Az utóbbi idők minden családi kiruccanásán azt gondolom, utoljára jöttek velünk a gyerekek. De még a legutolsó, elmúlt heti villámnyaralásunkra is kérdésemre csatlakoztak hozzánk, mindenféle ellenvetés és kikötés nélkül. Ennek nagyon örülök, pedig már igencsak kezdik a maguk útját járni. De én élvezem a társaságukat, bohóságukat, sztorizgatásaikat. Erre az alkalomra is sütöttem. Hazatérésünk másnapján ment vissza Gergő Szegedre, megint sütöttem. Édeset is, sósat is. Ez a sós készült neki útravalónak, mert szereti a megszokottól eltérőt. A csak ennyire eltérő még nekem is bejön! ☺
Hozzávalók:
- 1 dl tej
- nagy csipet cukor
- 2 dkg élesztő
- 70 dkg liszt
- 1 teáskanál +nagy csipet só
- 25 dkg margarin
- 1 púpozott evőkanál zsír
- 1 egész tojás+ 1 sárgája
- aszalt paradicsom, fekete olajbogyó (10-12 darab mindkettőből)
- 4-5 levélke bazsalikom
- 2 evőkanál tejföl
- tetejére tojásfehérje, nagy csipet só, 15 dkg reszelt sajt (füstölt)
Így készült:
Az aszalt paradicsomot (olajban eltett) és az olajbogyót apróra vágtam, a bazsalikomleveleket is.
A tejet a csipet cukorral megmelegítettem, elmorzsoltam benne az élesztőt, hagytam felfutni.
Közben a lisztet, sót (púpozott teáskanállal mértem, meg egy nagy csipettel dobtam még bele, de mehet kettő is, leheletnyit sótlan lett) tálba tettem, elvegyítettem , majd elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet és gyúrni kezdtem. Közben még két evőkanál tejföl került bele, hogy megfelelő állagú legyen a tészta. Legvégül beledolgoztam az apróra vágott hozzávalókat.
Egy órányit pihenni hagytam a tésztát, kicsi liszttel megszórva, letakarva.
Közben a tojásfehérjét a sóval villával kissé felvertem, a sajtot lereszeltem.
A tésztát kinyújtottam, lekentem a tojásfehérjével, rászórtam a sajtot, rá is nyomogattam, majd derelyemetszővel kockákra vágtam. Tepsibe pakoltam, majd 190 fokos sütőben pirosra sütöttem.
Finoman roppanós, jó kis rágcsálnivaló lett belőle. A bazsalikom teljesen elveszett benne, abból legközelebb többet tennék bele, meg sóból is.
Pécs környékén kirándultunk, ami régi vágyam volt, de mostanig nem jutottunk el odáig. Annyira tetszett az a vidék mindegyikünknek, hogy úgy döntöttünk, oda még vissza kell mennünk. Pécs gyönyörű, nagy tömeg egyedül az éttermekkel tűzdelt sétálóutcán volt. Megnéztük a nevezetességek egy részét, köztük az ókeresztény sírkamrákat, amit évekkel ezelőtt becsúsztattam a mindenképp látni kell helyek tarisznyájába. Orfű tavai is csábítóak, bár van élet körülöttük, mégis békés, nyugodt hely. A magyarhertelendi strand fért még bele a néhány napba, hazafele pedig Pécsváradon időztünk el kicsit.
.JPG)
Finomat sütöttél az útra! Sok szép helyen jártatok. Pécs egy nagyon kedves, hangulatos város. Még réges-régen Anyukámmal is többször jártunk Pécsre vásárolni.
VálaszTörlésMost mi is terveztünk egy kirándulást Pécsre is, de a nagy melegben nem lett belőle semmi. A Tettyei romokhoz szerettem volna elmenni, egyszer régen jártunk itt, de már nem is nagyon emlékszem rá, csak arra, hogy nagyon tetszett.
Kívánom hogy egyszer visszamenjetek majd, annyi látnivaló van Baranyában. Mi már elég jól bejártuk, főleg a kisebb helyeket. A Dél-Magyarország blogomon rajta is vannak:
https://karpatutak5.blogspot.com
Katalin, köszönöm szépen!
TörlésMi az ország másik felén lakunk, ez a vidék eddig teljesen kimaradt, de már az arrafelé út is annyira tetszett, hogy tudtuk, ide vissza kell még jönnünk. Ha minden jól alakul, az őszi szünetben. De manapság hosszú távra tervezni nem nagyon érdemes... Meg fogom nézni a blogon az általatok bejárt helyeket, biztos találok ötleteket, hova érdemes elmenni! :-)
Nagyon finomat sütöttél gondolom hamar elfogyott! Szép helyen kirándultatok és sajnos csak egyszer voltam Pécsen akkor is csak olyan rövidke ideig:)
VálaszTörlésKöszönöm, Éva! Elfogyott, mindenkinek pakoltam belőle. :-)
TörlésHát Nektek sem igazán esik útba Pécs. De érdemes volt megtenni a hosszú utat. Engem az ókeresztény sírkamrák vonzottak igazán, de elámultam a többi látványosságon is. És csak egy részét láttuk a városnak...