiséget lekapartam a héjáról és villával összetörtem.

A csokit feldaraboltam.

A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd hozzáadtam a sütőtököt, olajat, narancshéjat és kicsavart levet, lisztet, sót, sütőport, simára kavartam.

Végül a csokidarabokat kevertem hozzá.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (26×32 cm-es), 180 fokos sütőbe tettem.

Addig sült, míg a teteje enyhén pirulni kezdett, illetve kiállta a tűpróbát.

Arra számítottam, hogy egy tömör, nehéz süti lesz belőle, de ellenkezőleg: puha, kellemesen harapható, kimondottan finom nassolnivaló lett. A narancs íze dominált, a csoki meg határozottan jót tett neki. 

Csak ezért érdemes venni sütőtököt. Férjem nincs odáig érte, rám marad az elfogyasztása- előfordult, hogy az egészet megettem két nap alatt, most lemondtam egy részéről a süti javára. Szerencsére.

Háromcsokis keksz

 Leányzómnak sütöttem. Nagy útra készült, én meg nagyon izgultam miatta, meg aztán nehéz volt elszakadni tőle két hónapra. Eddig három hét volt a leghosszabb távolléte. Párjával együtt önkéntes munkát vállaltak egész nyárra Székelyföldön. Gyerekeket táboroztatnak. Napokkal korábban elmentek Szegedre, onnan tegnap délután szerencsésen megérkeztek úticéljukhoz- autóval mentek, ilyen sokat még nem vezettek, de ügyesen boldogultak- , így megnyugodtam. Fiúnk meg Szegeden van, így először egyedül töltöm a nyarat. Már a gyerekeim nélkül. Nem is igazán találtam a helyem néhány napig, de mára előírtam magamnak a tennivalókat, hogy lefoglaljam magam. Először is blogot írok.

Hozzávalók:

• 45 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 25 dkg margarin
• 1 csipet só
• 2 tasak 3 az 1-ben kávé
• 2 evőkanál kakaó
• 10-10 dkg fehér-, ét- és tejcsokoládé
• 10 dkg dió
• 3 kisebb tojás

Így készült:

A csokikat és a diót feldaraboltam.

A lisztet, cukrot, sót, sütőport, kávét, kakaót összevegyítettem, majd összemorzsoltam a margarinnal. Beleborítottam a csokikat és a diót, majd a tojásokkal összegyúrtam. Kissé lágyabb, de formázható masszát kaptam. Előbb 40 dkg liszttel gyúrtam össze, de nagyon ragacsos volt, ezért került bele még 5 dkg, így pont jó lett.

2 órányit pihentettem a tésztát, majd kiskanállal diónyi gombócokat téptem belőle, meggömbölyítettem, tepsibe pakoltam, kicsit lelapítottam. Hagytam közöttük helyet, mert sülés közben nőnek. 

180 fokos sütőbe tettem, s addig sültek, míg tetejét megnyomva már nem lágy. Úgy 10 perc után érdemes ránézni, mert hamar sül. 

Az utolsó néhány, itthon maradt darabot fotóztam le sebtiben. Még levendulás kekszet is sütöttem nekik, mert az tapasztaltan huzamosabb ideig is eláll. Meg is kaptam rá a rendelést nyaralásra is. 

A háromcsokis keksz pedig, amit hirtelen jött ötlettől vezérelve dobtam össze, finomra sikerült, meg is dicsérték. Tegnap bevásárlás során újabb csokikat szereztem be- muszáj lesz megismételni! 😀

Karácsonyi kókuszos süti

 A régi, igen kedvelt Julika kókuszosát terveztem sütni, mert már rég került rá sor és igen kedvelt süteményünk. Délután-este a többi tervezettel együtt a barna lapjai megsütésre kerültek, de mire a középső, kókuszos habréteghez érkeztem, rajtam kívül már mindenki elvonult, így nem akartam habveréssel felverni őket. Másnapra hagytam- másnap meg nem szerettem volna csak ezért újra bekapcsolni a sütőt, ezért a kamrában körbenézve, más megoldáson törtem a fejem. A babapiskótát meglátván jött az ihlet: a kókusz a krémbe fog kerülni, középre pedig babapiskóta. Így született egy újabb recept.

