Sajttorta sütés nélkül

 Nem telhet el szülinap torta nélkül. Kivéve a sajátom- magamnak nem szoktam tortát sütni. De mindenki másnak igen. Olyat, amilyet tudok. Igazából nem tettem próbára magam, hogy ha rászánok fél napot, tudok-e valami menőt varázsolni, mert soha nincs rá fél napom. De nem is erőlködök, ezek a kis egyszerűek is finomak szoktak lenni. Ez Leányzóm 22. születésnapjára készült, még áprlilisban. Mindig megdöbbenek, mikor kimondom ezeket a számokat, hogy mennyire öregszenek ezek a gyerekek. Mostanra végzős egyetemista, s nagyon várja, hogy maga mögött tudhassa ezt az utolsó évet. Mert közben dolgozgat is, és unja, hogy olyat tanul, amit már a gyakorlatban alkalmaz. De ahogy repül az idő, azon kapjuk magunkat, hogy szemünkkel követjük a feldobott talár sapkát.

Leányzó ötlete volt a torta, sütés nélküli sajttorta áfonyaöntettel. Kitaláltuk, kiviteleztük, megettük.

Hozzávalók:

• 25 dkg darált keksz
• 10 dkg vaj
• 1 evőkanál porcukor
• 50 dkg mascarpone
• 4 evőkanál cukor
• 5 dl habalap
• 1 citrom lereszelt héja
• 2 citrom kicsavart leve
• 1 csomag zselatin (20 g) + 1 dl víz

Az áfonyaöntethez:

• 1 csomag fagyasztott áfonya (45 dkg)
• 3-4 evőkanál cukor
• 3 dl víz 
• 1 púpozott evőkanál keményítő

Így készült:

A darált kekszet az olvasztott vajjal és 1 evőkanál porcukorral elmorzsolva, tányérra helyezett, 24 cm-es tortaforma keretébe nyomkodtuk. 

A zselatint 1 dl vízben addig melegítettem, egészen kis lángon, míg a zselatin felolvadt. 

A mascarponát elkevertem a 4 evőkanál cukorral, citromhéjjal és citromlével. A habalapot felvertem, és több részletben, óvatos keverő mozdulatokkal elvegyítettem a mascarponéval. Végül a zselatint kevertem bele, ami addig nagyjából kihűlt, de még nem kocsonyásodott meg.

A krémet a keretbe öntöttem, a kekszes alapra. Letakarva hűtőbe tettem dermedni.

Az öntethez az áfonyát a cukorral és 2 dl vízzel melegíteni kezdtem. A keményítőt 1 dl vízben elkevertem, az áfonyához öntöttem s hagytam felfőni.

Tálalás előtt eltávolítottam a keretet. Szeleteltük, s öntetet kanalaztunk rá.

Finom, könnyű, magát etető torta lett. Az áfonya is jót tett neki. Másmilyen gyümölccsel is jó lehet, málnával, meggyel...

Málnás szelet

 Minél hosszabb ideig nem írok, annál nehezebb visszatérni. Már  a címadásnál is bajban voltam! :D Végül úgy döntöttem, nem cifrázom túl. 

Néha eszembe jutott időközben a blog, megnyitottam, aztán be is zártam. Ezúttal két kedves hozzászólás maradásra késztetett. Nem történt semmi különös, csak az idő mintha a megszokottnál is gyorsabban repülne: már húsvét is eltelt, meg majdnem a tavaszi szünet is, amikorra megszámláhatatlan dolgot halasztottam. Azért nem terheltem túl magam, a húsvét előtti napokban annál inkább. Három napom volt felkészülni a nagy családos ünnepre, amit tudtam, megtettem. Volt, amit túlzásba is vittem- mi mást, mint a sütést. Csak két sütit fotóztam le, azok közül következik az egyik.

De előtte köszönöm az engem követőknek és hiányolóknak, hogy felráztak Csipkerózsika-álmomból. Szerettem ezt a világot, hisz valahogy egybefogja a kedvelt tevékenységeimet. Sütni amúgy is sütnék, de az írás a munkahellyel kapcsolatos tevékenységekre korlátozódna. Sokmindent kibeszélhetnék magamból most több hónap távollét után, de talán majd rendre. A talánt inkább kihagyom...

