Répakocka

 

S mivel kezdtem az újbóli nekiveselkedést? Receptkereséssel a fotóhoz. Lassan felvetnek a füzetek, lapocskák a lefirkantott receptekkel, amikbe itt-ott belefutok, s az éppen kéznél lévő lehetőségre lejegyzem, hogy döntésképtelen helyzetekben elővegyem, hátha megvilágosodok, épp mivel örvendeztessem meg a családot. Ezt a receptet is egy ilyen lapocskán találtam, "kicsit" átformáztam, leírtam mellé a változtatásokat, aztán visszaraktam a többi közé. Én balga, aztán lapozhattam át a mindenséget. De végül ráleltem, így ide is lejegyezhetem:

Hozzávalók:

2 dl-es bögrével mérve:

• 2 bögre rétesliszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 közepes sárgarépa
• 1,5 bögre cukor
• 4 tojás
• 1 bögre darált dió
• 1,5 bögre olaj
• 1 mokkáskanál fahéj
• 1 mokkáskanálnyi reszelt gyömbér
• 10 dkg fehér csoki+ 3 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A répákat megpucoltam, apróra reszeltem.

A tojásokat elkevertem a cukorral, majd sorra belemértem a többi hozzávalót és alaposan összekevertem.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát (26×36 cm-es). 180 fokos sütőben addig sült, míg szépen megpirult a teteje, illetve tűpróbát is végeztem a biztonság kedvéért.

Mikor kihűlt, bevontam a tetejét a gőz fölött, olajjal felolvasztott csokival.

Az eredeti recept szerint (fogalmam sincs, honnan szalasztottam, azt nem írtam mellé, pedig szokásom) tejföllel elkevert fehér csoki kerül a tetejére- ezt nem mertem kipróbálni. Így maradt csak a csoki. Finom, puha, gyorsan fogyó sütemény lett. Húsvétra is jöhet!😊

Almás kevert süti

Ez a hétvége olyannak ígérkezett, hogy egyik gyerekünk sem lesz itthon. Hédi ugyan minden pénteken hazajön, de most koncertről buliba ment, onnan 24 órás makettmaratonra jelentkezett. Én meg olyan menüt terveztem, amit Leányzónk kevésbé kedvel. Szombat este aztán mégis felhívta az Apját, érte tud-e menni a makettezés végeztével. Így gyorsan agyalni kezdtem, hogy a már elkészült csülökpörkölt és mazsolás süti mellé mit is rittyentsek, amit Ő is kedvel. Így míg Férjuram elment lányunkért, én második menüt sütöttem-főztem. Ez a süti előző nap elkészült- ha tudom, hogy mégis hazaugrik kisebbik egyetemistánk, kihagyom belőle a mazsolát- ugyanis azt számomra érthetetlen módon nem szívleli. Én annál inkább.

 Hozzávalók:

• 5-6 közepes-kisebb alma
• 3 nagy tojás
• 20 dkg cukor
• 1 mokkáskanál fahéj
• 32 dkg liszt (fele rétesliszt)
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 2 dl olaj
• 1 dl tej
• maréknyi mazsola
• maréknyi dió a tetejére

Így készült:

Az almákat megpucoltam, lereszeltem.

A diót feldaraboltam.

A tojásokat elkevertem a cukorral, fahéjjal, jó alaposan. Hozzáadtam a szódabikarbónával elvegyített lisztet és az olajat, elkevertem. A tejjel lazítottam. Végül beleforgattam a reszelt almát és a mazsolát.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam.

A darabolt diót a tetejére szórtam.

180 fokos sütőbe tettem, tűpróbáig sütöttem.

Az almák pucolásától és reszelésétől eltekintve gyorsan kész, s ugyanannyira finom: tömör, szaftos, mégis puha, kellemesen harapható, fahéjas-almás ízű, a tetején a megpirult diódarabkák pedig a hab a tortán ebben az esetben. Szóval egyszerű és nagyszerű sütemény.