Hozzávalók:

A barna lapokhoz:

• 25 dkg liszt
• 10 dkg zsír
• 10 dkg cukor
• fél csomag sütőpor
• 2 púpozott evőkanál kakaó
• 1 tojás
• 1 evőkanál tejföl

A krémhez:

• 2 csomag tejszínízű/vaníliaízű pudingpor
• 1 evőkanál liszt
• 8 dl tej
• 18 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• 10 dkg kókuszreszelék

Továbbá:

• 20 dkg babapiskóta
• 4 evőkanál cukor
• 1 adag erős főzött kávé
• 10 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére
• kevés kókuszreszelék és mandulapehely

Így készült:

A két laphoz való hozzávalókat tálba mértem, összegyúrtam. A tejfölt hagytam a legvégére, annyi kell belőle, hogy összeálljon a tészta. de ne legyen túl kemény sem, mert akkor nehéz kinyújtani. 

Két részre osztva, lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtottam- közben még szórtam rá, alá kevés lisztet, mert hajlamos odaragadni-, s tepsi hátán (28×34 cm-es) sorra kisütöttem.

A 4 evőkanál cukrot karamellizáltam. Felöntöttem 1,5 dl vízzel, hagytam addig főni, míg teljesen felolvadt a cukor. Hozzáöntöttem a kávét, hagytam kihűlni. Ebbe fogom majd mártani a babapiskótát.

A krémhez a pudingporokat és lisztet kevés tejjel simára kevertem, majd a többi tejet is hozzáöntöttem, több részletben. Állandóan kavargatba felfőztem. Azon forrón hozzákevertem a kókuszreszeléket és hagytam kihűlni. Közben néhányszor megkevertem. 

A vajat elvegyítettem a cukorral, majd kanalanként hozzáadtam az időközben kihűlt kókuszos pudingot.

Összeraktam a sütit: az egyik barna lapon elkentem fele krémet, ebbe kissé belenyomkodtam a karamelles öntetbe mártott -nem áztatott, épp csak megforgattam benne- babapiskótákat. A krém másik felét elegyengettem ezeken, majd befedtem a másik barna lappal, kissé rá is nyomkodtam.

A csokit az olajjal vízgőz fölött felolvasztottam, bekentem vele a süti tetejét, s beszórtam kókuszreszelékkel és mandulapehellyel.

Finom, puha, magát etető sütemény lett belőle. 

Mindenképp újra kell süssem az eredetijét is, nem csak azért, mert finom, de jó lenne egy épkézláb fotót készíteni róla- már amilyen tőlem telik, mert igencsak tudom halogatni a fotózást- épp azért, mert jobban szeretem elkészíteni, mint megörökíteni. Ez látszik a fényképeken... 

Csokis-mandarinos kevert süti

Gyorsan, finomat kategória. 

Egy évvel ezelőtt megírt bejegyzés- mostanság a korábbi, szabadidőmben megírt receptekből "élek".

 Hozzávalók:

• 4 tojás
• 25 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 40 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• csipet só
• 1 púpozott evőkanál kakaó
• 1 dl joghurt
• 3 mandarin kicsavart leve
• 10 + 15 dkg csokoládé

Így készült:

10 dkg csokit apró darabokra vágtam.

A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd belekerült a megolvasztott, de nem forró margarin, a liszt és sütőpor, a kakaó és csipet só- simára kevertem, majd a mandarinok kicsavart levével és a joghurttal lazítottam a masszát, végül beleforgattam a csokidarabokat.

A masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam (28×32 cm-es). 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, a tetejét bevontam a gőz fölött felolvasztott 15 dkg csokoládéval.

