2017. január 13., péntek

Káposztaleves húsgombóccal

Leves még nincs a blogon, de miért is ne? Eztán megpróbálok kevesebb sütit sütni (nehéz lesz), mert Férjem meg szeretne szabadulni úgy 10 kg-tól, amit ugye nekem köszönhetően szedett fel. Pluszban. Így helyettük időnként mást is hozok, meg az elmaradt, lefotózott sütiket. Mert nem csak sütni szoktam, azért főzni is. Levest rendszeresen, mégpedig nagy adagokat, legalább 2-3 napra valót. Ez éppen újévre készült, a változatosság kedvéért, mert húsleves volt karácsonyban, a savanyú leves meg ilyenkor különösen jól esik. Máskor is, szeretjük őket. 

Hozzávalók:

  • 2-3 murok (sárgarépa)
  • 2-3 petrezselyem (gyökér)
  • 1 darabka zeller
  • 50 dkg savanyú káposzta
  • 4-5 krumpli
  • 60 dkg darált hús
  • maréknyi rizs
  • 1 fej hagyma
  • só, bors, paprika
  • házi ételízesítő
  • 1 tojás
  • tejföl a tálaláshoz
Így készült:
A káposztát külön edényben párolódni tettem annyi vízben, amennyi épp ellepi.
A zöldségeket megpucoltam, felszeleteltem, s sós vízben főni tettem. A víz mennyisége attól függ, ki milyen sűrűre szeretné a levest. Nekem a leves leves legyen, de van, aki kevés lével szereti.
Míg főtt, elkészítettem a gombócokat: a hagymát apróra vágtam, s elkevertem a darált hússal, fűszerekkel, rizzsel, tojással. Kis, diónyi gombócokat formáltam belőle. 
Mikor a zöldség majdnem puha, beledobáltam a gombócokat, s hagytam főni.
Közben a káposztára is figyeltem, hogy jó-e már, van-e még víz alatta.
Megpucoltam a krumplit, felkockáztam. Mikor a gombócok belsejében is megfőtt a rizs, belekerült a krumpli is. 
Ha megfőtt a krumpli is, akkor borítom bele a közben megpuhult káposztát. Összefőzöm, megkóstolom, hogy elég sós-e. Ha kell, sózom, kevés paprikát dobok még rá és kész is.
Tálaláskor tejfölt teszünk bele.

Magyarázat a zöldségek nevét illetően: mi a sárgarépát muroknak hívtuk -emlékszem, a környezetismeret tankönyvünkben a cím murok volt, s zárójelben állt mellette a sárgarépa elnevezés-, a petrezselyem meg a növény gyökere mifelénk, a levele petrezselyemzöld névre hallgat. Van még jó néhány szó és kifejezés, amit másképp mondunk, használunk. A gyerekeket néha kijavítják az iskolában, a legutóbbi eset a jössztök volt- ez ugye a jöttök. Ennek próbáltam is utánanézni, hogy tényleg helytelen-e, de nem találtam rá kielégítő magyarázatot. Hogy maradjunk a konyhánál: a deszka nekünk lapító, a húst potyoljuk, a morzsa prézli, a dara gríz, a süti tészta... S még lehetne folytatni. :-)


8 megjegyzés:

  1. Leveses vagyok, mindig két fogást főzök, úgyhogy üdvözlöm az újítás szándékát a blogodon :) Én is kevesebb levest posztoltam eddig a sütik javára, mert ahhoz nem kell pontos recept, de a süteményeknél meg fontos a deka :D (néha nekünk is számít, főleg, ha pluszban van)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A leves nekünk is fontos. Ha úgy adódik, hogy 2-3 napig nincs leves, már hiányzik. Főzés során én sem mérek soha, mindig érzésre pakolom a belevalókat, meg közben kóstolgatok, főleg a só miatt, amit inkább többször kevesebbet, mint egyszer sokat.

      Törlés
  2. Káposztalevest még nem főztem, és nem is ettem, de ahogy nézem, finom lehet. Szilveszterre, újévre sokan főznek.
    Kíváncsian várom majd a főztödet is :-) A leveseket mi is szeretjük, ugyan nincs minden nap, de rendszeresen főzök a második fogás elé :-)
    A felétek honos kifejezéseket, amit írsz ismerjük, annyit jártunk már Erdélyben, hogy volt idő sok mindent megtanulni :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mifelénk disznóvágáskor főztek toroskáposztát, ami savanyú káposztaleves volt sok hússal. Ez a leves már az én újításom, a gombóclevest szoktam savanyítani káposztával, vagy csak lével. Szeretjük, mindenképpen.
      Biztos, még tudnál felsorolni hasonló, csak Erdélyben használt szavakat. Én nem egyszer meglepődök, hogy egyik-másik szót itt nem ismerik, ilyen a bök, ahogy mi a csomót nevezzük. Ott bököt kötöttünk.

      Törlés
  3. Valahol hallottam régebben, hogy aki a férjét szereti, ügyel rá, hogy a derékbősége (a férjé) ne haladja meg a 90 cm-t. 64 évesként úgy látom, nagy igazság van ebben, a volt általános iskolai osztálytársaim fele már nem él, a másik fele marékszám szedi a gyógyszert magas vérnyomásra, cukorbetegségre és számos egyéb bajra, amit az elhízás váltott ki, kivéve kettőnket, akik mindig normál alkatok voltunk. Ezért talán valóban célszerűbb lenne a sok-sok sütit legalábbis megfelezni, bármennyire finomak és vonzóak is. A minőségi és kellemes idősebb kort már 40 körül (meg még előbb) meg kell alapozni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Meg is mérem a Férjem derékbőségét, kíváncsi vagyok rá, mennyi! :-) Időközben rájöttem, én nem is azért sütök annyit, mert aztán szeretem megenni, inkább sütni szeretek, kipróbálni mindig valami újat. Eztán új ételreceptek kipróbálásában keresem a kikapcsolódás új formáját. Ezt már elhatároztam korábban!
      Köszönöm a jó tanácsokat és további jó egészséget kívánok Nektek!

      Törlés
  4. Ez aranyos! Köszönjük, nektek is!
    Tényleg nagyon jókat sütsz, talán érdemes lenne egy vállalkozást indítani rá, "hagyományos-sütik-ünnepekre", és akkor a hobbidnak is hódolnál, és mégse a család enne meg mindent. Meg mi is nézegethetnénk a szép képeket!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ó, nagyon köszönöm, köszönjük! :-) Ami a vállalkozást illeti... így magunknak szívesen, kedvvel sütök-főzök, meg vendégeknek is, de nem szeretnék ezzel foglalkozni. Szeretem a munkám, a sütés marad hobbinak. De azért jól esett! :-)

      Törlés