Fahéjas kelt szívek

 Az utóbbi időben rám járt a rúd telefonok tekintetében. A gyerekek hírhedt telefonfalók - Gergő alig tette tönkre a sajátját, néhány nap múlva az apjától kölcsönkapott került szék lába alá, Leányzó krumplilevest kóstoltatott a sajátjával, -hát nem ízlett neki,- s ez csak néhány a telefonkivégzési módszereik közel. Nálam mindeközben egész sokáig bírják ezek a kütyük. A legutóbbit is vagy hat évig nyüstöltem, mire kifáradt. Vagyis, mondhatnám, semmi baja nincs, csak épp telefonálni nem lehet vele- sem hívást fogadni, sem kezdeményezni. Hédi beüzemelte nekem a legutóbbi, még használható készülékét, ez két hét után egyik pillanatról a másikra kimúlt- fekete lett e képernyő, semmire nem volt hajlandó reagálni. Nem volt mese, újat kellett venni. Elektronikai boltban dolgozó ismerős ajánlott egyet, elfogadható áron és egész kedvemre valót- hamar megszoktam. Leányzó állította be nekem, többek között a borítóképet is, ami hol ilyen, hol olyan gasztronómiai témájú remek felvétel. Ezek egyikén láttam ilyen szívecske formájú szépséges sütiket. Na így kapcsolódik össze a telefon és a süti! 😃

Az én sütim közel sem lett olyan szép, de hogy finom, azt a családtagok dicsérete tanúsítja.

Hozzávalók:

• 4 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 3 evőkanál cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 kg liszt
• 1 csapott teáskanál só
• 30 dkg margarin
• 2 kisebb tojás

A töltelékhez:

• 20 dkg vaj
• 20 dkg cukor
• 1 evőkanál fahéj
• + 1 tojás lekenni

Így készült:

A tejet megmelegítettem, elkevertem benne egy evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni.

Közben a lisztet elvegyítettem a többi cukorral, vaníliás cukorral, sóval és elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet és összegyúrtam, megdagasztottam. A tészta ne legyen kemény, de lágy sem- olyan közepes, könnyen gyúrható-formázható.

Letakarva hagytam megkelni.

Közben a vajat mikróban megpuhítottam, elkevertem a cukorral és fahéjjal. Sikerült folyékonnyá olvasztanom a vajat, így hűtőbe tettem dermeszteni a megkevert tölteléket, míg folyékony állagúról kenhetővé vált.

A megkelt tésztát 16 gombócra osztottam. Mindegyiket kör alakóra nyújtottam, lekentem vékonyan a töltelékkel, felsodortam. Kettéhajtottam, deszkára tettem úgy, hogy egymáson legyen a két fele, és a hajtás irányából éles késsel kettévágtam úgy, hogy a vége egyben maradjon. A két felet kihajtottam jobbra-balra, így tettem tepsibe. Lekentem felvert tojással és 180 fokos sütőbe tettem.

Szép pirosra sütöttem őket.

Ropogósan puha szívecskék lettek. Kissé termetesek, legközelebb kisebbeket készítenék. Egy nekem kétszerre is elég volt. Kakaósan is finomak lennének, vagy más, tetszés szerinti töltelékkel... Dióval, mákkal, vagy túróval is el tudom képzelni.

Kávés-kakaós kifli

Ma reggel korán felébredtem, s azzal szórakoztam, hogy visszanéztem a korábbi fotókat, s megállapítottam, megint sikerült összegyűjteni jó sok elmaradást. Mivel elég gyakran elfelejtettem, hogyan készült egy-egy korábbi süti-étel, rászoktattam magam, hogy piszkozatban írjam meg a receptet, s így csak a fotót és az elkészítés menetét kell hozzáadni. Illetve a szövegelést! 😀 

Aztán végignéztem a piszkozatokat- sok évvel ezelőttik is vannak, sőt, teljesen megírt és közzé nem tett bejegyzések is akadnak köztük. Valószínűleg ez is olyan lesz. Mert mikor több a szabadidőm, megírok néhány elmaradtat, aztán időszűke idején csak egy kattintás közzétenni. No, a kulisszatitkokba is beavattam a kedves olvasókat! 

Ez a kifli alakú kekszféleség még Nővérem meglepetés-szülinapja idején készült, több mással egyetemben, hogy bulira is legyen, Fiamnak is jusson pakkba való.

