Kókuszos habos süti

Szilveszterre édes sütiből csak ez az egy készült. No meg egy torta kis Keresztlányunknak, aki immár hét éves lett.
De a nagy karácsonyi sütitúltengést követően ez is elégnek bizonyult, két szelet van még belőle, ha esetleg valaki kérne kóstolót :-)
Volt maradék tojásfehérjém -nálam mindig akad-, azt akartam felhasználni, így született az ötlet. A másik kiindulópont a karácsonyi tejszínes sütik sikere nyomán jött. Szóval tojásfehérje alap, vaníliás-kókuszos krém, rajta tejszínhab.

 Hozzávalók:
A laphoz:

• 8 tojásfehérje
• csipet só
• 8 evőkanál cukor
• fél csomag sütőpor
• 10 dkg kókuszreszelék
• 6 evőkanál liszt

A krémhez:

• 4 evőkanál rétesliszt
• 4 dl tej
• 2 teáskanál vaníliás cukor (házi)
• 5 dkg kókuszreszelék
• 20 dkg margarin
• 10 dkg cukor

A habhoz:

• 4 dl tejszín
• 1 evőkanál vaníliás cukor

Így készült:

A fehérjéket előbb a csipet sóval, majd a cukorral kemény habbá vertem. Hozzáadtam a kókuszt, majd kanalanként a lisztet, melyben elvegyítettem a sütőport.

Papírral bélelt tepsibe simítottam a masszát és 170 fokos sütőben sütöttem.

A krémhez előbb kevés tejben elkevertem a lisztet, majd a többi tej és a vaníliás cukor hozzáadása után állandóan kevergetve sűrűre főztem. Még azon forrón belekevertem az 5 dkg kókuszreszeléket.

A margarint elkevertem a cukorral, közben időnként átkevertem a kókuszos pépet is. Mikor kihűlt, kanalanként hozzákevertem a cukros margarinhoz. A kész krémet a kihűlt tojásfehérjelapra simítottam.

A tejszínt a vaníliás cukorral keményre vertem s a krémre simítottam. Erre is szórtam kevés kókuszt.

A hideg kamrában másnapra jól megdermedt és annak ellenére, hogy a kókuszos tojásfehérjelap meglehetősen száraz lett, egész jól lehetett szeletelni. Meg megenni is:-)

Virslis virágok

Most, hogy végre ideértem, kívánok mindenkinek nagyon boldog új évet!

A virslis virágok szilveszterre készültek. Vicuska ajánlotta őket, én meg jó ajánlatnak gondoltam. Nem csak mert mutatós, azért is, mert bolti leveles tésztából készült, így időt is spórolok, meg ilyenkor -nálunk legalábbis- virsli senkinek sem kell, de ilyen formában még az is lecsúszik a mostanság amúgy is jól tartott népség torkán :-)
Olyan gyorsan azért nem lett kész, mert a formázás időigényesebb, de élveztem. Tényleg.
Eredeti recept Vicuskánál, én kicsit másképp készítettem. Annyiban, hogy egész virsliből formáztam, a tésztát pedig lekentem mustárral vagy ketchuppal, ez utóbbival Hédi kívánságára.
Termetesek lettek, nem egészen szilveszterhez illő falatnyi méretűek, ilyenek:

Hozzávalók:

• 2 csomag leveles tészta (2×0,5 kg)
• 24 darab virsli
• mustár
• ketchup
• 1 tojás
• szezámmag beszórni

Így készült:

A kiolvadt leveles tésztát enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam. Akkorára, hogy hosszúsága 3 virslinyi legyen, szélében pedig 4 részre tudjam vágni úgy, hogy beletekerhessem a virslit, sőt fedje is egymást a tészta két széle. Méricskéltem nyújtás közben.

Felvágtam a tésztát 3×4 darabra. Mindegyikre kentem egy kevés mustárt vagy ketchupot, rátettem a virslit. A tészta szélét lekentem tojásfehérjével, így tekertem le. A tekercset úgy tettem le, hogy az a rész, ahol a tészta egymáson van, alul legyen, s kb. centinként virslistül bevagdostam a tésztát, vigyázva, ne vágjam át teljesen. Tepsibe tettem, körré hajlítottam, a két találkozó tésztavéget összenyomtam, megigazgattam a szirmokat, hogy szabályosan álljanak.

Lekentem tojássárgával, szezámmaggal beszórtam, 180 okon kisütöttem őket.

A két csomag leveles tésztából így 24 darab lett. Ami aztán nem is bizonyult soknak:-)

Sonkás-sajtos pufi kiflik

Annyira nem volt kedvem ma nekifogni sütni, hogy inkább minden mást csináltam, csak azt ne. Ezért vagyok még mindig a konyhában... De ahogy mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy. Így voltam ma sütéssel: nekiláttam, aztán nem bírtam abbahagyni: még ezt is, meg ezt is, ezt se hagyjam holnapra...
Készültek virslis virágok, meg jó sok kifli, sonkás-sajtos töltelékkel. Most ezeket örökítem meg:

Hozzávalók:
A tésztához:

• 1 kg liszt
• 2 teáskanál só
• 25 dkg margarin
• 1,5 dl tejföl
• 3 tojás sárgája
• 4-4,5 dl tej
• 1 teáskanál cukor
• 4 dkg élesztő

A töltelékhez:

• 20 dkg sajt
• 20 dkg sonka
• 2 evőkanál tejföl
• pici só, bors

Lekenni: 1 tojássárga, szezámmag beszórni

Így készült:

3 dl tejet megmelegítettem, elkevertem benne a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt, hagytam felfutni.