Szívecske

 Magam is meglepődök így utólag, mit össze nem sütök! Végigpörgettem a fotókat, egyik-másikról biztosan tudom, hogy azt már közzétettem, másikban nem vagyok biztos, megint másikra rácsodálkoztam, hogy ilyet is sütöttem? Aztán felidéződik, hogy mikor, milyen alkalomból. Majd keresem a receptet hozzá- vagy megtalálom, vagy nem. Ha nem, fájó szívvel törlöm, s vigasztalom magam, hogy van másik! De még mennyi. 

Előző évben sütésben igen, közzétételben nem voltam túl termékeny. Negatív rekordot döntöttem- épp feleannyi receptet írtam meg, mint előző évben, pedig az sem volt túl sok. Idén szeretném behozni a lemaradást. Eddig is úgy terveztem, de aztán mindig magá elá temet a tennivalók sokasága, a szellemi kifulladás. Karácsonytól újévig regenerálódtam, aztán nekiláttam és megírtam sok-sok bejegyzést, amit majd egy kattintással közzéteszek idő szűkében. 

Leányzómnak ritka kivételekkel minden hét végén süthetek, Fiam átlag havonta egyszer tesz most már látogatást itthon. Így Ő ritkábban részesül az anyai hamuban sült pogácsákban. Ez a süti is útravalónak készült.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg porcukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 25 dkg vaj /margarin
• 1 nagy tojás
• 1-2 evőkanál joghurt
• + a tészta felébe: 2 evőkanál kakaó, 1 evőkanál joghurt
• lekvár összerakni
• 6 dkg csokoládé, 1 evőkanál olaj- becsorgatni

Így készült:

A lisztet, sütőport, cukrokat, csipet sót elvegyítettem, majd a vajjal elmorzsoltam. Hozzáadtam a tojást és 1 evőkanál joghurtot, összegyúrtam. Mivel kemény volt, még egy kevés joghurtot adtam hozzá.

A tésztát elfeleztem, felébe belegyúrtam a kakaót és még egy evőkanál joghurtot.

Kinyújtottam mindkét részt, szívecskéket szaggattam belőlük, sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam. 

180 fokon világosra sütöttem.

Mivel a kakaós tésztánál kevésbé nyilvánvaló, hogy megsült-e, ilyenkor mindig úgy rakosgatom tepsibe, hogy a sötétek mellett legyen néhány világos is.

Mikor kihűltek, egy-egy világos szívecskét sárgabaracklekvárral összeragasztottam egy-egy kakaóssal.

A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, becsorgattam vele a szívecskéket.

Diós korong

 ... így-úgy.

Nem csak azért sütök, hogy legyen mit feltenni a blogra- mindig van valami célja, ezúttal az, hogy Fiam ment vissza Szegedre. Persze hátsó szándékként ott sunnyog a blog is, mert ha nem agyalnék azon folyton, hogy mikor, kinek, mit süssek, s ugyanaz készülne mindig, mit írnék immár több, mint tíz éve ide? 

Részletezem kicsit decemberi merényleteimet: még szünet előtt sütöttem sok aprósütit kollégák megajándékozására. Aztán ott is volt karácsony a nyakunkban- ekkor még többet sütöttem, újra többet a kelleténél, főleg azt tekintetbe véve, hogy a karácsonyra tervezett program dugába dőlt egy fránya megbetegedés-sorozatnak "köszönhetően". Leányzóm aztán elment itthonról, néhány nap múlva követte Fiam is- ekkor megint sütöttem, hogy vihessen utánpótlás-sütit Hédinek, meg legyen harapnivalójuk. S mindjárt ott toporgott a küszöbön az újabb ünnep, megint sütöttem. Elvetemülten. Persze nagy része házon kívül köt ki, mert ha mind mi ennénk meg, már ki sem férnénk az ajtón. 