Hozzávalók:

• 35 dkg liszt
• csipet só
• 10 dkg porcukor
• 1 evőkanál őrölt kávé
• 2 evőkanál kakaó
• csapott mokkáskanál fahéj
• 25 dkg margarin
• 1 tojás
• 5 dkg fehér csoki becsorgatni

Így készült:

A lisztet, sót, porcukrot, kávét és kakaót meg fahéjat tálba pakoltam, elvegyítettem, majd elmorzsoltam a margarinnal. A tojást is beleütöttem és tésztává gyúrtam.

A tésztából négy rudacskát formáztam, amelyeket hideg helyen pihentettem 1 órányit.

Pihentetés után kis darabokra vágtam, mindegyik darabot két tenyerem között formáztam, kiflivé hajlítottam.

Tepsibe pakoltam, 180 fokon sütöttem. Figyelni kell, elég hamar sül. Mikor már nem lágy a teteje, kész.

Kihűlés után a gőz fölött felolvasztott fehér csokival becsorgattam a kiflikéket.

 Recept innen. Persze némi változtatással.

Finom, roppanós, kellemesen rágcsálható süti lett belőle. És feltételezem, hogy sokáig elállna, ha el nem fogyna. Így akár kirándulásra is készülhet, akár gyereknek csomagolni több napra elegendő kávé mellé való harapnivalót, vagy karácsonyra, mint az eredeti recept szerzője tette. (Aki szépséges fotókat készített róla.)

Szilvás-csokis kocka

Még a szilvalekvár főzése során tettem el egy tál szilvát, hogy majd süti lesz belőle. Valami macerásabb, különlegesebb, másabb, mint az eddig készültek. Másnak más lett, csak épp nem különleges: kevert tészta szilvával megpakolva, s csokival nyakon öntve. Mert ember lánya tervez, de annyira, de annyira vágyik már egy kis pihenésre, hogy a sütés-főzésen is mihamarabb túl szeretne lenni. Sőt, volt olyan hétvége, hogy nem volt süti. Kezdek elromlani? 😀Most tényleg nagyon várom az őszi szünetet...

Íme a nagyon leegyszerűsített szilvás sütim:

Hozzávalók:

• 3 nagy tojás
• 22 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 40 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 csipet só
• 2 evőkanál kakaó
• 1 mokkáskanál fahéj
•  2 dl tej
• 25-30 dkg szilva
• 10 dkg étcsokoládé

Így készült:

A szilvát mostam, feleztem, a magokat eltávolítottam.

A tojásokat a cukorral alaposan elkevertem, majd a mikróban megpuhított margarinnal vegyítettem. Hozzáadtam a lisztet, sütőport, csipet sót, kakaót, fahéjat, kevés tejet. Simára kevertem, majd a többi tejjel lazítottam a sűrű masszát.

Sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam, a tetejére pakoltam a szilvát.

180 fokon tűpróbáig sütöttem.

Kihűlés után a a gőz fölött felolvasztott csokival csorgattam be.

S ha már kifogytunk a szilvából, helyette az alma is jó szerepelhet a kakaós-fahéjas alapon. 

Szilvalekváros krémes süti

Húgomék hazalátogattak- külföldön próbált szerencsét, s úgy néz ki, megtalálta számításait. A jobb munkakörülmények és jövedelem mellett a szerelem is rátalált- ott messze egy hazánkfiával keresztezték egymást az útjaik. S ha már itthon voltak, nálunk jött össze megint a társaság. Bár csak egy röpke délutánra, de ez is jó volt.
Sütöttem nekik sütit is- ugye, milyen meglepő?

Hozzávalók:
A tésztához:

• 60 dkg liszt
• 1 csipet só
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 1 mokkáskanál fahéj
• 15 dkg porcukor
• 25 dkg margarin
• 2 tojás
• 3 evőkanál tejföl
• kevés tej

A töltelékhez:

• 1 üveg vadszilvalekvár (vagy bármilyen savanykás lekvár)
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 6 dl tej
• 18 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• + porcukor beszórni

Így készült:

A tésztához a lisztet elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a cukrot, szódabikarbónát, fahéjat, tojásokat és tejfölt. Gyúrni kezdtem, s hogy könnyen kezelhető tésztát kapjunk, még kevés -3-4 evőkanál- tejet öntöttem hozzá. Ne legyen kemény a tészta, úgy nehéz lesz kinyújtani.

