Egész gyerekek voltunk még. Nővérem barátnőjénél voltunk, akik néhány házzal odébb lakó Nagymamájuknál időztek többnyire. Épp padlizsánt rántottak, amit Anyukám sosem készített. Ízlett, s közben az elkészítés módját is ellestük. Hazamenvén neki is láttunk. Persze ehetetlen lett. Láttuk mi, hogy mindenfélébe beleforgatták, így tettünk a só esetében is. Anyukám hazatérvén nevetett próbálkozásunkon. Azóta meg csak beszórom sóval! :-)
Még mindig szeretem ezt az ételt, de csak én egyedül. Így ha cukkinit rántok a családnak, magamnak egy padlizsánt készítek. Frissen a legjobb, akkor még roppanós, de másnap is rájárok.
Hozzávalók:
- padlizsán
- só, bors, paprika keveréke
- tojás
- liszt
- zsemlemorzsa
- olaj a sütéshez
Így készült:
A padlizsánt megpucoltam. Nem túl vékonyra, úgy egy centi vastag szeletekre vágtam. Tányérra rétegeztem, közben mindegyik szeletre szórtam egy-egy nagyobb csipetnyit a só-bors-paprika keverékéből.
Másik tányérban felvertem a tojást csipet sóval. Pici tejet is szoktam tenni hozzá, úgy egy evőkanálnyit egy tojáshoz.
A lisztet és zsemlemorzsát is odakészítettem.
A szokásos módon lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába forgattam a szeleteket.
Serpenyőben ujjnyi olajat melegítettem, s kis-közepes lángon aranybarnára sütöttem mindkét oldalukat.
Nem írtam mennyiségeket, a padlizsán mérete, száma határozza meg a többit.
Elég hamar megpuhul sülés közben, mikor a villa könnyedén belefut, akkor belülről már jó. De azért ne süssük nagy lángon, adjunk neki időt átpuhulni.
.JPG)
...hogy én ezt mennyire imádom! Egy "regimenttel" meg bírok enni belőle. :))
VálaszTörlésÉn is így vagyok vele. Meg is tehetem, mert csak én szeretem. De nagyon! :-)
Törlés