Akkor jöjjön az a süti, ami egy éve hasonlóan készült tortaformában:

Hozzávalók:

A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 citrom lereszelt héja és leve
• 1 csipet só
• 40 dkg liszt
• 2 dl olaj
• 1,5 dl tej

A málnás réteghez:

• 50 dkg málna (most fagyasztott)
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 5 evőkanál cukor
• 6 dl víz

A krémhez:

• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 7 dl tej
• 6 evőkanál cukor
• 25 dkg mascarpone

Így készült:

A tésztalaphoz a tojásokat előbb alaposan elkevertem a cukorral, vaníliás cukorral, csipet sóval, majd hozzáadtam a lisztet, sütőport, citrom héját és levét, olajat, elkevertem, majd több részletben belekerült a tej. Simára kevertem.

Sütőpapírral bélelt, 38×42 cm-es tepsibe simítottam a masszát. 180 fokos sütőbe tettem. Tűpróbáig sült.

Hagytam kihűlni, miután vízszintesen kettévágtam.

A málnát a cukorral és a víz felével kis lángon melegítettem. Közben a pudingporokat elkevertem a többi vízzel, s mikor a málna felfőtt, hozzáöntöttem. Együtt is felfőztem. Hagytam mintegy 10 percig hűlni, aztán egyengettem el az alsó lapon.

A krémhez a pudingokat elkevertem kevés tejben, majd a többi tej és cukor hozzáadásával felfőztem. Hagytam kihűlni, közben időnként megkevergettem, azaz a gyerekek, mert erre a feladatra őket is befogtam. A kihűlt pudingot simára kevertem a mascarponéval, és rákanalaztam a málnára. Óvatosan elegyengettem, mert ekkor még kissé lágy volt a gyümölcsréteg. Ráhelyeztem a másik lapot és hidegre tettem. 

Puha, a málnától enyhén savanykás, amúgy sem túl édes süti. A fagyasztóban sorsára maradt málna adta tavaly az ötletet, s mivel idén is várat magára a málna - leginkább Leányzónk szokta a készletet turmixba felhasználni, s mivel Ő már alig van itthon, más szerepet kell keresnem a gyümölcsnek-, most torta helyett süti készült belőle.

A torta nagyjából ugyanúgy készült, csak vajkrém került bele: 2 pudingporból és 6 dl tejből puding készült, ezt kihűlés után elkevertem 25 dkg vaj és 20 dkg cukor keverékével. Rétegeztem a fotón látható módon, a tetejére fehércsokit reszeltem.

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót.

Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha már itt vagyok, írjak is. De a laptop áthúzta a számításaimat. Megérett egy cserére, igencsak rászolgált. Az ünnepek meg közben elrepültek, mindjárt a szünet is utána. Karácsonykor itthon volt a fiatalság, én sütöttem-főztem, Férjuram takarított, gyerekek itt-ott besegítettek. Fát díszítettünk, sokat nevettünk, együtt vacsoráztunk, ajándékoztunk, nagycsaládos karácsonyon vettünk részt, aztán újra nehéz volt Őket elengedni útjukra. Mert a szilvesztert már Szegeden töltötték, mi meg itthon vártuk az új évet testvéreimmel. Jött is gyorsan, s telik tovább az idő a megszokott kerékvágásban.

A karácsonyi sütemények számát a család lekorlátozta ötre. De mint kiderült, nem tudok számolni. Persze végül több lett, maradt is belőle, a pipik örülni fognak neki. Szilveszterre kevesebbet sütöttem, de nem tudom úgy eltalálni a mennyiséget, hogy ne maradjon valamennyi a nyakunkon. Pedig osztogattam ám belőle. 

Egyik szilveszterre készült sütivel kezdem az évet:

Hozzávalók:

A tésztalaphoz:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 30 dkg liszt
• 10 dkg darált dió
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 1,5 dl olaj
• 1,5 dl tej

A krémhez:

• 25 dkg gesztenyemassza
• 25 dkg mascarpone
• 2 dl tejszín
• 5 evőkanál cukor
• + 15 dkg csokoládé, 2 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A tésztához elkevertem a tojásokat a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet, sót, diót, sütőport, vaníliás cukrot, olajat- ezekkel is simára kevertem, végül több részletben a tejet. 