A tésztát 3 részre osztottam. Mindegyiket tepsi nagyságúra nyújtottam (28×32 cm-es), s tepsi hátán sorra kisütöttem őket.

A krémhez elkevertem a pudingporokat kevés tejjel, majd a többi hozzáadásával állandóan kavargatva sűrűre főztem.

Azon forrón hozzákevertem 5 dkg vajat, s időnként megkeverve hagytam kihűlni.

A többi vajat a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzákevertem a kihűlt pudingot.

Az egyik lapot vastagon megkentem lekvárral, erre került a második lap, ezen elosztottam a krémet s befedtem a harmadik lappal.

Beszórtam porcukorral. Másnap szeleteltem.

Ötlet innen. 

Finom lett, a valóban savanyú lekvár (idén kissé éretlenül szedtük le a szilvát, s a szokásosnál is savanyúbb lett) kimondottan jót tett az összhatásnak. Amivel elégedetlen voltam, hogy a lapok nem igazán puhultak át. Nem volt kőkemény, szépen lehetett szeletelni, de nem is az igazi. Persze erre senki sem panaszkodott, én sem tettem szóvá, csak itt magamban morfondírozok miatta... 😉😃

Kevert mézes szilvalekvárral és csokival

Én úgy nőttem fel, azt láttam, hogy körülöttem mindenki megfőzi és megsüti a család asztalára az ételt. Éppen ezért furcsa nekem, ha valaki nem főz a szerettei számára, vagy csak nagyon ritkán. Mert nem tudnak, nincs rá idő, vagy csak nem szeretnek fakanalat ragadni. Pedig vannak -szerintem- elronthatatlan ételek, s igen rövid idő alatt elkészíthetőek. Nos, ez a süti is olyan, ami gyorsan kész van, csak össze kell kevergetni a hozzávalókat, a többit majd megteszi a sütő, no meg némi utómunka vár még ránk. Egyszerű is, nem hinném, hogy nagy tudásra lenne szükség egy kis kavargatáshoz. Akár gép is megteszi helyettünk. A kevés ráfordított idő és minimális tapasztalat mellé némi elszántság kell, s egy finom, puha, karácsonyi ízvilágú süti lesz az eredmény. S annyira nem is néz ki rosszul. 😊

Hozzávalók:

• 3 tojás
• 25 dkg cukor
• 3 evőkanál méz
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 1 mokkáskanál fahéj
• 40 dkg liszt
• 2 evőkanál kakaó
• 2 dl olaj
• 2 dl tej
• 10 dkg csoki + 3 evőkanál olaj a tetejére
• 1 üveg szilvalekvár tölteléknek

Így készült:

A tojásokat a cukorral és mézzel alaposan elkevertem. Hozzáadtam az szódabikarbónát, fahéjat, lisztet, kakaót, olajat, és kevergetni kezdtem, közben apránként adagoltam a tejet, míg egy sima, egynemű masszát nem kaptam. 

Sütőpapírral borított tepsibe öntöttem-simítottam a tésztát. (Tepsi mérete 28×32 cm.)

180 fokos sütőben sütöttem, tűpróbáig. (Ez azt jelenti, hogy a sütibe beleszúrt hústűre már nem ragad a tészta.)

A sütit kihűlés után vízszintesen kettévágtam, az alsót vastagon megkentem szilvalekvárral, majd ráborítottam a felső lapot.

A csokit az olajjal vízgőz fölött felolvasztottam, bevontam vele a sütit.

A csoki dermedése után szeleteltem.

Tényleg finom, miért is ne lehetne elkészíteni karácsonyra...

