2017. december 9., szombat

Túrós apró pogácsák

Számon tartottam, hogy november végén lesz hét éve, hogy elkezdtem blogot írni, de ez az időszak olyan sűrűre sikerült, hogy rá sem néztem a blogra, meg aztán eszembe sem jutott pont akkor pont ez. Így hát utólag jegyzem meg, csak így mellékesen, adatok felsorolása nélkül.
Érdekes viszonyban vagyok a bloggal: nem vagyok rá büszke, nem szoktam reklámozni, sokan nem is tudják, milyen "ferde" hajlamaim vannak. Volt Osztályfőnökünk jegyezte meg a 20 éves érettségi találkozónkon, hogy olyan vagyok, mint voltam: aki nem szavakban, hanem írásban nyilvánul meg. Lehet, ezért ragaszkodom a bloghoz, ezért térek vissza újra és újra, holott időm alig van rá? Hogy kidumáljam magam? :D
Még mindig itt vagyok, s még múlt hét végén kértem ki magamnak egy olyan napot, amikor "semmit" nem csinálok, nem gondolkodom-tervezek (ezt nem bírom ki), nem csinálok magamnak lelkiismeret-furdalást amiatt, hogy fut a ház, nincs főtt étel. Ez az a nap, de azért kiteregettem három mosógép ruhát, elpakoltam a szárazakat, mosogattam is, összepakoltam Gergő szobáját, meg gyors ebéd is készült. Közben írom az bejegyzéseket sorra, s majd valamikor közzéteszem. Ezt majd rögvest, amint végére érek.
Még mindig a családi összejöveteles hétvégére készült, másodmagával a sós kategóriában.

Hozzávalók:
  • 1 kg liszt
  • 50 dkg túró
  • 25 dkg zsír
  • 25 dkg margarin
  • 2,5 teáskanál só
  • 3 dkg élesztő
  • 2 tojás
  • 2-3 evőkanál tejföl
  • a tetejére 1 tojás, köménymag, sószemcsék
A lisztet, sót elvegyítettem, az élesztőt belemorzsoltam. Hozzáadtam a zsírt, margarint, túrót, elmorzsoltam. A két tojással és tejföllel összegyúrtam a tésztát. A tejföl mennyisége attól függ, mennyire volt száraz a túró. 
A kész tésztát egy órányit pihenni hagytam. 
Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtottam, kicsi pogácsaszaggatóval kiszaggattam, tepsibe pakoltam.
Felvert tojással lekentem, köménymaggal és sóval beszórtam.
180 fokos sütőben pirosra sütöttem őket.

Finom roppanósak lettek. A szaggatástól eltekintve nem is macerás, de hát a pogácsa már ilyen. Rúdnak is kivágható, de így érdekesebb. No meg a másik sós olyan, s ne már egyformák legyenek!


4 megjegyzés: