2019. szeptember 3., kedd

Mézes krémes másképp

Még nyaraltunk, amikor értesültünk róla, hogy közkedvelt háziorvosunknak búcsúztatót szerveznek, ugyanis nyugdíjas lett- sajnos. Férjem be is jelentkezett, egy tányér sütivel együtt. Amit persze nem Ő sütött meg. 😀 Agyaltam egy darabig, hogy minek lássak neki, ami finom is, mutatós is, gyors is. A mézesre kanyarodtam vissza folyton, de lapokat nyújtani végképp nem volt kedvem. Eszembe jutott egy valaha elmentett mézes recept,  (itt található), ahol kevert tésztából vannak a lapok, amit aztán még jobban leegyszerűsítettem, s bár nem gyorsan, de meglett a finom és mutatós süti.

Hozzávalók:
A tésztához:

  • 3 evőkanál méz
  • 25 dkg margarin
  • 3 tojás
  • 25 dkg cukor
  • 45 dkg liszt
  • 1 teáskanál szódabikarbóna
  • 1,5 dl tej
A töltéshez:
  • 1 kis üveg sárgabaracklekvár (3 dl)
  • 1 l tej
  • 10 evőkanál gríz
  • 4+ 4 evőkanál cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
  • 25 dkg vaj
  • + 12 dkg étcsokoládé + 3 evőkanál olaj a tetejére
Így készült:
A margarint mikróban megolvasztottam. Hozzáadtam a cukrot és mézet, elkevertem. A tojásokkal is simára kevertem a masszát, majd belekerült a liszt és szódabikarbóna, végül több részletben a tej.
Az alaposan elkevert masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam és 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöttem.
A tejből, grízből, vaníliás cukorból, 4 evőkanál cukorból sűrű tejbegrízt főztem. Mikor levettem a lángról, a vajból 5 dkg-nyit elkevertem benne. Hagytam kihűlni.
A vajat a maradék négy evőkanál cukorral elkevertem , majd kanalanként hozzáadtam a kihűlt tejbegrízt.
A kisült és időközben kihűlt szép magasra nőtt lapot vízszintesen 3 lapra vágtam. Kissé tartottam tőle, de sikerült.
Az alsó lapot lekentem fele lekvárral, erre került fele grízkrém, óvatosan ráemeltem a középső lapot, ezen elkentem a többi lekvárt és rákerült a krém másik fele. Befedtem a harmadik lappal.
A csokit az olajjal gőz fölött felolvasztottam, lekentem vele a süti tetejét.
A csoki dermedése után szeleteltem.


Nekem nagyon ízlett így a mézes, sokkal puhább az egész, mint a gyúrt és nyújtott lapok esetében. A lekvárt is jobban beszippantotta, szinte nem is látszott benne. De ott volt, kellemes savanykás ízt kölcsönzött a sütinek. Annyival egyszerűbb, hogy nem kell nyújtogatni a lapokat, viszont az elvágás sem egyszerű művelet. Hosszú pengéjű késsel sikerült. Négybe nem mertem vágni, így kissé vastagabbak lettek a lapok.
Az eredeti recept szerint egyenként sütnek 4 lapot, tepsiben elkenegetve, úgy is lehet próbálkozni. 


6 megjegyzés:

  1. Nagyon jó recept, tetszik hogy a lapokat nem kell sodorni. Főleg így, hogy egyben megsütötted, és utána vágtad el. Nagyon ügyes voltál! Én nem nagyon mertem volna :-) Még tortatésztát sem nagyon szeretek lapokra vágni, mert nem nagyon szokott sikerülni.
    Valamikor megsütöm majd, nem tudom mikor, de nagyon szeretném.... :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Katalin! Nekem nagyon ízlett így a mézes, nem mondom, hogy mindig, de fogom még így sütni.

      Törlés
  2. Nagyon guszta és finom, ami nekem is tetszik nem laponként kell sütögetni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Éva! Számomra is nagy előny, hogy megúszom a lapokkal való bosszankodást! :-)

      Törlés
  3. Jó variáció lett a képek alapján! :-)

    VálaszTörlés