Ezt a diósat akkor sütöttem, mikor Gergő is ment Szegedre, s csak úgy vitte el üresen, de azért egy nagy üveg mogyorókrémet kaptak hozzá, legyen mivel megtölteni. Az itthon maradt másik fele pedig össze lett rakva lekvárral, csokival bevonva, néhány csak csokiba mártogatva, s maradt üresen is, úgy is finom elrágcsálni.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 1 csipet só
• 20 dkg porcukor
• 1 csomag sütőpor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 20 dkg darált dió
• 30 dkg margarin
• 2 tojás
• 1 citrom héja, leve

Továbbá, tetszés szerint:

• lekvár
• csokoládé
• mogyorókrém

Így készült:

A lisztet, porcukrot, diót, sütőport, vaníliás cukrot, citromhéjat elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojásokat és a citrom kicsavart levét, összegyúrtam. Kicsit ragacsos lett a tészta, ezért még egy evőkanál lisztet szórtam rá, ezzel átgyúrva tökéletes lett.

Fél órai pihentetés után kinyújtottam, kerek formákat vágtam ki belőle, sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam.

180 fokon világosra sütöttem- épp addig, míg a korongok szélei enyhén pirulni kezdenek. 

Kihűlés után tetszés szerint össze lehet rakni lekvárral, mogyorókrémmel, vagy csak csokival becsorgatni, de úgy önmagában is finom, diós, roppanósan puha.

Amit lekvárral ragasztottam össze, másnapra nagyon jól átpuhult, igencsak etette magát.

Csokis sütemény

 Most van időm, ugyanis tél van, szünet, és nem halmoztam el magam tennivalókkal- így pótolom az elmaradásokat. Rengeteg van, itt lefirkantott recept, ott fotó- amit sikerül összepárosítani, abból bejegyzés is születik. Visszefele haladva október legvégén tartok- ekkor készült ez a nagyon csokis, pihe-puhe süti- csak úgy, hétvégi sütinek, meg a gyerekeknek hétközbeni csemegének.

A tésztához:

• 35 dkg liszt
• 20 dkg cukor
• 4 tojás
• 3 evőkanál kakaó
• 1 csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 2 dl tej
• 2 dl olaj

A krémhez:

• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 2 evőkanál kakaó (púpozott)
• 8 dl tej
• 10 dkg csoki
• 25 dkg vaj
• 18 dkg cukor
• +4-5 dkg csoki a tetejére

Így készült:

A tésztához a tojásokat elkevertem a cukorral, majd hozzáadtam az olajat, lisztet, kakaót, csipet sót, sütőport, összekevertem, simára. Végül több részletben a tejet kevertem hozzá.

Sutőpapírral bélelt tepisbe simítottam, 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a pudingporokat és a kakaót simára kevertem a tejjel, előbb kevéssel, majd a többivel és állandóan kevergetve felfőztem. Azon forrón beletördeltem a csokit és felolvasztottam benne. Időnként megkeverve hagytam kihűlni.

A vajat elkevertem a cukorral, majd kanalanként belevegyítettem a csokis pudingot, ami időközben kihűlt. Habosra kevertem a krémet.

A kisült lapot vízszintesen kettévágtam. Óvatosan leemeltem a felső lapot, fele krémet az alsóra kentem, visszahelyeztem a felsőt, erre került a krém másik fele. 

A tetejére csokit reszeltem.

Mivel kevert süti az alapja, viszonylag gyorsan kész- a puding főzése, kihűlésre várása vesz el több időt, no meg a krém kavarása. De én közben mindig csinálok valamit- főzök, olvasok, mosogatok, vagy épp laptopot bűvölök. 

Aprósütik

 Hajlamos vagyok elhanyagolni dolgokat. Ugyan számon tartom, de a kisördög mindig keres kifogást, hogy most miért ne, később ugyancsak előkotor valami halasztásra alkalmas indokot. Én meg hagyom, hogy ez a kisördög meggyőzzön. Így volt kolléganők névnapjával is- ugyanis kis aprósággal fel szoktuk köszönteni egymást. Aztán téli szünet előtt egy délutánt arra szántam, hogy sütiket sütöttem, kis tálkákba pakolva utólag kívántam nekik boldog névnapot. S elhatároztam, többet nem odázom így el. 