24×30 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a tejszínt 1 evőkanál cukorral kemény habbá vertem. 

A gesztenyét a mascarponéval egyneművé kevertem, a maradék 4 evőkanál cukorral is elkevertem, majd 3 részletben hozzákevertem a tejszínhabot.

A krémet az alsó tésztalapra kentem, beborítottam a másikkal. Vigyázva kell tenni-venni a lapokat, mert könnyen törik.

A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam s bevontam vele a süti tetejét.

A csoki dermedése után szeletelhető is.

A dió hirtelen jött ötlettől vezérelve került bele, de nem volt rossz döntés. Kakaós lap volt az eredeti terv, aztán a maradék darált dió elvetette ezt. Úgy sem lett volna rossz, de így is finomra sikeredett. Puha lap, lágy krém, csoki a tetején- minden adottsága megvolt a sikerhez. Nem lett túl édes, de én épp így szeretem. 

S hogyan alakul ez az év? Nem fogadtam meg semmit ezúttal sem, bár a bloggal kapcsolatban mindig ott motoszkál a gondolat, hogy többet kéne foglalkozni vele. Mikor van alkalmam kipihenni magam, olyankor kedvem szottyan rá. Egyébként semmiféle plusz, gondolkodást és tervezést, szervezést igénylő cselekedethez nincs kedvem. Elég a munkahely és család hétközbeni meg hétvégenkénti eseményeinek egyensúlyban tartása. Néha így is kibillen a mérleg valamerre... Marad a régiben: ha időm, kedvem, agykapacitásom engedi, írogatok. 

Mascarponés sós csillag

Éppen elég fotó vár arra, hogy recepthez legyen társítva, de még mindig könnyebb előkeresni egy régebb megírt s talonban maradt bejegyzést, mint újat írni. Ez a csillag alakú sós két évvel ezelőtti karácsonyra készült:

Karácsonyi második -vagy első?- sós süti. Nemrég tejszínes sós készült, most sajtkrém került bele. Így is finom lett, jó omlós-roppanós, sokáig élvezhető. S a hangulat fokozása végett csillag alakúak lettek. Meg a változatosság kedvéért is. Mert társa, az aszalt paradicsomos-olajbogyós rúd alakú lett.

Hozzávalók:

• 70 dkg liszt
• 1,5 teáskanál só
• 10 dkg margarin
• 20 dkg zsír
• 15 dkg reszelt sajt
• 2 tojás 
• 25 dkg mascarpone
• magok (lenmag, szezámmag, napraforgómag)

Így készült:

Előbb a lisztet, sót (egy púpozott meg egy csapott teáskanállal mérve) elmorzsoltam a zsírral és margarinnal, majd a többi belevaló hozzáadásával tésztává gyúrtam. A magokat is belegyúrtam, egy-egy evőkanálnyit mindegyikből, illetve ízlés szerint.

Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, kiszaggattam, tepsibe pakoltam. 180 fokos sütőben sült, addig, míg világosbarna színt kapott.

Narancsos muroktorta

Emlékszem, az általános iskolai tankönyvünkben a sárgarépáról szóló lecke címe így szerepelt: Murok (sárgarépa). No, ha valaki esetleg még blogberkekben nem tudta volna, mi az a murok, most már ezt is megjegyezheti. Erdélyben így neveztük- nevezik ezt a a zöldséget, s manapság is előszeretettel használom e szót. Ez is magyar szó, itt is él a vadmurok növénynévben. Ami rokon növénye a sárgarépának, s erről mesélte volt Nagymamám, hogy úgy tartják, annyi a lányok szégyene, amekkora a vörös folt a virágzat közepében. Akkoriban még volt egy kisebb pénzérme nagyságú sötétvörös, inkább bordó közepe a virágnak, ma már elvétve látni akár icipici színt is benne. Mondjuk vadmurokkal is ritkán találkozom.

Húsvétra, bár nem szoktam, tortát is sütöttem, méghozzá répatortát. Nagyon finomak tudnak lenni a vele készült sütik. Persze, mert eleve édeskés, meg a színe is belopja magát az édességek világába. Húgom mondta, hogy Ő narancsos krémet szokott bele készíteni, hát ezen munkálkodtam én is. Tényleg jól sikerült, hamar lába is kelt. Az utolsó vaskosabb szeletnek négyen álltunk neki, miután bejártuk a Börzsőny egy-két zugát.

