Nagyon kevés változtatást eszközöltem rajta. A tésztába tej helyett tejfölt tettem, a karamellhez meg kénytelen voltam tenni a kávé mellé még egy decinyi vizet, hogy teljesen elfőjön a cukor.
A tésztához:
- 50 dkg liszt
- 20 dkg margarin
- 10 dkg cukor
- 1 tojás
- 1 csomag sütőpor
- kb. 1,5 dl tejföl (vagy tej)
A krémhez:
- 20 dkg + 6 evőkanál cukor
- 1 dl lefőtt kávé
- 3,5 dl tej
- 6 csapott evőkanál liszt
- 20 dkg margarin
A tetejére:
- maréknyi pergelt, durvára darabolt dió
Így készült:
A tésztához a margarint elmorzsoltam a liszttel, majd hozzáadtam a cukrot, sütőport, tojást, s annyi tejföllel gyúrtam össze, hogy rugalmas tésztát kapjak.
A tésztát 4 részre osztottam, mindegyiket tepsi méretűre nyújtottam, tepsi hátán sorra világosra sütöttem őket.
A krémhez előbb a 20 dkg cukrot kis lángon, időnként megkeverve karamellizáltam. Felöntöttem a kávéval. Még adtam hozzá egy dl vizet, s addig főztem, míg a cukor teljesen feloldódott. Közben a lisztet a tejben simára kevertem. A karamellhez öntöttem, s állandóan kavarva sűrűre főztem.
Időnként megkavarva hagytam kihűlni.
Közben a puha margarint elkevertem a többi cukorral, s hozzákanalaztam a kávés pépet. Habosra kevertem.
A krémmel megtöltöttem a lapokat úgy, hogy a tetejére is jusson. A legfelső réteg krémet beszórtam a dióval.
Könnyen szeletelhető, finom sütke lett belőle.
Az elkészítés menetét egyes szám első személyben írtam le, de közben eszembe jutott, hogy minden környezetemben lévő személyt befogtam a sütikészítésbe, hogy minden időben kész legyen. Férjem kavarta a krémet, ezt máskor is szokta, nagyon jó habosra ki tudja ám kavarni! Sógorom meg megtöltötte a lapokat a krémmel. A diót már én szórtam rá:-) A gyerekek már csak a kóstolásban segédkeztek. Jelesre vizsgázott a süti, aminek receptjét köszönjük szépen Vicuskának!
.JPG)
Először azt hittem, hogy szalalkális tészta lapok (amitől félek, mert sütés közben elég kellemetlen az "illata", persze utána nagyon fincsi tud lenni egy szalalkális süti, amikor átpuhul a tésztája). De örömmel láttam, hogy ez a süti sütőporos, tehát nyugodtan süthetem... ;-) Tényleg jól néz ki, és olyan fincsi lehet.
VálaszTörlésGabriella, köszi:-) Nekem kedvenceim a szalalkális sütik. Az igaz, hogy sülés közben fojtós szaga van, de a végeredmény annál jobb. Olyan puha lapok sütőporral nem lesznek.
TörlésÖrülök, hogy tetszik a süti, süsd bátran, igazán fincsi.
Nagyon dekoratív!!
VálaszTörlésKöszönöm, Anazar!
TörlésJó és vidám lehet így, kalákában dolgozni :D Örülök, hogy ízlett, szinte érzem az ízét a krémnek, gondolkodom, milyen alkalom van legközelebb arra, hogy újra süssem! :)
VálaszTörlésVicuska, az tényleg jó, ha van ki segítsen. Szerencsémre mindig adódnak segítő kezek körülöttem.
TörlésAnnyira ízlett, hogy biztosan hamarosan újra kikövetelik a sütidet:-)
Elhiszem, hogy a fiad kedvence lett. Nagyon jól néz ki. Kívántatja magát rendesen!
VálaszTörlésEmi, köszönöm! Emlegeti is a Fiam azóta is...
TörlésNagyon ínyemre való lenne:) Ritkán készítek kávés sütit, mert mindig azt gondolom, a gyerekek nem eszik meg. De ahogy látom, ettől nem kell tartani:)
VálaszTörlésTrollanyu, szerintem sem kell tartanod tőle:-) Nálunk nagyon szeretik a gyerekek a kávés sütiket. Ebben meg nincs túl sok kávé.
TörlésNálad is nagyon guszta lett, nagyon tetszik! :) Ahogy a képeket elnézem, jó csapat vagytok! :)
VálaszTörlésKöszönöm, Hankka! A férjem már amúgy is rutinos krémkavaró, gyakran befogom. Sógor meg hadd tanuljon:-)
TörlésJajj, nagyon tetszik!
VálaszTörlésLilla, örülök, hogy tetszik!
Törlés