Vajas keksz...

 ... ezzel-azzal a tetején.

Ha vajas keksz, még mindig a levendulás viszi a prímet, -ami a nyaralások kötelező kelléke,- de más ízesítéssel is el szokott fogyni.😉 Azért is szeretem őket sütni, mert amellett, hogy finomak, sokáig élvezhetőek. Amit nem pakolok oda a gyerekeknek, akár következő hét végéig is itt van, ha csak el nem hordjuk dolgozni- tízórai szünetben fénymásolás, megbeszélés, iskolatej lehozása közben épp elfogyasztható egy-két darab. 

Most, hogy még a deszkát se kelljen elővenni, a meggyúrt tésztát meggömbölygettem, tepsibe pakoltam, diót-mandulát-kandírozott cseresznyét nyomkodtam a közepébe s úgy sült meg. 

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 1 csipet só
• 18 dkg porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 citrom lereszelt héja
• 25 dkg vaj (szobahőmérsékletű)
• 2 nagy tojás
• 2 evőkanál tejföl
• tetejére: dió, mandula, kandírozott cseresznye

Így készült:

A lisztet, sót, porcukrot, vaníliás cukrot, sütőport, citromhéjat elvegyítettem, majd a vajjal elmorzsoltam. Hozzáadtam a tojásokat és tejfölt, összegyúrtam. A tejföl annyi legyen, hogy könnyen formázható, puha tésztát kapjunk, inkább apránként adagoljuk. 

A tésztából kisebb diónyi darabkákat szaggattam, meggömbölygettem, tepsibe pakoltam helyet hagyva közöttük. 1-1 darab diót és/vagy mandulát, kandírozott cseresznyét nyomtam a közepébe, amitől kissé le is lapul. Még sülés közben is nőnek-terebélyesednek kissé, ezt is vegyük számításba a gombócok közötti távolsághagyás során. 

180 fokos sütőbe tettem, hagytam őket világosra pirulni. Tényleg csak világosra, ne száradjanak ki nagyon.

Édesszájúak kisülés után megszórhatják porcukorral, de én így is elég édesnek találtam. Mást is lehet a tetejére pakolni, akár 1-1 csokikockát, vagy csak úgy önmagában is finom ez a tészta. Kinyújtva formákat is lehet kivágni belőle- eredeti terv ez volt, cukros darált dióba mártva, s úgy sütve,- de, mint az utóbbi időben oly sokszor, leegyszerűsítettem.