 Hozzávalók:

• 3 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 narancs lereszelt héja és leve
• 25 dkg finomra reszelt murok (sárgarépa)
• 10 dkg darált dió
• 15 dkg margarin
• 20 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor

A krémhez:

• 25 dkg mascarpone
• 2 evőkanál cukor
• 1 evőkanál narancslekvár
• 10 dkg kandírozott narancshéj
• 5 dl Hulala (vagy tejszín)
• 1 csomag Expressz Zselatin
• fél narancs a díszítéshez

Így készült:

A sárgarépát megpucoltam, finomra reszeltem. Ekkor volt 25 dkg.

A cukrot elkevertem a tojásokkal, majd sorra hozzáadtam a többi belevalót -a margarint megolvasztva, de nem forrón- és sima masszává kevertem.

Kapcsos, kikent tortaformába öntöttem (24 cm-esbe), és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a mascarponét elkevertem a cukorral és narancslekvárral. A Hulalát felvertem, majd a biztonság kedvéért egy zselatint is borítottam bele. 

A hab 2/3 részét több részletben a mascarponéhoz kevertem, majd beleforgattam a kandírozott narancshéjat is. Mivel a növényi habalap édes, több cukrot nem adtam hozzá, így is túl édesnek találtam a végeredményt.

A közben kihűlt tortalapot háromba vágtam, megtöltöttem a krémmel úgy, hogy a tetejére is maradjon.

A maradék habbal bevontam a tortát, néhány csókot is nyomtam rá. Narancsszeletkékkel díszítettem.

Másnapig a kamrában pihent.

Egyáltalán nem bonyolult, mégis különleges, egy amúgy hétköznapi hozzávalónak köszönhetően. A narancs íze igen, a muroké egyáltalán nem érzett rajta. Kicsit édesnek találtam, de senki más nem tette ezt szóvá. 

Tiramisu kocka

Ma egész nap kedvetlen, ingerlékeny és céltalanul kódorgó voltam. S persze, amibe belevágtam, az sem igazán akart sikerülni, mint ahogy ilyen lelkiállapotban lenni szokott. De azt hiszem, a bizonytalanság sokakból kihozza ezt. Pedig úgy gondoltam magamról, nem zaklat fel túlságosan a kialakult helyzet, ezek szerint mégis. Nézzük a jó oldalát: együtt a család, itthon van mindenki! 😀
Leültem blogot írni, hátha feldob egy kicsit. Úgy néz ki, az elkövetkező időszak több lehetőséget ad eme tevékenységre. Vagy mégsem? Remélem, hétfőn ez is kiderül.
Ez a süti szerencsére a múlt héten készült, így sikerültnek nevezhetem. Igazából nem is lehet elrontani, annyira egyszerű. Csak egy kevert-kavart lap kettévágva, kávéval meglocsolva s mascarpone és tejszínhab keverékével töltve.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 35 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1,5 dl tej
• 1,5 dl olaj

A töltelékhez:

• 50 dkg mascarpone
• 5 dl tejszín
• 4 evőkanál cukor

Továbbá:

• 2 dl meleg víz és 1 evőkanál instant kávé
• 1 evőkanál kakaó

Így készült:

A tésztához a tojásokat a cukorral alaposan elkavartam. Hozzáadtam a lisztet, sütőport, olajat és fokozatosan a tejet. Sima tésztát kevertem belőle.

Sütőpapírral bélelt, 28×32 cm-es tepsibe simítottam a masszát, 180 fokon sütöttem. Míg a teteje világosra pirult, de a biztonság kedvéért tűpróbát is végeztem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam a lapot.

A meleg vízben elkevertem a kávét és meglocsoltam vele mindkét tésztalapot, mindkettőnek a vágott felét.

A tejszínt felvertem, a mascarponét elkevertem a cukorral. A kettőt összevegyítettem.

Az egyik meglocsolt lapra kentem a krém több, mint felét, ráborítottam a másik lapot a kávés résszel a krém fele fordítva. A többi krémet a tetejére kentem, kakaóval beszitáltam.

