Már megint kürtős

Vettem a fáradságot, s utánanéztem eme székely sütemény helyesírásának. Mivel a kályhacsőről, azaz a kürtőről kapta a nevét, hosszű ő-vel írjuk helyesen. Valóban, az eredeti kalács kályhacső méretű, méltán viseli a kürtős nevet.

Ötletet adnék azoknak, akik nem mennek el Székelyföldig kürtőskalácssütőt vásárolni. Anyukám régen tepsiben is sütötte, bár neki is volt fahengere. A sütőben sült változatot kukorica kórójára(kukorica szárából vágott kb. araszos botocskára) tekerte fel, melyet a kertből szerzett be azon frissiben. Rátekerte a megkelt tésztát, cukros dióba forgatta, s szépen egymás mellé bepakolta a tepsibe. Ezek mini kürtősök lettek, de annál finomabbak.
Mivel nem mindenki termeszt a kertjében kukoricát, használható fólia vagy papírtörlő karton hengere, melyet bevonunk alufóliával, s vékonyan beolajozunk, mielőtt rátekerjük a kürtősnek szánt kelt tésztát. Beforgatjuk cukros dióba, kókuszba, tepsibe pakoljuk, s a sütőben megsütjük.

Már csak az van hátra, hogy lefotózzam az általam használt kürtőssütőt, s feltöltsem, de ez nem ma lesz.