Mézes krémes szilvalekvárral

 Sok mesélni valóm lenne, de talán rendre sor kerül mindenre. Karácsony előtt még egy sütit szerettem volna megosztani- erre esett a választásom, ami legutóbb készült másodmagával, a mindig nagy sikerű meggyes mákossal. Ezúttal munkahelyi karácsonyozásra készült- itt is mindenki elégedetten falatozott belőle.

Ma reggel végre nem a telefon ébresztett, tovább is aludtam a szokásosnál. Aztán még lustálkodtam is. S közben a telefont pörgetve egy karácsonyi idézet hatására próbára tettem magam, nekem mi jut elsőként eszembe erről az ünnepről. Kis szobában a fekete négy lábú kályha melegében néhány fenyőág kevés dísszel, s két szerető nagyszülő. Amint betoppanunk, máris a kályhára kerül az étel, serceg a sült hús a vaslábasban. A karácsonyokat otthon töltöttük, azt nem tudom felidézni, hogy mikor tettük ezt a látogatást nagyszüleinknél, egész kicsi lehettem. Csak ilyen emlékfoszlány villant be. Ahogy telik az idő, egyre többször térek vissza gondolatban a múltba. Szépek voltak a karácsonyok- valószínűleg ezért kedvenc, mindig várva várt ünnepem. Nem csillogtak-villogtak, nem vártak ajándékhalmok, mégis jó visszaidézni őket. Talán azért, mert akkor még arról szólt, ami a lényege lenne.

Hozzávalók:

A mézes lapokhoz:

• 50 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 15 dkg margarin
• 3 evőkanál méz
• 2 tojás
• 0,5 dl tej

A krémhez:

• 8 dl tej
• 8 evőkanál gríz
• 2 csomag vaníliás cukor
• 20 dkg cukor
• 25 dkg vaj
• + 1 üveg szilvalekvár

Így készült:

A lapokhoz tálba mértem a lisztet, cukrot, szódabikarbónát és összemorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a mézet, tojásokat, tejet és összegyúrtam. Pici lisztet még szórtam rá, úgy teáskanálnyit, mert a tészta - jó szokásához híven- igencsak ragacsos lett.

Pihent úgy egy órányit, majd 3 részre osztottam, lisztezett deszkán tepsi méretűre (28×32 cm) nyújtottam mindegyiket s sorra kisütöttem, 180 fokon. Gyorsan sül, figyelni kell rá- épp csak még kap egy kis színt, s már nem lágy a teteje.

A krémhez a tejből, grízből- enyhén púpos evőkanállal mértem- és vaníliás cukorból tejbegrízt főztem.

Időnként megkavarva hagytam kihűlni. A vajat elkavartam a cukorral és kanalanként hozzáadtam a hideg tejbegrízt.

Összeraktam a sütit: az egyik lapot lekentem szilvalekvárral, rákanalaztam és elegyengettem a grízkrém felét, majd erre került a második lap, lekvár, többi krém. A harmadik lappal lefedtem, kissé rányomkodtam.

Kamrába tettem. Másnapra megpuhult, szépen lehetett szeletelni.

Jót tett neki a savanykás szilvalekvár, máskor is be fogom vetni. De a mézes mindenképp jó- nálunk legalábbis mindig örül neki a család. Karácsonyra is terveztem sütni, de most már kihagyom, hisz most ettünk- még van 2-3 szelet belőle. Úgyis olyan hosszú a karácsonyi sütilista, hogy alaposan meg kell kurtítanom- főleg így, hogy teljesen átíródott a szokásos karácsonyi menetrend. Pedig sütivel kapcsolatos ajándéktervem volt...