Mostanában több blogon is megkívántam a sós ropogtatni valókat, mégsem sütöttem. De egy korábban sütöttet előhalásztam, további csábításként. Bár most nem fogok nekiállni sütni, mert a család (megint) rám szólt, hogy ne süssek annyit. Néhány napig nem fogok. 😉 Bár tejespitét ígértem a Fiamnak, így néhány nap múlva úgyis bekapcsolom a sütőt...
Hozzávalók:
- 60 dkg liszt (fele rétesliszt)
- 2 teáskanál só
- 25 dkg tehéntúró
- 20 dkg juhtúró
- 25 dkg margarin
- 20 dkg zsír
- 2 tojássárga
- 1 fehérje+ köménymag a tetejére
Így készült:
A lisztet, sót elmorzsoltam a margarinnal, zsírral, kétféle túróval, majd a tojássárgákkal tésztává gyúrtam.
Egy-két órai pihentetést követően kisujjnyi vastagra nyújtottam, lekentem egyik maradék tojásfehérjével, köménymaggal szórtam.
Derelyemetszővel felvágtam -most négyzet alakúra-, tepsibe pakolgattam.
180 fokon szép pirosra sütöttem.
Finoman sós, roppanós lett, élvezettel rágcsáltam. Munkahelyre is vittem tízóraira- néhány darab véletlenül ott maradt mögöttem kis kosárba rejtőzve- mikor felfedeztem úgy egy hét múlva, ugyanolyan finom volt. Szóval hosszasan eláll- ha megbújik valahol! 😀
Nagyon guszták, finom lehetett a sok túróval 😊! A juhtúró nálunk is kedvenc, körözöttnek és sütibe egyaránt.
VálaszTörlésKöszönöm, Katalin! Tényleg finom volt, jó roppanós-sós.
TörlésMintha csak én írtam volna: úgy ennék valami sósat, de mégsem sütök. De ezt a receptet viszem, igaz, csak telemeám van, de gondolom, azzal is finom lesz. Persze ha úgyis bekapcsolod a lert a tejespite miatt, igazán süthetsz egy kis sósat te is…
VálaszTörlésVToncsi
Toncsi, telemeával is nagyon finom lesz, biztos vagyok benne! Végül nem készült a héten tejes pite, de az este sósat sütöttem- a gyerekek szülinapot ünnepelnek ma, s nekik készült rágcsálni valónak.
Törlés