2013. március 12., kedd

Csokikrém

Egy kis boldogsághormon... Most nagyon szükségem volna rá. De nem dobott fel, marad a szomorúsággal vegyes tanácstalanság. Hétfőig döntenem kell. Hogy miről, a másik blogon írtam róla. Muszáj volt kiírni magamból... Apró-cseprő ügy, de nekünk most ez a legnagyobb.
Gergőt akartam vigasztalni vele, meg magamat. Kavargattuk kézen-közön, aztán vacsora után az asztal közepére raktam, s nekiálltunk. Legjobban Leányzó örült neki, aki nem igazán érti, miért vagyok ilyen gondterhelt. Na, fel a fejjel, most is lesz valahogy! Nocsak, hatni kezd a csoki:-)

Hozzávalók:

  • 3 egész tojás
  • 10 dkg cukor
  • 10-10 dkg ét- és tejcsokoládé
  • 3 evőkanál főtt kávé
  • 4 dl tejszín
  • 1 evőkanál porcukor
  • kevés csoki a tetejére
Így készült:
A tojásokat a cukorral elkevertem, majd gőz fölött addig kevergettem, míg alaposan besűrűsödött. 
Ekkor levettem a gőzről, a feltördelt csokikat felolvasztottam benne, a kávét is belekevertem. 
Hagytam hűlni, közben időnként megkavargattam.
A tejszínt felvertem. Nagyobb részét a csokis krémhez kevertem. A többiben elkevertem a porcukrot.
A csokikrémet tálba borítottam, a tetejére kanalaztam a maradék tejszínt, beszórtam csokidarabkákkal.
Majd kanalaztuk is.
Nekem túl édes volt, de a többieknek nem. Élvezettel kanalazták a puha, selymes krémet. 

17 megjegyzés:

  1. Engem is feltudna egy kicsikét dobni ez a finomság. Nagyon guszta! Ne szomorkodjál igaz a gondod okát még nem tudom, de megnézem minden megoldódik majd meglátod!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éva, köszönöm szépen! Bár csalódott vagyok, de a szomorúság már elmúlt; bízom benne, hogy azért jó irányba terelődik a Gyerkőc jövője.

      Törlés
  2. Szuper gondűzőt készítettél!
    Minden van valamiért, ennek meg így kellett történnie. Megoldódik, meglátod.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hajni, köszönöm Neked is! Hm... bennem is motoszkált valami hasonló, hogy okkal történt így. Jó lecke a Gyereknek, bár kemény, s lehet, mégsem az a középiskola neki való...

      Törlés
  3. Hogy én milyen figyelmetlen vagyok, nem is tudtam, hogy van egy másik blogod is,na,most megyek és bepótolom :) Nincs is jobb a csokisnál, ha bánatosak vagyunk! Fel a fejjel!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Márti, köszönöm! Vagy csoki, vagy a sok vigasztaló szó tette, de most már lehiggadtam. Az a szegény másik blog... alig írok bele, mikor belevágtam, még időmilliomos voltam. Hál'Istennek, már nem vagyok az:-)

      Törlés
  4. Drága Gerdi! Nincs ok a szomorúságra! Minden okkal történik! Amikor bezárul egy ajtó, kinyílik egy másik!:)...Ja, a csokikrém pedig jöhetne! Bármikor! AZonnal!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tünde, megnyugodva már én is így gondolom:-) Persze számtalan ajtó áll még nyitva előtte, valamelyiken majd belép. Köszönöm a vigasztaló szavakat! A csokikrémet meg elküldtem:-)

      Törlés
  5. Tökéletes agyturbózót is vidámítót készítettél, biztosan hatni fog! Fel a fejjel, meg lesz a jó megoldás mindenre! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Zsuzsa, már hatott is:-) Köszönöm szépen, azt hiszem, már meg is találtam a jó megoldást. legalábbis bízom benne, hogy így jó lesz.

      Törlés
  6. Kedves Gerdi! Fel a fejjel!! :) Ez így igaz! Mikor bezárul egy ajtó kinyílik egy másik! :) A csokoládés édesség csodás boldogsághormon. Kialakul, és megoldódik minden meglásd! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csilla, köszönöm szépen! Nyitogatunk egy másik ajtót:-) Aztán bízok benne, hogy itt is megtalálja a helyét...

      Törlés
  7. Már hiányoltalak nagyon, de megértem az okokat! :) Azért nagyon finom csokikrémet készítettél, és gusztán tálaltad! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hankka, köszönöm:-) Ó, nem a búbánatom miatt nem voltam jelen a blogon, úgy alakult, hogy hol időm nem volt, hol estére már nem maradt energiám. De most ez az előttünk álló hosszú hétvége úgy feldobott, hogy bepótolom a mulasztásom:-)

      Törlés
  8. Megértem a bánatod Gerdi. Nálunk jövőre lesz ez az izgalom. Biztos, hogy megoldódik:) A krémed pedig nagyon guszta lett:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Janka, köszönöm:-) Ez a kor ezzel jár... bár néhány hónapja nem gondoltam, hogy ide jutunk. De most már ezzel kell továbblépni, így vagy úgy.

      Törlés