Ezzel a süteménnyel is Leányzóm kedvére tettem. Még azt is vállalta, hogy darál diót, csak süssek neki. Olyannyira hírhedten aranygaluska-rajongó ez a Lány, hogy nemrégiben dobozban hozta neki a lovagja az anyja által sütöttet.
Régen, gyerekkorunkban gyakori vendég volt. Mindenki rész vett a készítésében: Anyukánk megdagasztotta, majd a megkelt tésztát egyikünk olajba mártott kanállal szaggatta, másikunk hempergette a cukros dióba, másvalaki igazgatta a tepsibe őket. Négy lány között bőven akadt mindig erre vállalkozó kedvű- valószínűleg én voltam egyik első jelentkező. Sodó soha nem készül hozzá, én is most először főztem mellé- így is finom, de anélkül sem megvetendő!
Hozzávalók:
A tésztához:
- 1 kg liszt
- 1 teáskanál só
- 3 evőkanál cukor
- 1 citrom lereszelt héja
- 25 dkg margarin
- 2 tojás
- 4 dl tej
- 4 dkg élesztő
A forgatáshoz:
- fél dl olaj
- 10 dkg darált dió
- 5-6 evőkanál cukor
- 2 csomag vaníliás cukor
A sodóhoz:
- 4 tojássárga
- 10 dkg cukor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 2 evőkanál liszt
- 1 l tej
Így készült:
A tésztához a tejet megmelegítettem- kellemes kézmelegre. Elkevertem benne egyik evőkanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.
A lisztben elvegyítettem a sót, többi cukrot, citromhéjat, elmorzsoltam benne a margarint. Hozzáadtam a tojásokat, élesztős tejet és összegyúrtam, megdagasztottam. Ha nem lenne elég a tej, még lehet tenni hozzá, hogy könnyen gyúrható, de ne lágy tésztát kapjunk.
A megdagasztott tésztát letakarva hagytam megkelni.
Közben elvegyítettem a diót, cukrot, vaníliás cukrot. Kis tálkába odakészítettem az olajat.
Egy tepsit -28×32 cm-es- vékonyan kikentem olajjal.
A megkelt tésztából olajba mártott kanállal galuskákat szaggattam a dióba, belehempergettem, majd egymás mellé a tepsibe pakolgattam őket. Ami nem fért, azt a néhányat a tetejére pakoltam- így egy tepsibe került az összes. A megmaradt pici olajat a tetejére csorgattam, a maradék cukros diót is a tetejére szórtam.
15-20 percnyit hagytam még kelni, majd 180 fokos sütőbe tettem.
Addig sült, míg a teteje szép piros lett.
Míg sült, megfőztem a sodót: elkevertem a tojássárgákat a cukorral és vaníliás cukrokkal, majd hozzákevertem a lisztet, végül -előbb apránként- a tejet. Közepes lángon, állandóan kavargatva felfőztem.
Finoman foszlós lett a tésztája, élvezhető sodó nélkül is. Lehet, azért, mert úgy szoktam meg, de nekem jobban esik csak úgy beleharapni a roppanós diórétegű, pihe-puha tésztába.
Ma délután Gergő leslattyogott, s csalódottan jött ki a kamrából: Anya, nincs süti? Az aranygaluska amúgy is a levegőben lógott, hát tettem róla, hogy legyen süti. 😀
.JPG)
Nagyon guszta, ez nekünk is kedvencünk. A tiédet nézve meg is kívántam 😄. Én mindig szoktam vaníliás öntetet készíteni mellé, nagyon szeretjük.
VálaszTörlésKöszönöm szépen, Katalin! :-) Persze öntettel is finom- lehet, ezután rendszert csinálok belőle. Bár előbb az aranygaluska-sütésből kéne, mert nagyon ritkán készül.
TörlésEzt meg kell sütnöm! Mi sem készítettünk hozzá soha sodót, anélkül is finom. Nagyanyám lábasban sütötte, 3-4 rétegben, így nemcsak az alján és a tetején volt finom ropogós a cukros-diós réteg, hanem a szélén is. Kicsi pogácsaszaggatóval szaggatta, majd egyenként olvasztott vajba és cukros dióba forgatta. Kanállal persze gyorsabb. Nem is emlékszem, én készítettem-e valaha. Úgyhogy eljött az ideje. Köszönöm a receptet.
VálaszTörlésÖrülök, hogy megint aktív vagy!
VToncsi
Köszönöm szépen, Toncsi! :-)
TörlésA Nagymamák tudtak valamit... Nálunk mindig tepsiben készült, de lábasban is ki fogom próbálni. Vagy püspökkenyérformában... Ha újra sor kerül rá, mert én nem sütöm olyan gyakran, mint Anyukám.
Sok sikert az aranygaluska-sütéshez! :-)
Nagyon guszta és finom lehet a sodóval ! Mikor még a lányaim itthon voltak inkább úgy mondanám kicsik voltak madártejet csináltam általában az aranygaluska mellé nagyon szerették! Manapság csak nagyon ritkán sütök mert a dió is már annyira drága:)
VálaszTörlés