Kajszibarackos-túrós süti

Ideje lenne visszatérni. Nem, nem nyaraltunk, az még ezután következik. Sütöttem is, nem is keveset. Csak éppen egyre nehezebben tudom rávenni magam, hogy leüljek a gép elé. Van azért épkézláb oka is a blog hanyagolásának (a már túl jó időjárás mellett): Férjem meggyanúsított, hogy blogfüggő vagyok. Én? Függő? Bebizonyítottam, hogy még véletlenül sem:-) Előfordult, hogy napokig be sem kapcsoltam a számítógépet. És egyre kevésbé hiányoltam. Úgy kellett rábeszélnem magam, nézzek már be. Benéztem, de hamar le is léptem. Aztán 1-2 kedvenc blogomra is ellátogattam. 1-2 határidőt számon tartva nagy elhatározással ültem le, hogy na most már írni fogok. De Csilla legfrissebb blogbejegyzése elmosott mindent. Ledöbbentem. Bár személyesen nem ismerem Őt, mégis nagyon megérintett a sorsa, mélységesen együtt érzek vele s kimondhatatlanul sajnálom a történteket.

Elsőként egy igencsak finomra sikeredett sütit hozok. A Nővérem lepett meg egy nagy adag sárgabarackkal. Az érettekből lekvár lett, a többit meghagytam. Jó sokat ettünk belőle, meg természetesen a következő hétvége sütijébe is került belőle. Különösen jól esett a nagy melegben a gyümölcs savanyúsága az édes túróréteg és a hab között.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 25 dkg liszt
• csipet só
• 10 dkg margarin
• 12 dkg cukor
• 3 tojássárga
• 1 csomag sütőpor
• 2-3 evőkanál tejföl

A túrótöltelékhez:

• 50 dkg túró
• 2 dl aludttej
• 12 dkg cukor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 3 evőkanál gríz
• 1 tojás

Továbbá:

• kb. 1 kg kajszibarack
• 6 tojásfehérje 
• csipet só
• 12 dkg cukor

Így készült:

A tésztához valókat összegyúrtam annyi tejföllel, hogy rugalmas tésztát kapjak. Még elkészült a töltelék meg előkészítettem a barackot, pihentettem.

A töltelékhez összekevertem a hozzávalókat. Aludttej helyett tejfölt vagy joghurtot is lehet használni.

A barackot megmostam, félbevágtam, magjait eltávolítottam.

A tésztát tepsi méretűre nyújtottam, kikent tepsibe helyeztem. Ráborítottam a túrótölteléket, tetejét kiraktam a felezett barackokkal.

180 fokos sütőbe toltam, készre sütöttem.

Közben a csipet sóval felvertem a fehérjéket (volt 3 maradék korábbról, azt is hozzátettem), majd a cukorral tovább vertem. A megsült süti tetejére simítottam, s addig visszatettem a meleg sütőbe, míg a teteje elszíneződött.

Kihűlve szeleteltem.

Végre szabadságon vagyok, egész hónapban. A "hűs", időnként 30 fokra is felmelegedő lakásban igyekszem átvészelni a nagy meleget, ami a meteorológusok jóslata szerint még fokozódni is fog. Szerencsére néha tévednek is: az este, már meglehetősen későn a feltámadó szél egy kis záport sodort felénk. Úgy 2-3 percig esett, reggelre nem is látszott, de olyan jól felfrissítette a levegőt. Éjszakára legalábbis. Jöhetne minden este hasonló, de hát nem rendelésre megy...