Öntött almás pite

Tavaly is sikerült több almát elraktározni, mint amennyi elfogyott volna a télen. Mostanra meg a maradék annyira megráncosodott, hogy azért nem kell senkinek. Én ugyan nem nézem le így sem, de a végleges romlást megelőzendő egy része sütibe került a hétvégén. És még van vagy két pitére való.
Nem sima almás pitét sütöttem, hanem az öntött túrós pite sikerén felbuzdulva az almás változatát is megsütöttem. Azt mondta Leányzóm, meglepő, hogy nem hagyományos pite, de finom.

A tésztához:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 1 citrom lereszelt héja
• 40 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1,5 dl olaj
• 3 dl tej

A töltelékhez:

• 1-1,5 kg alma
• 15 dkg cukor
• 1 mokkáskanál fahéj
• 3 evőkanál gríz

Így készült:

Az almákat megmostam, lereszeltem, kicsavartam a levét. Elkevertem a cukorral és grízzel, fahéjjal. 

A tésztához előbb a tojásokat kevertem el a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet és sütőport, a citromhéjat, olajat, végül apránként a tejet, miközben kevertem.

A massza felét kikent tepsibe borítottam, 180 fokos sütőbe tettem. Mikor a tészta teteje enyhén pirulni kezdett, illetve szilárd volt a teteje, kivettem a sütőből, elegyengettem rajta az almát, majd befedtem a tészta másik felével.

Visszatéve a sütőbe készre sütöttem. Azaz addig, míg szépen megpirult a teteje.

Kissé vékony lett az almaréteg, pedig olyan soknak tűnt, mikor reszeltem. Azért szépen fogy, rajtam kívül senki sem panaszkodott erre. Meg másra sem. 😉

Hamis mézes szelet

Leányzóm bejelentette, hogy péntek délután marad a barátnőivel iskola után. Apja persze vállalta, hogy majd érte megy. Mindig megteszi értük. :-) S ha már úgyis sütőben készült a vacsi, gyorsan kevertem egy sütit is,hogy a csajos bulin legyen nekik harapnivaló. Már kaptam is fotót a kiürült sütisdobozról. 😊 Receptet sem sokáig keresgéltem, épp azelőtt akadt meg a szemem ezen a recepten. Igaz, alaposan átszerkesztettem, tettem hozzá tojást is és több olajat meg lisztet, és a csokit  lehagytam a tetejéről. Anélkül is finom. De tényleg, amilyen egyszerű, annyira finom is. Íze is, meg állaga is nagyon jó.

Hozzávalók:
2 dl-es bögrével mérve:

• 2 tojás
• 2 bögre cukor
• 1 mokkáskanál fahéj
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 3 bögre liszt
• fél bögre olaj
• 1 bögre tej
• 1 üveg őszibarackdzsem (vagy más lekvár) (3 dl)

Így készült:

A tojásokat a cukorral, fahéjjal, szódabikarbónával kikavartam, majd a többi hozzávalót is belemértem, lekvárostul, s alaposan elkevertem.

Tepsibe borítottam, tűpróbáig sütöttem. Tepsi mérete: 26×34 cm.

És tényleg mézes ízű! :-) Biztosan a fahéjnak köszönhetően. Mivel darabos lekvár került bele, így gyümölcsdarabkák is vannak benne. Eredetileg sárgabaracklekvár kell bele, de ezzel is igen finom volt. És ha még az a csoki is rákerül, nem szégyellném ünnepeken vendégek elé tenni! 😊

2021. július 24.

Azóta már többször készült a süti, legutóbb tegnap. Történt, hogy a lányok érettségi után szétszéledtek, mindenki járta a maga útját. Hédi panaszkodott is, hogy nem keresik őt. Tegyük hozzá, hogy Ő sem kezdeményezett. Aztán a tanév végén mégiscsak egymásra találtak, legalábbis a csapatból néhányan. Tegnap épp egyikük szülinapjára mentek, s újra megsütöttem nekik ezt a sütit, a régi szép napok emlékére. Ezúttal csoki is került a tetejére, bár ebben a melegben nem volt a legjobb ötlet, nem akart megdermedni. Meg sem kérdeztem, milyen állapotban érkezett meg a süti, de a tálca üresen került haza. 

Ugyanúgy készült, mint előzőleg, csak a lisztet púpos bögrével mértem,  s olajból 3/4 bögrével került bele. A lekvár pedig az ősszel főzött alma-körte volt. No meg a csoki a tetején: 10 dkg tejcsokoládé két evőkanál olajjal felolvasztva, ez becsorgatva 5 dkg, 1 evőkanál olajjal felolvasztott fehér csokoládéval.

Rácsos diós-lekváros linzer

Ez a süti már karácsonyi ízvilágúra sikeredett, szerintem a fahéjnak köszönhetően.
Évek óta az a tapasztalat, hogy alig kezdődik el november, azon vesszük észre, hogy már nyakunkon az ünnep. Nagyon szalad ilyenkor az idő. Sok a tennivaló, sűrű a program, állandóan tervezni-szervezkedni kell, munkahelyen és itthon is. Végül a készülődésre marad a legkevesebb idő, mégis annyira szeretem ezt az ünnepet. És évek óta először most várom is.

Hozzávalók:

• 40 dkg liszt
• 20 dkg darált dió
• fél teáskanál szódabikarbóna
• fél teáskanál fahéj
• csipet só
• 25 dkg cukor
• 25 dkg margarin
• 1 egész tojás+1 sárgája
• 1 nagy üveg lekvár (most eper, de barack, szilva is lehet)

Így készült:

A lisztet, diót, sót, cukrot, fahéjat, szódabikarbónát tálba mértem, elmorzsoltam a margarinnal, majd a tojás hozzáadásával összegyúrtam.

Kétharmad részét  kinyújtottam, tepsibe tettem, vastagon lekentem lekvárral. A maradékot is kinyújtottam, csíkokra vágtam és berácsoztam vele a tetejét.

180 fokon készre sütöttem.

Egyszerű, régimódi süti, de finom. Nem kell mindig túlragozni... 

S miért is ne készülne ilyen karácsonyra? Főleg, mert lényegesen tovább eláll, mint krémes-habos társai.

Almás-mákos kevert süti

Már ez az állandó zsonglőrködés az idővel fáraszt ki. Hetek óta várat magára egy meggyes-mákos süti, de sehogy sem akar összejönni rá egy szabad félóra. Múlt szombaton színházba vittem a gyerekeket -soha többé hétvégén-, vasárnap meg vendégek jöttek. Aznap délelőtt sütöttem-főztem. Csakis, ami hamar megy. A mákból végül csak egy kevert süti lett, egy másik, szintén egy edényben kikavarható süti társaságában.
Ma is munkanap volt, de a ma délután nagy részét pihenésre szántam. S pihenés közben blogot írok... Holnap meg, a vénasszonyok nyarát még kiélvezvén, nagyot járunk a Börzsönyben.
Hát akkor íme, a rohanós hétköznapok kapkodós hétvégéjére ajánlott süti:

Hozzávalók:

• 3 tojás
• 20 dkg cukor
• 20 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 2 dl olaj
• 2 dl tejföl
• 25 dkg darált mák
• 4 közepes alma
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 mokkáskanál fahéj

Így készült:

Az almákat megmostam, héjastul lereszeltem.

A tojásokat a cukorral elkevertem. Hozzáadtam a tejfölt, olajat, lisztet, sütőport, mákot és csomómentesre kevertem. Ezt követően kevertem hozzá a reszelt almát, vaníliás cukrot, fahéjat. Mikor alaposan összevegyítettem, kikent tepsibe simítottam.

180 fokos sütőben addig sütöttem, míg a teteje szép világosra pirult. A biztonság kedvéért tűpróbát is lehet végezni.

Jó ízű, kicsit tömör, mégis puha süti lett belőle. 

(Az ötlet innen, bár a hozzávalók mennyiségének emelésén túl más változtatásokat is eszközöltem a sütin. Azért az eredeti recept megnevezésében a két perc "enyhe " túlzás. Onnan kezdve, hogy minden a tálban van, két perc alatt össze lehet az egészet keverni, de előtte azért van még némi tennivaló. Bár ha sütiről van szó, egyike a leggyorsabban elkészülőknek, mi tagadás.)

Az ősz nem a kedvenc évszakom, de az idei még megszeretteti velem! Ha nem másért, ezért: