Mézes krémes másképp

Még nyaraltunk, amikor értesültünk róla, hogy közkedvelt háziorvosunknak búcsúztatót szerveznek, ugyanis nyugdíjas lett- sajnos. Férjem be is jelentkezett, egy tányér sütivel együtt. Amit persze nem Ő sütött meg. 😀 Agyaltam egy darabig, hogy minek lássak neki, ami finom is, mutatós is, gyors is. A mézesre kanyarodtam vissza folyton, de lapokat nyújtani végképp nem volt kedvem. Eszembe jutott egy valaha elmentett mézes recept,  (itt található), ahol kevert tésztából vannak a lapok, amit aztán még jobban leegyszerűsítettem, s bár nem gyorsan, de meglett a finom és mutatós süti.

Hozzávalók:
A tésztához:

• 3 evőkanál méz
• 25 dkg margarin
• 3 tojás
• 25 dkg cukor
• 45 dkg liszt
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 1,5 dl tej

A töltéshez:

• 1 kis üveg sárgabaracklekvár (3 dl)
• 1 l tej
• 10 evőkanál gríz
• 4+ 4 evőkanál cukor
• 2 csomag vaníliás cukor
• 25 dkg vaj
• + 12 dkg étcsokoládé + 3 evőkanál olaj a tetejére

Így készült:

A margarint mikróban megolvasztottam. Hozzáadtam a cukrot és mézet, elkevertem. A tojásokkal is simára kevertem a masszát, majd belekerült a liszt és szódabikarbóna, végül több részletben a tej.

Az alaposan elkevert masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.

A tejből, grízből, vaníliás cukorból, 4 evőkanál cukorból sűrű tejbegrízt főztem. Mikor levettem a lángról, a vajból 5 dkg-nyit elkevertem benne. Hagytam kihűlni.

A vajat a maradék négy evőkanál cukorral elkevertem , majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt tejbegrízt.

A kisült és időközben kihűlt szép magasra nőtt lapot vízszintesen 3 lapra vágtam. Kissé tartottam tőle, de sikerült.

Az alsó lapot lekentem fele lekvárral, erre került fele grízkrém, óvatosan ráemeltem a középső lapot, ezen elkentem a többi lekvárt és rákerült a krém másik fele. Befedtem a harmadik lappal.

A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, lekentem vele a süti tetejét.

A csoki dermedése után szeleteltem.

Nekem nagyon ízlett így a mézes, sokkal puhább az egész, mint a gyúrt és nyújtott lapok esetében. A lekvárt is jobban beszippantotta, szinte nem is látszott benne. De ott volt, kellemes savanykás ízt kölcsönzött a sütinek. Annyival egyszerűbb, hogy nem kell nyújtogatni a lapokat, viszont az elvágás sem egyszerű művelet. Hosszú pengéjű késsel sikerült. Négybe nem mertem vágni, így kissé vastagabbak lettek a lapok.

Az eredeti recept szerint egyenként sütnek 4 lapot, tepsiben elkenegetve, úgy is lehet próbálkozni.