Titkos mézes krémes

Elég rég volt, mikor Unokaöcsém keresztelőjére készülve Húgommal ketten sütögettünk. Egyik süti a közismert mézes krémes volt, másik Húgom "Anyósának" receptje alapján készítve. Megállapítottam, hogy ez más, mint Anyukám receptje, s nekem ízlett is a végeredmény. De aztán kaptam egy nem éppen bóknak nevezhető véleményt a Sógorjelölttől. Azt mondta, hogy Anyukája is, meg Húgom is finomabbra készíti. Vagyis több a krém benne, mint a tészta. Mi is akkora adag krémet készítettünk, amennyit a recept kért, de úgy döntöttünk, sok lesz, s nem került mind bele. Persze nem sértődtem meg a kritika hallatán, mert régóta ismervén Őt, tudjuk, hogy vajszívét nagy szájával s olykor durva beszólásaival leplezi.
De nem marad el a "bosszú": titkos receptjüket közkinccsé teszem:-)))
Azért nem akarom Húgom babérjait learatni, ugyanis ezúttal Ő készítette a sütit. Fiam konfirmálására készült. Testvéreim eljöttek egy nappal korábban, kellett is ám a segítő kéz. Kinek ez, kinek az jutott, Kingának épp a titkos mézes krémes. Szép lett, és nagyon finom:-)

 Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 2 evőkanál méz
• 15 dkg cukor
• csipet só
• 1 tojás
• 5 dkg zsír
• 3 evőkanál tej
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 50 dkg liszt

A krémhez:

• 1 l tej
• 1 bögre gríz
• reszelt citromhéj
• 25 dkg vaj
• 15 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• + kis üveg baracklekvár

Így készült:

A tésztához valókat a liszt kivételével gőz fölött összeolvasztjuk. Addig kell kevergetni, míg egynemű lesz. Addigra jó forró lesz, de amilyen melegen csak bírja a kezünk, hozzá kell gyúrni a lisztet.

4 cipóra osztjuk, s lisztezett deszkán azonnal ki kell nyújtani. Kihűlve ugyanis nehezebb dolgozni vele, megkeményedik.

A lapokat sorra tepsi hátán kisütjük.

A tejből, grízből, citromhéjból (1 kisebb citrom lereszelt héja) tejbegrízt főzünk. Nem tudom, mekkora volt ez a bögre, de én minden dl tejhez 1 púpos evőkanál grízt szoktam mérni.

Időnként megkavarva hagyjuk kihűlni a tejbegrízt.

A vajat, cukrot, vaníliás cukrot habosra keverjük. Hozzákanalazzuk a grízt, jól kikeverjük vele.

Összerakás:

Az alsó lapra kenjük a krém harmadát. A következő lapot vékonyan megkenjük lekvárral, s a lekváros felével lefele a krémre borítjuk. Újra krém, lekváros lap, a krém utolsó harmada, beborítva az utolsó, lekvárral megkent lappal.

A lekvártól és krémtől a lapok jól átpuhulnak másnapra. Nekem éppen ezért ízlett annyira, meg azért, mert nem émelygősen édes.
S miért titkos? Mert Sógor ráfogta, hogy ez az ő titkos receptjük, de hát mindenki hasonlóan készíti. Anyukám receptje is csak arányaiban tér el, meg az összerakás módjában: lekvár csak középre kerül, krém meg az alsó és felső két lap közé.

"Édes bosszú":-)))