2012. május 6., vasárnap

Lekváros aranygaluska

Nem is emlékszem, mikor sütöttem utoljára. Pedig egyszerű, kiadós és finom, hagyományos sütemény.
Egyike volt az első sütiknek, melyeknél segédkeztem gyerekkoromban. A hólyagosra kelt tésztát olajos kanállal szaggattam bele a cukros dióba, Anyukám aztán beleforgatta, s egymás mellé tepsibe helyezte őket. Soha nem készült mellé vaníliás öntet, én sem szoktam készíteni. De szerettük úgy, ahogy volt.
Ezúttal lekvárral töltöttem meg, már egy ideje motoszkál a fejemben a gondolat. Most megvalósítottam.
Hozzávalók:

  • 1 kg liszt
  • 2 tojás
  • 20 dkg puha margarin
  • 4 evőkanál+1 kiskanál cukor
  • 1 csapott kiskanál só
  • 4 dl tej
  • 4 dkg élesztő
  • citromhéj
A töltéshez és forgatáshoz:
  • 2 kis üveg lekvár 
  • 1 dl olaj
  • 15 dkg darált dió
  • 4 evőkanál cukor
  • 2 csomag vaníliás cukor
Így készült:
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a kiskanál cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.
A lisztet, cukrot, sót, reszelt citromhéjat tálba tettem, összevegyítettem. Elmorzsoltam benne a puha margarint. Hozzáadtam a tojásokat, valamint az élesztős tejet és megdagasztottam. Nekem elég volt a tej, de szükség szerint lehet tenni még hozzá. Inkább kemény legyen a tészta, mint lágy.
Pici liszttel megszórva, letakarva megkelesztettem.
Ekkor deszkára borítottam, kettéosztottam, mert egyszerre nem tudtam kinyújtani. Kinyújtottam, kisebb tenyérnyi téglalap alakúra vágtam a tésztát. Mindegyikre púpos kiskanál lekvárt tettem, kettéhajtottam, a széleket kissé lenyomkodtam. Egy tálban odakészítettem az olajat, vékonyan lekentem a sütiket és megforgattam a cukorral, vaníliával elvegyített darált dióba. Tepsibe rakosgattam őket, egymás mellé, de nem szorosan. A másik felét is kinyújtottam, ugyanúgy jártam el vele. Belefért az egész egy tepsibe.
A hideg sütőbe tettem, bekapcsoltam 180 fokra, s addig sütöttem, míg szépen megpirult a teteje.

Házi őszi- és sárgabaracklekvárt használtam bele. Szerintem teljesen mindegy, csak kemény legyen az a lekvár. De igazán finom üstben főtt szilvalekvárral lenne:-)

2 megjegyzés:

  1. Hú, de nagyon jól néz ki. Évek óta nem ettem, mert az én gyerekeim nincsenek oda érte. Lehetne a neve aranygaluska bukta, úgy néz ki:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Trollanyu! Nekem is eszembe jutott, hogy inkább buktának néz ki, mint galuskának:-) Szeretem, hogy olyan jó elnevezés-ötleteid vannak!

      Törlés