2013. március 17., vasárnap

Cseh süti

Gyerekkorunknak voltak meghatározó sütii. Amiket újra és újra megsütött Anyukám, ünnepekre vagy hétvégére. Aztán elmaradtak, felváltották az újabb receptek. Ez is ilyen volt. Bár én soha nem sütöttem, s idejét sem tudom, mikor ettem utoljára, mégis fel tudom idézni az ízét.
Ezen a hétvégén nálunk voltak Nővéremék, így 3 napon keresztül sütöttem-főztem kedvemre. Mára ezt a sütit terveztem, hogy gy kicsit nosztalgiázhassunk. Kézen-közön sütöttük, ki keverte a sárgáját, ki verte a habot, ezért lett olyan finom:-)


Hozzávalók:
A laphoz:

  • 6 tojás
  • 1 csipet só
  • 14 dkg cukor
  • 14 dkg darált dió
  • 3 evőkanál liszt
  • fél csomag sütőpor
A krémhez:
  • 3 evőkanál liszt
  • 3 dl tej
  • 1 evőkanál őrölt kávé
  • 1 csomag vaníliás cukor
  • 18 dkg cukor
  • 25 dkg margarin
  • 5 evőkanál darált dió
A mázhoz:
  • 10 dkg étcsokoládé
  • 2 dkg vaj
Így készült:
A tojásokat szétválasztottam. A fehérjét a csipet sóval és fele cukorral kemény habbá vertem. A sárgákat a többi cukorral és a sütőporral világosra kavartam. A habot a sárgához borítottam. A lisztet és diót elvegyítettem, kanalanként a habos-sárgás keverékhez kavargattam. 
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. (Tepsi mérete: 28×34 cm.)
A krémhez előbb megfőztem a pépet: a közepesen púpos evőkanállal mért lisztet és kávét előbb kevés tejjel kevertem el, hozzáadtam a vaníliás cukrot is. Majd fokozatosan a többi tejet is hozzáadva simára kevertem. Állandóan kevergetve sűrűre főztem.
Időnként megkeverve hagytam kihűlni.
A puha margarint a cukorral elkevertem, majd apránként hozzáadtam a pépet. Habosra kavartam. Végül hozzákevertem a diót is.
A kihűlt lapra kentem.
A csokit gőz fölött felolvasztottam a vajjal. Kicsit kevergettem, hogy ne legyen forró. A krém tetejére öntöttem, s hosszú pengéjű késsel elsimítottam.
Éppen addig vártunk, hogy a csoki megdermedjen, s már ettük is.

Gyorsan fogyott, az utolsó szeleteket sikerült lefotóznom. 
Az Anyukám füzetéből kiírt recepten változtattam kicsit. Annyit, hogy a krémhez lisztes pépet főztem, mert csak a margarin, cukor, dió és kávé kellett volna bele. De úgy túl nehéz számomra a krém. Így megfelelt az ízlésemnek:-)

20 megjegyzés:

  1. Nagyon csábító, jó krémes, az ilyeneket szeretem. Nem ismertem ezt a sütit, de megfelelne az én ízlésemnek is:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Trollanyu, köszönöm! Nekem is a krémesek a kedvenceim:-)

      Törlés
  2. Látszik a sütin, hogy mennyire puha és krémes! Nagyon finomat sütöttél, olyan sűrűn rájárós és gyorsan elfogyós fajta:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Janka! Pont olyan, gyorsan fogyós fajta:-)

      Törlés
  3. Nem ismertem ezt a sütit, de jól néz ki nagyon!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hajni, köszönöm! Tifelétek nem sütötték?

      Törlés
  4. Nagyon guszta a sütid! Ilyen néven nem ismerem, de nagyon hasonlít a lúdláb sütemény receptjére. Akárhogy is hívják nagyon finom én lúdlábként sütöm és nagyon szeretjük. Akár ilyen formában akár tortának is sütöttem már kedvencünk!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, köszönöm! Szerintem csak ránézésre hasonlít a lúdlábhoz, összetevőiben nem. Az is nagyon finom!

      Törlés
  5. Eszt a tesztat en is nagyon szeretem. Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Timea, akkor Te ismered! Mifelénk mindenki sütötte akkoriban.

      Törlés
  6. Na most kínzol minket... Nagyon finom LEHET!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Flóra, távol áll tőlem az ilyen szándék:-) De valóban finom, ezt eltaláltad!

      Törlés
  7. Ó, ez gyerekkori kedvenc süti nálunk is, és ahogy írod is, lassan feledésbe mennek ezek a jó kis sütik, mindig vannak újabb, kipróbálásra váró receptek! :) Nagyon szép a csokimáz is, nekem a krémre máz valahogy sosem sikerül túl szépre! :) Legközelebb kipróbálom ahogy írtad, kicsit hűlni hagyom, mielőtt rákenem! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hankka, mostanában szívesen nosztalgiázom, felidézem a régi ízeket.
      Ettől én is mindig tartok, mármint csokimázat kenni krémre. Régen gyakran csináltam hideg glazúrt, ezzel nem volt gond. De a forró csoki megpuhítja a krémet, s elkenődik-mázolódik. Most próbálkoztam, s többé-kevésbé sikerült.

      Törlés
  8. Nagyon szerettem ezt a sütit, de szerintem én is valamikor gyerekkoromban ettem utoljára. Nosztalgiázni én is szeretek Anyukám finom süteményeivel, amelyeket a fontosabb ünnepekre készített.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahogy telik az idő, egyre inkább szeretem feleleveníteni a régi dolgokat, legyen az süti vagy bármi más. Még van jó néhány süti, amit még nem sütöttem meg a régi időkből...

      Törlés
  9. Húha ez tényleg nagyon jól hangzik. A kávét lehet kicserélném kakaóra Apa miatt mert ő ki nem állhatja, bár okozott már meglepetést, mikor a szerintem neki nem bejövős sütit csak úgy falta! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Barbi, simán cserélheted kakaóra a kávét, s adtál is egy jó ötletet vele:-) A Férjemnek is van gyerekkorában nem szeretett étele, amit most már megeszik. Mi biztos finomabbra készítjük!:-))) A zserbót szeretném régóta megsütni neki, mert állítása szerint nem szereti.

      Törlés
  10. A kedvencem lett. Köszönöm a recept részletes leírását!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Annamari, szívesen! :-) Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet a süti!

      Törlés