Másnap szépen lehetett szeletelni.

Persze én azonnal megpróbáltam, de a töltelék eléggé kikívánkozott belőle. Így jobbnak láttam békén hagyni egy darabig.

Finom, puha és tiramisura emlékeztető ízű volt. 

Tiramisu szelet

Nagyon rég készítettem tiramisut, pedig a család oda van érte meg vissza. Most, hogy kis keresztlányunk szülinapja volt, s Ő azt biztosan szereti, kapóra jött. Fele csinosabban, torta formára készült (erről nem készült fotó), másik fele itthon maradt, a gyerekeknek. Bár nem a megszokott összetételű, az ízvilág igen hasonló volt. A lényeg, hogy mindenkinek ízlett!

Hozzávalók:

• 6 tojásos piskóta

• 25 dkg babapiskóta
• 0,5 dl víz
• 1 dl főtt kávé
• 2-3 evőkanál rumaroma
• 1 csomag vaníliás cukor
• 50 dkg mascarpone
• 4 dl tejszín
• 7 evőkanál cukor
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 6 dl tej
• 1 evőkanál kakaó

Így készült:

A piskótát a szokásos módon elkészítettem. Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.

A krémhez a pudingokat kevés tejjel elkevertem, majd a többi tej hozzáadásával sűrű krémmé főztem. Hagytam kihűlni, közben megkevergettem. 

A tejszínt 1 evőkanál cukorral felvertem.

A pudingot, fele mascarponét elkevertem a 4 evőkanál cukorral, majd több részletben hozzáadtam a hab felét.

A vizet, kávét, rumaromát, vaníliás cukrot elkevertem.

A krém felét az alsó piskótalapra kentem. Kiraktam a kávés lében megmártott babapiskótákkal. Rá került a krém másik fele, majd beborítottam a másik piskótalappal. Tetejére került a mascarpone, 2 evőkanál cukor és a hab másik felének keveréke.

Kakaóport szitáltam rá.

Utólag jutott eszembe, hogy kevesebb hókuszpókusszal járt volna, ha nem felezem a tejszínhabot meg krémsajtot, hanem az egészet összekeverem a pudinggal. Így is jutott volna a tetejére is a krémből, s kissé lerövidíti a munkaidőt. 

Kólás szelet

Van ez a réges-régi, többféle néven futó üdítős szelet, amit már nagyon régen nem sütöttem. A hétvégi családi összejövetelre tervbe volt véve, csakhogy a valaha valahol látott kólás verziót szerettem volna megsütni. Mivel egyik Húgom nem eszi meg a vajjal-margarinnal készült sütiket, így ezen a téren is változtatást eszközöltem rajta- mascarpone került helyette a krémbe.

 Hozzávalók:

• 6 tojásos kakaós piskóta
• 1 csomag vaníliás puding
• 2 + 4 evőkanál cukor
• 3 dl tej
• 25 dkg mascarpone
• 50 dkg túró

A mázhoz:

• 7 dl kóla
• 2 csomag vaníliás pudingpor

Így készült:

A piskótát a szokásos módon elkészítettem. (Itt írtam részletesen a piskótáról.) 

A krémhez a pudingot simára kevertem kicsi tejjel, majd fokozatosan hozzáadtam a többi tejet, végül 2 evőkanál cukrot. Sűrűre főztem. Kevergetve hagytam kihűlni, majd hozzákevertem a mascarponét, amiben előzőleg elkevertem a 4 evőkanál cukrot. Végül hozzáadtam a szitán átpasszírozott túrót. 

A kikevert krémet a piskótára simítottam.

A mázhoz a pudingporokat elkevertem kevés kólával, majd a többit is hozzákevertem, és állandóan kavargatva sűrűre főztem. 

Néhány percig kavargattam, hogy ne azon forrón kenjem rá a krémre. De kihűteni sem kell, mert akkor nem lesz folyékony. Tehát még melegen, de nem forrón a krémre borítottam, elsimítottam. Hideg helyen hagytam megdermedni. 

