Nyúlhús főtt krumplival és birsalmaszósszal

Egyik ismerősünk nyulakat tart. S ha Férjem segít neki valamiben, egy-két konyhakész nyuszival hálálja meg. Most, hogy átnéztem, miből élünk az elkövetkező időben, a fagyasztó egyik fiókjának aljában megtaláltam egy ott lapulót közülük. Lett belőle vasárnapi vacsora.
Mikor még az elsőt kaptuk, felcsaptam az internetet recept után kutatva, hogyan is készítsem el. Valami zöldséges változaton akadt meg a szemem, ami ugyan elfogyott, de senki sem volt elragadtatva tőle. Legközelebb nem cifráztam: borsosan-fokhagymásan készült, ahogy minden húst szeretünk. Legegyszerűbb s legfinomabb . Azóta mindig így készül, csak a köret más.
S ha már említem a nyúlhús forrását is, ki ne hagyjam a birsalmabefőtt eredetét sem. Mikor az ősszel otthon voltunk, Apukánk Húga, aki mindig is közel állt hozzánk, felpakolt minden földi jóval, többek között birsalmabefőttel is. Készült belőle már leves is, ettük is csak úgy, s az utolsóból készült ez a szósz- mindenki elégedettségére. Most, hogy említem Nagynénénket, el is fogott a honvágy. Ők laknak most a nagyszülői házban, ahova annyi, de annyi emlék fűz...
A krumplihoz nem tartozik semmi sztori, az a boltból van!😀 Úgy hogy jöhet is a recept:

Hozzávalók:
A húshoz:

• 1 konyhakész nyúl
• 1 evőkanál zsír/ kevés olaj
• só
• 2-3 gerezd fokhagyma
• bors

A krumplihoz:

• 6-8 nagyobb krumpli
• só

A szószhoz:

• 1 üveg birsalmabefőtt
• nagy csipet só
• csipet fahéj
• 5-6 szegfűszeg
• 2-3 dl tej
• 1 evőkanál étkezési keményítő

Így készült:

A nyulat darabokra vágtam, egy serpenyőbe tettem a zsírt/olajat, s egymás mellé helyeztem a húsdarabokat. Sóztam, a megpucolt és apróra vágott fokhagymát rászórtam, megborsoztam. Mokkáskanálnyi került rá. Fél dl-nyi vizet öntöttem alá, s kis lángon, lefedve párolódni tettem. Néha átkevertem. Mire elpárolog a víz alóla, rendszeresen puha is a hús. Hagyom még kicsit sülni, pirulni, s kész is.

A krumplit megpucoltam, mostam, hasábokra vágtam, s annyi vízben, amennyi bőven ellepi, főni tettem. Sóztam persze. Mikor megfőtt, leszűrtem.

A szószhoz a befőttet főni tettem a sóval és fahéjjal, szegfűszeggel. Kevés vizet is öntöttem még hozzá, mert kevés leve volt.

Pici tejben simára kevertem a keményítőt, majd hozzáadtam a többit is, fokozatosan. Mikor felfőtt a birsalma, hozzáöntöttem a tejet s felfőztem. Cukrot nem tettem hozzá, épp kellemesen édeskés-savanykás volt.

Anyukánk leginkább levesben főtt húshoz készített gyümölcsmártásokat, második fogás gyanánt. Készült meggyből, ribizliből, köszmétéből, meg persze birsalmából, tehát savanykás gyümölcsökből, Én szerettem őket, mégis olyan ritkán jut eszembe! Most is csak a birsalma sugallta. S a családnak is ízlett!