2014. október 12., vasárnap

Tejfölkrémes diós piskóta

Ma sütöttem, többedmagával. Krémes is készült, mert Leányzó már a nyár óta rágja érte a fülem, aztán pogácsa is, mert jól fogott a húsgombócos káposzta mellé, s ez is, mert tudtam, hogy a krémesnek hamar hűlt helyét találom, s maradjon holnapra is valami finomság.
Egy magazinban láttam tejfölkrémes sütit, s tetszett, mert másképp készül a szokásosnál. A krémbe kerülő pép nem tejjel, hanem tejföllel készül. Egy selymes, lágy, könnyed krém lett a végeredmény, bár a pép főzése közben voltak fenntartásaim a sikerrel kapcsolatban. Előbb összecsomósodott, nagyon keménynek ígérkezett, aztán ahogy tovább kavartam, szépen kisimult. Szóval beváltotta a hozzá fűződő reményeket!

Hozzávalók:
A piskótához:

  • 7 tojás
  • 7 evőkanál cukor
  • fél csomag sütőpor
  • csipet só
  • 6 evőkanál liszt
  • 5 evőkanál darált dió
A krémhez:
  • 3 evőkanál liszt
  • 3 dl tejföl
  • 1 tojás
  • 18 dkg cukor
  • 20 dkg margarin
  • maréknyi dió
Így készült:
A piskótához a tojásokat szétválasztottam. A sárgákat 4 evőkanál cukorral és a sütőpapírral habosra kevertem. A fehérjéket egy csipet sóval és a többi cukorral felvertem, majd a sárgákhoz borítottam. Kanalanként hozzákevertem a lisztet, végül a diót.
Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát, s 180 fokon kisütöttem.
Mikor kihűlt, vízszintesen kettévágtam.
A maréknyi diót kisebb darabokra vágtam, s megpergeltem.
A krémhez a lisztet a tejföllel simára kevertem, majd a tojást is hozzáadtam, elkevertem. Kis lángon állandóan kevergetve sűrűre főztem. Időnként megkeverve hagytam hűlni.
A margarint a cukorral elkevertem, majd hozzákanalaztam a langyosra hűlt pépet. Hozzákevertem a pergelt diót.
A krémet a két lap közé kentem.
Ezt el kell mesélnem:-) A krémesrajongó családtagok számolgatták, ki hány szeletet evett, s ki eszi meg a maradék négy szeletet. A végeredmény az lett, hogy 1-1 a gyerekeké, s kettő az enyém. De én lemondtam a javukra az én részemről. Mire Hédi megkérdezte, miért fáradozok annyit, ha meg sem eszem, amit sütök? A válasz pedig Férjuramtól érkezett: Anya nem azért süt, hogy megegye, hanem hogy süthessen, s mi meg jól meghízzunk. Hihi, van benne valami, a sütés öröme nagyobb, meg az első kóstolásé, mert kíváncsi vagyok, milyen lett a végeredmény, s bizony előfordul, annyival is maradok. A hízás pedig? Egyelőre nem kell drasztikus fogyókúrába kezdenünk... 
Ebből a sütiből viszont legalább 3-4 szeletet megettem hirtelen:-) 

6 megjegyzés:

  1. Nagyon jól néz ki ez a süti, de biztos vagyok benne, hogy a többi finomság is jól sikerült a mai nap folyamán! Minden elismerésem, hogy így a kedvére tettél mindenkinek! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csigabige, köszönöm szépen! Már el is felejtettem a múlt hetet:-) Mostanában folyamatosan sütök, hol kirándulás, hogy névnap, hamarosan szülinap... szóval nincs pihenés a konyhában:-)

      Törlés
  2. A diós sütiket szeretem, én is elfogyasztanék belőle 2-3 szeletet. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vanilin, én is:-) Legközelebb gondolok ám Rád is 2-3 szelet erejéig:-)

      Törlés
  3. Biztos, hogy nagyon finom, kedvenceim a diós sütik! :) Most fejeztem be a ebédet, milyen jó lenne "lenyomtatni" egy-két szelet sütivel. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Okki!
      Mi is kedveljük a diósakat minden formában. Még jó, hogy Nővéremék diófája ellátja az egész családot a termésével:-)

      Törlés