A  cukor nem volt túl sok benne, Sógorom meg is jegyezte, hogy nem is édes, nem is tudja, milyen ízű. Aztán mikor elárultam, miből van a teteje, ráismert. De nekem pont azért ízlett, mert nem émelyítően édes. Persze lehet bele tenni több cukrot, de én nem változtatnék rajta legközelebb sem. 

Krémes bögrés mákos

Az idén nem kényeztettem a családot sütivel. Egyelőre! :-) A múlt hét vége is úgy alakult, hogy nem konyháztam. Szombaton Leányzó központi felvételit írt, elkísértem, együtt izgultunk. Délután azért sütöttem fánkot, nehogy kihasználatlan maradjon a konyha. Vasárnap nem voltunk itthon,  így hét elején már igencsak hiányát éreztem egy kis finomságnak. Ezért este nekiálltam egyik még tavaly kipróbálásra félretett recept "életre keltésének". Csak egy egyszerű kevert mákos gyorsan elkészülő krémmel a közepén. Finom lett!

Hozzávalók:
A tésztához:
 (2 dl-es bögrével mérve)

• 3 nagy tojás
• 20 dkg vaj
• 2 pohár cukor
• 1 pohár darált mák
• 3 pohár liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 pohár aludttej

A krémhez:

• 6 dl tej
• 2 csomag vaníliaízű pudingpor
• 6 evőkanál cukor
• 25 dkg mascarpone

Így készült:

A pudingot főztem meg előbb: a pudingport elkevertem kevés tejjel, majd a többi tej és a cukor hozzáadásával állandóan kevergetve sűrűre főztem. Hagytam kihűlni, közben időnként megkavartam.

A tésztához elkevertem a tojásokat a cukorral, majd hozzáadtam a mikróban megolvasztott, de nem forró vajat. Ezzel is elkevertem, majd a többi hozzávalót is belemértem s simára kavartam.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát s 180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam. Omlós lett a tészta, óvatosan kell bánni vele.

A kihűlt pudinghoz kevertem a mascarponét.

Rákentem a krémet az alsó lapra, majd a másikat visszaemeltem rá. Sikerült is eltörni, de ráigazgatva a tetejére alig észrevehető volt a baki. :-)

Hétfőn a gyerekek osztálytársai is hiányolták a sütit. Kedden aztán kedvükre tettek. Nekik is ízlett, még a mákot nem kedvelőknek is. :-)

Tiramisu szelet

Ma sütöttem. Már vágytam valami krémesre, ami könnyű is egyben. Olyan lett. :-)

Hozzávalók:

• 6 tojásos piskóta
• 50 dkg mascarpone
• 5 evőkanál cukor
• 1 evőkanál vaníliás cukor
• 1 dl kávé + 0,5 dl víz
• 2 evőkanál rumaroma
• 4 dl tejszín
• 1 evőkanál kakaó

Így készült:

A 6 tojásból a szokásos módon piskótát sütöttem. Hagytam kihűlni, majd vízszintesen 2 lapra vágtam.

A mascarponét elkevertem a cukorral és vaníliás cukorral. A tejszínt felvertem, majd több részletben a sajtkrémhez kevertem.

A kávét, vizet, rumaromát összekevertem. Felével meglocsoltam egyik piskótalapot, rákentem a krém kicsit több, mint felét, majd befedtem a másik lappal. Meglocsoltam a maradék kávéval, rásimítottam a maradék krémet. 

A tetejére szitáltam a kakaót, majd hűtőbe tettem. 2-3 óra múlva szeleteltem.

Kissé lágy lett a töltelék, így maszatolós süti lett. Tiramisu módjára tanácsos kanállal enni. De annál finomabb!

Tiramisu egyszerűen

Vagyis tojás nélkül. A vödrös sajtkrémet szerettem volna próbára tenni ebben az édességben is. Sajttortában kitűnőre vizsgázott, itt jelesre. Fiacskám megjegyezte, hogy mascarponéval jobb, amiben nem is szálltam vitába vele, de ezzel is finom volt, de legalábbis annyira jól esett a másnapos hűtött, habos, könnyű, aligédes édesség!

Hozzávalók:

• 1 vödör sajtkrém (1 kg)
• 5 evőkanál cukor
• 4 dl tejszín
• 30-35 dkg babapiskóta
• 2,5 dl főzött kávé
• 1 evőkanál rumaroma
• 1-2 evőkanál kakaó

Így készült:

A sajtkrémet elkevertem a cukorral. A tejszínt kemény habbá vertem, majd összekevertem a cukros sajtkrémmel.