Ezek a sütik következnek. Nem fotóztam le külön-külön, jöjjenek így csokorba:

Mézes- nálunk évek óta így készül:

• 1 kg liszt
• nagy csipet só
• 30 dkg porcukor
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 1-2 teáskanál mézesfűszer (házi)
• 25 dkg margarin
• 1 evőkanál zsír (ezt idén tettem először bele, jót tett neki)
• 2 dl méz
• 3 tojás
• 1-1 citrom és narancs lereszelt héja

A hozzávalókat összegyúrom- előbb a száraz hozzávalókat a margarinnal, zsírral, eztán kerül bele a méz és tojások. Ha ragacsos, lágy lenne, kicsi lisztet szórok rá és átgyúrom.

Kinyújtom, különböző formákkal kivágom, 180 fokon egész világosra sütöm. 

Idén nem díszítettem. 

Lekváros kifli

• 50 dkg liszt
• 22 dkg zsír
• 4-5 evőkanál joghurt
• csipet só
• 1 evőkanál porcukor
• 2 dkg élesztő
• lekvár tölteni
• vaníliás porcukor beszórni

A lisztet, sót, porcukrot, belemorzsolt élesztőt összemorzsoltam a zsírral, majd kellő mennyiségű joghurttal összegyúrtam. 5 részre osztottam, mindengyiket kerekre nyújtottam, 8-ba vágtam, lekvárral töltöttem, felsodortam. 180 fokon sütöttem pirulásig. Porcukrot szitáltam rá.

Diós karikák

• 30 dkg liszt
• 12 dkg porcukor
• 1 tojássárga
• 13 dkg margarin
• csipet só
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 mokkáskanál sütőpor
• 1 evőkanál joghurt/tejföl
• 1 tojás lekenni
• maréknyi durvára vágott dió

A diót késsel feldaraboltam.

A lisztet, porcukrot, sót, vaníliás cukrot, sütőport elmorzsolatm a margarinnal, majd összegyúrtam a tojássárga és joghurt hozzáadásával. Kinyújtottam, lyukas korongokat vágtam belőle, felvert tojással lekentem, diódarabokat szórtam rá, kissé bele is nyomkodtam. 180 fokon sütöttem. Gyorsan sül, nekem sikerült túlsütni- nem kell pirosra pirulnia.

Néhány karikára nem jutott dió, azokra kókuszreszeléket szórtam- úgy is finom volt.

Habcsók

• 4 fehérje
• csipet só
• 25 dkg kristálycukor
• 2 teáskanál citromlé
• 2 evőkanál porcukor
• 1 evőkanál keményítő

A fehérjéket előbb a csipet sóval felvertem, majd több részletben hozzáadtam a kristálycukrot, közben folyamatosan vertem. Addig vertem, míg teljesen megtartotta a formáját, tényleg jó keményre. Végül a citromlét is beletettem, még ezzel is vertem keveset. 

Fakanállal óvatosan belekevertem a porcukrot és a keményítőt.

A sütőt 90 fokra előmelegítettem.

Közben a habból csókokat igazgattam egy nagy, sütőpapírral bélelt tepsibe. 

Betettem a sütőbe és addig maradt ott, míg kicsit pirulni kezdett. 1,5- 2 órát biztosan, hogy a sütőben volt. 

Életem első jól sikerült habcsókja, ami meg is tartotta a formáját. De nagyon édes, egy darab után egész nap nem kell több süti! 😃

Csokis pöfeteg

• 20 dkg étcsokoládé
• 12 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• 3 tojás
• 40 dkg liszt
• csipet só
• 1 csomag sütőpor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 2 evőkanál kakaó
• porcukor beforgatni

A csokit, vajt gőz fölött összeolvasztottam. Hozzáadtam a cukrot, elkevertem, majd a többi belevalóval egyűtt sűrű masszát kevertem belőle.

1-2 órát hideg helyen pihentettem, majd diónyi gombócokat formálva, gömbbé alakítva, porcukorba hempergetve sütőpapííral bélelt tepsibe pakoltam.

180 fokon sült addig, míg a teteje kemény lett. 

Ez ízlett legjobban mindenkinek.

A karácsonyra készült sütemények- ezek majd külön-külön következnek, terveim szerint hamarosan: