2018. augusztus 12., vasárnap

Sajtos-köményes sós rúd

Már megint sós rúd. Nem tudom, hányadik, egyszer nekiállok leltárba venni őket, de az nem most lesz. Ez lett az aktuális kedvenc. Annyira ízlett, -s mint kiderült, egy hét múlva is élvezhető-, hogy elhatároztam, a nyaralásra is sütök belőle egy nagy adagot. Túrázás közben jól jön majd energiapótlásra.
Egy román nyelvű blogon találtam a receptet, itt. Annyira nem különleges, csak sütőporral készül a tésztája. Előbb úgy gondoltam, csak fél adaggal teszek egy próbát, végül egész kg lisztből készítettem. Nem bántam meg. Vagy mégis, mert volt mit rágcsáljak, ha kell, ha nem. Erről jó lenne leszokni...

Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 25 dkg margarin
  • 20 dkg zsír
  • 2 csomag sütőpor
  • 4 tojássárga
  • 3 evőkanál almaecet
  • 2,5 teáskanál só
  • 3 púpos evőkanál tejföl
  • tetejére reszelt sajt, köménymag, 1 fehérje, csipet só
Így készült:
A lisztet, sót (2 púpozott teáskanállal és még egy féllel tettem hozzá) tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Hozzáadtam a sütőport, ecetet, sárgákat, valamennyi tejfölt. Gyúrni kezdtem, közben szükség szerint adagoltam a tejfölt. Jól gyúrható tésztát kell kapjunk.
A tészta rövid ideig pihent, majd kinyújtottam. Lekentem az enyhén felvert fehérjével, melybe belekevertem egy csipet sót. Beszórtam a sajttal és köménymaggal.
Derelyemetszővel felvágtam, tepsibe pakoltam s 185 fokon kisütöttem. Addig sültek, míg szép színt kaptak. Nem kell túlsütni, de sápadtak sem legyenek.

Finoman ropogós, kellemesen sós, omlós rudak lettek. Szeretem rajta a köménymagot, de persze el is hagyható, vagy sajt helyett magokkal szórható be.  Vagy vegyesen. Ízlés, kedv kérdése.


4 megjegyzés:

  1. Nagyon guszta, finom lehetett! Biztos jó volt elropogtatni a túrázás közben. Hogy telt a nyaralás? Remélem nagyon jól :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Katalin! A nyaralásra is készült belőle, de valahogy az édes keksznek most nagyobb sikere volt. A nyaralás ezúttal is jó volt, mindjárt írok róla egy rövid beszámolót, bár regényt lehetne. Rengeteg fotó készült, a táj még mindig gyönyörű, de sok dolog elszomorít. De mindig így van ez, mikor hazalátogatunk elpazarolt Erdélyországunkba...

      Törlés
  2. Szépek! :) Remek ropogtatnivaló!

    VálaszTörlés