A kávét egy tányérban elkevertem a rumaromával.

A piskótákat megmártottam benne, leraktam egy réteget a kiválasztott edény aljára,  majd egy réteg krém következett. Újra kávéba mártott babapiskóta és a maradék krém. 

Tetejét kakaóporral szitáltam be.

Legalább fél napig hűtőben tartva viszonylag szépen szeletelhető.

Én két kisebb edénybe raktam ki, de lehet egy nagyba is, akár több réteget is egymásra rakni. Elég sok lett belőle, két napi nassolni valónak megtette. Kár, hogy elfogyott, most is szívesen kanalaznék belőle! :-)

Csokis-habos süti

Már jó ideje fáj a fogam krémes sütire, így kedvemre tettem. Nem csak magamnak, szerintem a többieknek is! :-) Volt maradék tojásfehérjém, ebből lett a lapja, a rávalót meg ebből-abból kikavartam, felvertem. Szóval alkottam, de nagyon finom lett!

Hozzávalók:
A laphoz:

• 7 tojásfehérje
• csipet só
• 7 evőkanál cukor
• 7 evőkanál liszt
• 1 csomag sütőpor
• 10 dkg kókuszreszelék
• 7 evőkanál víz

A krémhez:

• 1 csomag kakaós pudingpor
• 1 tojás
• 3 evőkanál cukor + 10 dkg
• 3,5 dl tej
• 10 dkg étcsokoládé
• 25 dkg vaj
• 2 evőkanál holland kakaó

A habhoz:

• 4 dl tejszín
• 3 evőkanál cukor
• 25 dkg mascarpone

Így készült:

A laphoz a tojásfehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral felvertem. Hozzáadtam a kókuszt, sütőport, több részletben a lisztet, mindegyikkel elkevertem, végül a vizet kevertem hozzá.

180 fokos sütőben világosra sütöttem.

A krémhez a tojást a pudingporral és a cukorral simára kevertem, majd apránként hozzáadtam a tejet. Állandóan kevergetve sűrűre főztem. Levettem, beletördeltem a csokit és elkevertem benne. Miközben hűlt, néhányszor átkavartam.

A vajat a 10 dkg cukorral kikevertem, majd hozzákanalaztam a kihűlt csokis pudingot. Végül a két evőkanál kakaót kevertem bele.

A krémet a kihűlt lapra kentem.

A tejszínt a cukorral kemény habbá vertem, majd a mascarpone hozzáadásával még habosítottam egy picit.

A krém tetejére simítottam.

Nem árt a hűtőben tartani, főleg ha 30 fok van odabent. Igaz, olyan melegben eszembe sem jutna krémeset sütni, a hétvége hozta enyhülésben merészkedtem csupán ilyen tettre. Csak éppen szépen szeletelni nem lehetett, még hűtött állapotában sem. A fotón lévő lett a legszebb, a többi még olyan sem. De bosszút álltunk rajta s megettük! :-) Jól esett végre krémes sütit enni...

Kávés-habos süti

Rengeteget sütöttem karácsonyra. Három nap délutánját szó szerint a konyhában töltöttem. Nem számoltam össze, hányfélét, de majd kiderül, ha közzéteszem őket. Ott a ha... Mert mindig csak tervezek, aztán mégse úgy történik...
Eltelt a várva várt karácsony is. A szokásos menetrend szerint: szenteste templom, fadíszítés, ajándékbontogatás, vacsora, és a jól megérdemelt pihenés:-) Másnap a család apraja-nagyja Nővéreméknél gyűlt össze, ahol természetesen kis Unokaöcsém volt a főszereplő. Következő napon mi voltunk vendéglátók, Sógoromék jöttek mihozzánk, akik hamarosan újabb Unokaöcsivel bővítik a család létszámát.
Az biztos, hogy egy darabig nem sütök. Legalábbis szilveszterig:-)
A mostani sütik közönségdíjasa a kávékrémes, nagyon habos süti lett. Valamiért a könnyed, habos, nem túl édes sütik kelendőbbek a nagy trakták idején:-)

