Lekváros kagylócska

 Mert mindig kell olyasmit is sütni, amire napokig rájárhatnak "idegenben" a gyerekeim! ☺ Most éppen ez volt soron. Hogy ne kifli legyen, kicsit hosszasabban elpepecseltem vele, ezért csaptam aztán össze a szépre-jóra tervezett krémes sütit. Ami végül csak jó lett. 

Hozzávalók:

• 60 dkg liszt
• 25 dkg zsír
• 1 teáskanál sütőpor
• csipet só
• 2 evőkanál porcukor
• 4 evőkanál joghurt (illetve szükség szerint)
• 2 tojássárga
• lekvár a töltéshez
• vaníliás porcukor beforgatni

Így készült:

A lisztet, sót, porcukrot, sütőport tálba mértem, elvegyítettem, majd a zsírral elmorzsoltam. Belekerült a két tojássárga a joghurttal egyszerre -a joghurtból előbb 3 evőkanállal tettem-, majd gyúrni kezdtem. Szükség szerint lehet még kanalazni hozzá a joghurtból, hogy könnyen gyúrható, nem túl kemény tésztát kapjunk.

A tésztát kinyújtottam, úgy 2-3 mm vastagra, nagy pogácsaszaggatóval korongokat vágtam belőle. Közepére lekvárt tettem, kettéhajtottam, majd villával körbe lenyomkodtam a széleket.

Tepsibe pakoltam. 180 fokon világosra sütöttem őket.

Még melegen  vaníliás porcukorba forgattam.

Őszibarack lekvár került bele, de szilva vagy sárgabarack is kitűnően szerepelne. Lassan kifogyok a sütésálló lekvárokból. Idén keveset főztem be. Saját termés nem volt, megvenni meg ... hát kicsit elszabadultak idén az árak. De a szilvalekvárról akkor sem mondok le. ( Azóta főztem nagy adag szilvalekvárt, bár nem volt türelmem elég sűrűre főzni.)