Régi, lakodalmas készülődésekből származó recept, Anyukám gyűjteményéből. Régebb többször készítettem, aztán mellőzött lett. Pedig igen finom tud lenni, meg aztán mutatós is. Főleg, ha a méretei is megfelelnek az elvárásnak. Két-három falatnyi sütikék kéne legyenek, ezzel szemben az enyémek tenyérnyire terebélyesedtek a sütőben. Van is elképzelésem, hogy miért: nagy tojásokat használtam, tényleg méreteseket. Gondoltam is rá, hogy kicsivel több lisztet tegyek, de aztán tartottam magam a recepthez. A teáskanálnyi masszák meg fogták magukat, s szétterültek, a vártnál jobban. És így lett a kisdobosból nagydobos! :-)
Hozzávalók:
- 5 tojás
- 30 dkg cukor
- 1 evőkanál vaníliás cukor
- 1 csomag sütőpor
- 30 dkg liszt
Krém:
- 2 evőkanál liszt
- 2 tojás
- 1 evőkanál kakaó
- 3 dl tej
- 25 dkg margarin
- 20 dkg cukor
Bevonni:
- 10-15 dkg étcsokoládé
- 2-3 evőkanál olaj
Így készült:
A tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral, sütőporral jó habosra kevertem, majd kanalanként hozzáadtam a lisztet.
Sütőpapírral bélelt tepsibe teáskanállal halmokat raktam egymáshoz nem túl közel, mert elterülnek.
180 fokra előmelegített sütőben világosra sütöttem. Elég hamar sülnek, figyelni kell rájuk.
Maguktól nem jönnek fel a sütőpapírról, egy késsel alányúlva szedtem le őket.
3 nagy tepsibe fértek bele.
A krémhez a lisztet a tojásokkal és pici tejjel simára kevertem. Hozzáadtam a kakaót, s apránként a többi tejet.
Állandóan kavargatva felfőztem. Előbb csúnyán összecsomósodott, de ahogy tovább kevergettem s főni kezdett, szépen elsimult.
Időnként megkavarva hagytam kihűlni. Közben a margarint a cukorral elkevertem, majd kanalanként hozzáadtam a tojásos pépet.
A kihűlt korongokat megtöltöttem a krémmel. Kicsit soknak bizonyult a krém, maradt belőle egy kevés, de majd keksszel megesszük azt is.
10 dkg csokit 2 evőkanál olajjal gőz fölött felolvasztottam.
A 10 dkg csoki viszont kevésnek bizonyult, egy részét teljesen bevontam, az utolsókat csak becsorgattam. Ezért csokiból többet ajánlok.
Nagyon finom süti tud lenni, piskóta állagú tallérok kakaós krémmel és csokimázzal- ennél több nem is kell.
.JPG)
Első blikkre islernek véltem! :-) Nagyon jó kis recept, nem hallottam még róla.
VálaszTörlésNem baj ha nagyobbak, többet lehet enni :-) Így is nagyon szépek lettek, bár én sem ismerem ezt a sütit, de így ránézásre 5-öst adok rá :-)
VálaszTörlésÉn sem hallottam még erről a sütiről, de jól hangzik! :)
VálaszTörlésNekem nagydobosként is beindította az ízlelőbimbóimat! Kaphatok egyet? :)
VálaszTörlésSosem hallottam még erről a sütiről, mindig tanul az ember :) Akkor ezek már úttörők lettek? :)
VálaszTörlésA gyerekeimnek nagyon ízlene. :)
VálaszTörlésGerdi, indítottam egy játékot, örülnék, ha csatlakoznál.
Látod Gerdi, még mindig képes vagy újat mutatni a nagyvilágnak!!! Olyan csábítóak ezek a felnőtt kisdobosok!
VálaszTörlésMi újság a konyhád tájékán Gerdi, rég jelentkeztél? Zs.
VálaszTörlésZsuzsa, köszönöm az érdeklődést, aranyos vagy! :-) Minden rendben a konyhám tájékán, gyűjtöm a fotókat, hogy majd egyszer több idő s kedv, nyugalom idején közzétegyem őket. A FB-on azért követlek benneteket, meg ott néha én is jelentkezem; gyorsabb, mint egy új bejegyzés megírása. Szóval minden rendben, csak kitört rajtam a tavaszi fáradtság, a blogra már nem marad energiám. M. :-)
VálaszTörlésAkkor jó.... :-)) Töltődj csak nyugodtan, az olvasótábor megvár - köztük én is. :-)
TörlésNagyon jól néz ki, de inkább islernek nézem :)
VálaszTörlésSzia! Mi is nagyon szeretjük ezt a sütit. Legutóbb rájöttem, hogy lehet elérni, hogy ne ragadjon le. Sok dolgom volt, így reggel kezdtem hozzá, de közben főztem, mostam, teregettem, és csak ebéd után kezdtem el sütni. Emiatt a cukor tökéletesen feloldódott, és annyi morzsa se maradt a tepsikben, amit a müzlimbe szoktam tenni. A sütik alja pedig olyan sima lett, mint az üveg! (Én a csokit kihagyom a tetejéről: így nem maszatolódik, meg a kalória is kevesebb.)
VálaszTörlésSzia! Köszönöm szépen a tapasztalatból származó ötletet! :-) Tehát pihentetni kell a masszát. Mindenképp be fogom vetni! Csoki nélkül is finom!
Törlés