Hozzávalók:
A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 25 dkg liszt
• 1 dl tej
• 1 dl olaj
• fél csomag sütőpor
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• csipet só

A krémhez:

• 2 dl kávé
• 4 dl tej
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 10 dkg cukor
• 25 dkg mascarpone

A tetejére:

• 5 dl tejszín
• 2 evőkanál cukor

Így készült:

A tésztához a tojásokat szétválasztottam. A sárgákat elkevertem a cukorral és vaníliás cukorral. Hozzáadtam az olajat, ezzel is elkevertem, majd a lisztet, sütőport és tejet. Alaposan elkevertem, végül óvatosan hozzákevertem a csipet sóval felvert fehérjéket. 

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. 175 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a pudingporokat elkevertem előbb kevés tejben, majd a többi tej és kávé hozzáadásával sűrűre főztem. Időnként megkavarva hagytam kihűlni.

A mascarponét elkevertem a cukorral, majd a kávés pudinggal.

A kihűlt tészta tetejére simítottam.

A tejszínt felvertem kevés cukorral, a krémre halmoztam, elegyengettem rajta. Megszórtam kevés csokidarával hogy ne legyen csupasz:-)

Lehet, hogy a legfinomabb, de nem a legszebb. Semmiképp sem tudtam szépen szeletelni, a sok hab miatt. De valahogy ez senkit sem érdekelt, csakis ez fogyott el a nagy sütis tányérról:-)

Ribilzis kókuszos tekercs

Szorgalmasan gyűjtögetem a mélyhűtőben a maradék tojásfehérjéket. Mikor átpakoltam mindent, leltározás céljából, három dobozkában is találtam. Összetöltöttem őket, s egy nagy, 4,5 dl-es tejfölös doboz színültig lett. Valamit kezdenem kellett vele:-)
Nem volt konkrét tervem, csak úgy nekifogtam. Közben jött az ötlet, legyen tekercs, ne sima szeletes süti. Sülés után feltekertem, s miközben hűlt, gyűjtöttem az ötleteket, mivel lehetne tölteni. Csak lekvárral, vagy krémes legyen... Aztán Húgom ötlete volt, hogy legyen valamilyen gyümölcsös töltelék benne. Végül kézen-közön összeraktunk egy finom sütit:-)

Hozzávalók:
2 laphoz:

• 4,5 dl tojásfehérje
• 4,5 dl cukor
• 4,5 dl kókuszreszelék
• 4,5 dl liszt
• 1 csomag sütőpor

A töltelékhez:

• 15 dkg mascarpone
• 10 dkg cukor
• 4 dl tejszín
• 1 kis csomag zselatin
• maréknyi ribizli

Így készült:

A tojásfehérjéket a cukorral felvertem. Jó sokáig kellett verni, de végül sikerült elérni a megfelelő állagot. Hozzákevertem a kókuszt és a sütőporral elkevert lisztet.

Felét sütőpapírral bélelt nagy tepsibe (28×34 cm-es) simítottam. 175 fokon addig sütöttem, míg a teteje kissé megpirult. Ezt váltotta a második adag belőle a sütőben.

Még azon forrón lehúztam róla a sütőpapírt, feltekertem, úgy hagytam kihűlni.

A töltelékhez a zselatint feloldottam 1 dl meleg vízben.

A mascarponéban elkevertem a cukor egy részét, a többivel felvertem a tejszínt. Összekevertem a kettőt, majd hozzáöntöttem a zselatint, miközben tovább vertem. Ekkor kissé lágyabb lett a krém, de később a sütiben szépen megdermedt. Hozzákevertem a ribizlit is.

Felével megtöltöttem egyik tekercset, a többivel a másikat.

Másnap szeleteltem.

Nem sűrűn sütök piskótatekercset, s ez meg is látszik. Vékonyabbnak kéne lennie a lapnak, s nem szabad túlsütni- ezt elméletben tudom, de a gyakorlatban még nem sikerült kivitelezni. No de a gyakorlás a tudás atyja:-) Ez is ennek volt a része.

Már sütöttem maradék tojásfehérjéből hasonlót, csakhogy akkor dióval és meggyel. Úgy is finom volt!