Ezen a hétvégén nálunk voltak Nővéremék, így 3 napon keresztül sütöttem-főztem kedvemre. Mára ezt a sütit terveztem, hogy gy kicsit nosztalgiázhassunk. Kézen-közön sütöttük, ki keverte a sárgáját, ki verte a habot, ezért lett olyan finom:-)
A laphoz:
- 6 tojás
- 1 csipet só
- 14 dkg cukor
- 14 dkg darált dió
- 3 evőkanál liszt
- fél csomag sütőpor
A krémhez:
- 3 evőkanál liszt
- 3 dl tej
- 1 evőkanál őrölt kávé
- 1 csomag vaníliás cukor
- 18 dkg cukor
- 25 dkg margarin
- 5 evőkanál darált dió
A mázhoz:
- 10 dkg étcsokoládé
- 2 dkg vaj
Így készült:
A tojásokat szétválasztottam. A fehérjét a csipet sóval és fele cukorral kemény habbá vertem. A sárgákat a többi cukorral és a sütőporral világosra kavartam. A habot a sárgához borítottam. A lisztet és diót elvegyítettem, kanalanként a habos-sárgás keverékhez kavargattam.
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. (Tepsi mérete: 28×34 cm.)
A krémhez előbb megfőztem a pépet: a közepesen púpos evőkanállal mért lisztet és kávét előbb kevés tejjel kevertem el, hozzáadtam a vaníliás cukrot is. Majd fokozatosan a többi tejet is hozzáadva simára kevertem. Állandóan kevergetve sűrűre főztem.
Időnként megkeverve hagytam kihűlni.
A puha margarint a cukorral elkevertem, majd apránként hozzáadtam a pépet. Habosra kavartam. Végül hozzákevertem a diót is.
A kihűlt lapra kentem.
A csokit gőz fölött felolvasztottam a vajjal. Kicsit kevergettem, hogy ne legyen forró. A krém tetejére öntöttem, s hosszú pengéjű késsel elsimítottam.
Éppen addig vártunk, hogy a csoki megdermedjen, s már ettük is.
Gyorsan fogyott, az utolsó szeleteket sikerült lefotóznom.
Az Anyukám füzetéből kiírt recepten változtattam kicsit. Annyit, hogy a krémhez lisztes pépet főztem, mert csak a margarin, cukor, dió és kávé kellett volna bele. De úgy túl nehéz számomra a krém. Így megfelelt az ízlésemnek:-)
.JPG)
Nagyon csábító, jó krémes, az ilyeneket szeretem. Nem ismertem ezt a sütit, de megfelelne az én ízlésemnek is:)
VálaszTörlésTrollanyu, köszönöm! Nekem is a krémesek a kedvenceim:-)
TörlésLátszik a sütin, hogy mennyire puha és krémes! Nagyon finomat sütöttél, olyan sűrűn rájárós és gyorsan elfogyós fajta:))
VálaszTörlésKöszönöm, Janka! Pont olyan, gyorsan fogyós fajta:-)
TörlésNem ismertem ezt a sütit, de jól néz ki nagyon!
VálaszTörlésHajni, köszönöm! Tifelétek nem sütötték?
TörlésNagyon guszta a sütid! Ilyen néven nem ismerem, de nagyon hasonlít a lúdláb sütemény receptjére. Akárhogy is hívják nagyon finom én lúdlábként sütöm és nagyon szeretjük. Akár ilyen formában akár tortának is sütöttem már kedvencünk!
VálaszTörlésÉva, köszönöm! Szerintem csak ránézésre hasonlít a lúdlábhoz, összetevőiben nem. Az is nagyon finom!
TörlésEszt a tesztat en is nagyon szeretem. Puszi
VálaszTörlésTimea, akkor Te ismered! Mifelénk mindenki sütötte akkoriban.
TörlésNa most kínzol minket... Nagyon finom LEHET!!!!
VálaszTörlésFlóra, távol áll tőlem az ilyen szándék:-) De valóban finom, ezt eltaláltad!
TörlésÓ, ez gyerekkori kedvenc süti nálunk is, és ahogy írod is, lassan feledésbe mennek ezek a jó kis sütik, mindig vannak újabb, kipróbálásra váró receptek! :) Nagyon szép a csokimáz is, nekem a krémre máz valahogy sosem sikerül túl szépre! :) Legközelebb kipróbálom ahogy írtad, kicsit hűlni hagyom, mielőtt rákenem! :)
VálaszTörlésHankka, mostanában szívesen nosztalgiázom, felidézem a régi ízeket.
TörlésEttől én is mindig tartok, mármint csokimázat kenni krémre. Régen gyakran csináltam hideg glazúrt, ezzel nem volt gond. De a forró csoki megpuhítja a krémet, s elkenődik-mázolódik. Most próbálkoztam, s többé-kevésbé sikerült.
Nagyon szerettem ezt a sütit, de szerintem én is valamikor gyerekkoromban ettem utoljára. Nosztalgiázni én is szeretek Anyukám finom süteményeivel, amelyeket a fontosabb ünnepekre készített.
VálaszTörlésAhogy telik az idő, egyre inkább szeretem feleleveníteni a régi dolgokat, legyen az süti vagy bármi más. Még van jó néhány süti, amit még nem sütöttem meg a régi időkből...
TörlésHúha ez tényleg nagyon jól hangzik. A kávét lehet kicserélném kakaóra Apa miatt mert ő ki nem állhatja, bár okozott már meglepetést, mikor a szerintem neki nem bejövős sütit csak úgy falta! :)
VálaszTörlésBarbi, simán cserélheted kakaóra a kávét, s adtál is egy jó ötletet vele:-) A Férjemnek is van gyerekkorában nem szeretett étele, amit most már megeszik. Mi biztos finomabbra készítjük!:-))) A zserbót szeretném régóta megsütni neki, mert állítása szerint nem szereti.
TörlésA kedvencem lett. Köszönöm a recept részletes leírását!
VálaszTörlésKedves Annamari, szívesen! :-) Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet a süti!
Törlés