Omlós almás pite

Egy "hétköznapi" vasárnapnak indult a mai nap, ami főzéssel, sütéssel, aztán pihenéssel telt volna. Egy hirtelen fordulattal aztán színesedett a szürkének induló nap: beharangoztam a készülő almás pitét a testvéreimnek, s hívtam őket kóstolgatni. S jöttek, persze nem csak a süti miatt. Természetesen nagyon örültem, s gyorsan kavartam még egy sütit, nehogy ne legyen elég a nagy tepsi almás. Szerencsére, mert mindössze egy csík maradt a tepsiben belőle, amiből vágtam néhány kockát a fotóhoz. Gergő abból is egyet megevett, míg én hátat fordítottam. :-) Azt hiszem, már nem is kell dicsérnem. Tényleg finom lett, ezért is örökítem meg, bár jó néhány almás pite recept van már a blogon. De kicsit mind más...

Hozzávalók:
A lapokhoz:

• 50 dkg liszt
• nagy csipet só
• 20 dkg margarin
• 10 dkg zsír
• 12 dkg cukor
• 2 tojás
• 1-2 evőkanál tejföl

A töltelékhez:

• lekvár (őszibarack dzsem)
• 1,5 kg alma
• 16 dkg cukor
• 3 evőkanál gríz
• 1 mokkáskanál mézeskalács-fűszerkeverék (vagy fahéj)

Így készült:

A lisztet, sót cukrot tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal és zsírral. Hozzáadtam a tojásokat, s tejfölből annyit, hogy összeálljon a tészta.

1-2 órát hideg helyen pihentettem.

Közben az almát megmostam, s héjastul lereszeltem. Kicsavartam a levét, hozzáadtam a cukrot, grízt, fűszerkeveréket.

A tésztát kettéosztottam, mindkettőt tepsi méretűre nyújtottam (28×36 cm-es). Egyik lapot sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, lekentem lekvárral, elosztottam rajta az almát s befedtem a másik lappal. A tetejét megszurkáltam villával s 180 fokos sütőben addig sütöttem, míg a teteje szépen megpirult.

Sülés után beszórtam a tetejét porcukorral.

A lekvár azért került bele, mert már megint sikerült több üveggel megkezdeni, s csak foglalják a helyet a hűtőben. Másféle is használható, de akár el is hagyható. A töltelékbe kerülő cukor mennyisége pedig az alma savanyúságától is függ. Most nem savanykás alma került  pitébe, így a cukorral is csínján bántam.