Fehér isler

 Mániákusan gyűjtöm a recepteket. Számtalan füzetem van telefirkantva vázlatos leírásokkal, leginkább hozzávalók felsorolásával, mellette évtizedek alatt összegyűjtött újságok, könyvek sokasága. Aztán megálljt parancsoltam ezek vásárlásában, így maradt az internet. Onnan inspirálódok, de leginkább elraktározom későbbre az érdeklődésemet felkeltőket. Aztán ott is maradnak. Ez kivétel volt. Megláttam- itt. Azon a hétvégén meg is sütöttem. Persze "kicsit" magunkra formálva. Érdemes volt, olyannyira, hogy elhatároztam, ez lesz egyik karácsonyi sütink is. 

 

Hozzávalók:

• 45 dkg liszt
• 25 dkg vaj
• 20 dkg porcukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• csipet só
• 5 dkg kókuszreszelék 
• 1 nagy tojás 

Továbbá:

• málnalekvár összerakni
• 20 dkg fehér csokoládé
• 3 evőkanál olaj
• 2 evőkanálnyi kókuszreszelék

Így készült:

A lisztet, cukrot, vaníliás cukrot, kókuszt, csipet sót tálba mértem. Elmorzsoltam a vajjal, majd a tojással tésztává gyúrtam. 

Egy órányit pihent a tészta.

Enyhén lisztezett deszkán vékonyra nyújtottam, kisebb pogácsaszaggatóval korongokat vágtam ki belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam a kis karikákat, majd 180 fokos sütőbe tettem. Egész világosra sütöttem. Csak épp addig, míg a szélei enyhén pirulni kezdtek.

Mikor kihűlt, lekvárral kettesével összeragasztottam őket.

A fehér csokit az olajjal vízgőz felett felolvasztottam. A forró víz fölött hagytam, míg a kis sütiket 1-1 kiskanál csokival bevontam.

Mindegyik tetejére csipetnyi kókuszreszeléket szórtam.

A máz dermedése után fogyasztható. Előbb is, csak akkor eléggé maszatolós lesz. 😉

Másnapra a lekvártól jól átpuhult. Persze másféle lekvárt is lehet használni, ízlésünk, kedvünk, lehetőségünk szerint, de ha savanykásat választunk, jót fog tenni neki. Legközelebb is maradok a málnalekvárnál, viszont kókuszból kicsit többet fogok tenni a tésztájába- mondjuk 10 dkg-ot.