Rozsos-magos zsemle

Mára nem terveztem mást a főzésen és a mindennapi házi teendőkön kívül, azaz igen, de az csak az esti órákat érinti. Így miután kibuzgólkodtam magam a konyhában, jut időm a blogra is. A sütő órákig fűtötte a konyhát, közben süti, a második fogás és utolsóként zsemle készült benne, a holnapra, tízórainak való. Rozsliszt is került bele, teljes kiőrlésű, hogy némi egészségre jótékony dolog is legyen benne, no meg többféle mag, ami ugyanezt a célt szolgálja, meg aztán jót tesz az ízének és a látványnak is.

Hozzávalók:

  • 40 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 60 dkg fehér búzaliszt
  • 2 teáskanál só (púposan mérve)
  • magok (1-1 evőkanál szezámmag, sárga lenmag, fekete szezámmag, napraforgómag)
  • 3 dl tej
  • 1 teáskanál cukor
  • 5 dkg élesztő
  • langyos víz
  • 0,5 dl olívaolaj
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot. Belemorzsoltam az élesztőt és hagytam felfutni.
Közben egy tálban a kétféle lisztet és sót, magokat elvegyítettem.
Hozzáadtam az élesztős tejet, dagasztani kezdtem. Közben annyi langyos vizet öntöttem hozzá, hogy megfelelő állagú -inkább kemény, de jól gyúrható- legyen a tészta -kb. 4 dl kellett hozzá.
Ragacsos tészta lett, de miközben beledolgoztam az olajat, legvégül, segített kezelhetővé tenni.
Megdagasztottam, s letakarva kelni hagytam.
Lisztezett deszkára borítottam, darabokra vágtam, s rozslisztben hengergetve formáztam meg őket. 13 darab lett.
Tepsibe pakoltam, kettőbe, mert egybe nem fértek el. Hagytam még pihenni 15 percnyit, majd 180 fokos sütőben addig sütöttem, míg barna, kopogós lett a héja.
A második tepsivel persze tovább kelt, ezek nagyobbak is lettek valamivel.

3 megjegyzés:

  1. De szép zsömlék, kívül-belül :-) Finom lehet a magvakkal és egészséges is!

    VálaszTörlés
  2. Hűűű, Gerdi! Ezek nagyon szépek valóban!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csilla, de jó "hallani a hangodat" ! Köszönöm szépen! :-)

      Törlés

Gesztenyekrémes szelet

 Boldog új évet kívánok Mindenkinek! Meg békéset, sikerekben és egészségben dúskálót. Tegnap szántam rá magam, hogy nézzek rá a blogra, s ha...