Közben a lisztet, sót elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tejfölt, tojássárgákat, élesztős tejet s gyúrni kezdtem. Közben apránként még szükséges mennyiségű langyos tejet adtam a tésztához. 

Megdagasztottam, majd letakarva hagytam megkelni.

Közben elkészítettem a tölteléket: a sajtot és sonkát lereszeltem (csirkemell "sonkát" használtam), pici sót és borsot adtam hozzá és 2 nagy evőkanál tejfölt. Összekevertem.

A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, 5 részre osztottam. Mindegyik részt a lehető legnagyobb körré nyújtottam, s 16 szeletre vágtam: kettőbe, négybe, majd feleztem, s megint feleztem a szeleteket. 

A szélesebb végükre raktam egy kevés tölteléket, felsodortam, kiflivé hajlítottam, s tepsibe raktam úgy, hogy a tészta vége a kifli alá kerüljön.

Lekentem egy evőkanálnyi tejjel elkevert tojássárgával, s megszórtam szezámmaggal.

180 fokos sütőben kisütöttem őket.

Persze másféle mag is kerülhet a tetejére, vagy akár reszelt sajt is.

Finom, puha kiflik lettek, már rájártunk. A többit meg eltettem holnapra:-)

Köménymagos pogácsák

Természetesen sós süti is készült. Kétfélét terveztem, de olyan tempóban fogyott a kamrába menekített tálakból a ropogtatni való, hogy karácsony előtti napon sütöttem egy harmadik adagot is. Az egyik a kedvenc ecetes stangli, a másik előre megsütött sós pogácsa formát kapott, s köménymagot a  tetejére. Ez is finom lett, napok múlva is jó roppanós-omlós.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 20 dkg zsír
• 1,5 teáskanál só
• 1 tojás
• fél mokkáskanál szódabikarbóna
• kb. 1,5 dl tejföl
• 1 tojás és köménymag a tetejére

Így készült:

A lisztet, sót, szódabikarbónát elmorzsoltam a zsírral. Hozzáadtam a tojást s tejfölből annyit kanalaztam, hogy könnyen gyúrható, nem túl kemény tésztát kapjunk.

2-3 órai pihentetést követően a tésztát lisztezett deszkán kinyújtottam, s feltekertem, mint a kalácsot. Újra kinyújtottam, apró pogácsákat szaggattam belőle. Tepsibe pakoltam, felvert tojással lekentem, köménymaggal szórtam.

175 fokos sütőben világosra sütöttem őket.

Lehet sütni kicsit magasabb hőfokon is, de mikor sokat sütök egymás után, beállítom a sütőt 175 fokra, s így nem sülnek olyan gyorsan. Van időm közben a következő tepsire valót nyújtani, faragni, tepsibe pakolni, kenegetni, szórogatni... S szegény sütő hűségesen tartja nekem a meleget órákon keresztül, s közben felfűti a konyhát is 24-25 fokra:-)

Kávés-habos süti

Rengeteget sütöttem karácsonyra. Három nap délutánját szó szerint a konyhában töltöttem. Nem számoltam össze, hányfélét, de majd kiderül, ha közzéteszem őket. Ott a ha... Mert mindig csak tervezek, aztán mégse úgy történik...
Eltelt a várva várt karácsony is. A szokásos menetrend szerint: szenteste templom, fadíszítés, ajándékbontogatás, vacsora, és a jól megérdemelt pihenés:-) Másnap a család apraja-nagyja Nővéreméknél gyűlt össze, ahol természetesen kis Unokaöcsém volt a főszereplő. Következő napon mi voltunk vendéglátók, Sógoromék jöttek mihozzánk, akik hamarosan újabb Unokaöcsivel bővítik a család létszámát.
Az biztos, hogy egy darabig nem sütök. Legalábbis szilveszterig:-)
A mostani sütik közönségdíjasa a kávékrémes, nagyon habos süti lett. Valamiért a könnyed, habos, nem túl édes sütik kelendőbbek a nagy trakták idején:-)

Hozzávalók:
A tésztához:

• 4 tojás
• 20 dkg cukor
• 25 dkg liszt
• 1 dl tej
• 1 dl olaj
• fél csomag sütőpor
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• csipet só

A krémhez:

• 2 dl kávé
• 4 dl tej
• 2 csomag vaníliás pudingpor
• 10 dkg cukor
• 25 dkg mascarpone

A tetejére:

• 5 dl tejszín
• 2 evőkanál cukor

Így készült:

A tésztához a tojásokat szétválasztottam. A sárgákat elkevertem a cukorral és vaníliás cukorral. Hozzáadtam az olajat, ezzel is elkevertem, majd a lisztet, sütőport és tejet. Alaposan elkevertem, végül óvatosan hozzákevertem a csipet sóval felvert fehérjéket. 

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát. 175 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.

A krémhez a pudingporokat elkevertem előbb kevés tejben, majd a többi tej és kávé hozzáadásával sűrűre főztem. Időnként megkavarva hagytam kihűlni.

A mascarponét elkevertem a cukorral, majd a kávés pudinggal.

A kihűlt tészta tetejére simítottam.

A tejszínt felvertem kevés cukorral, a krémre halmoztam, elegyengettem rajta. Megszórtam kevés csokidarával hogy ne legyen csupasz:-)

Lehet, hogy a legfinomabb, de nem a legszebb. Semmiképp sem tudtam szépen szeletelni, a sok hab miatt. De valahogy ez senkit sem érdekelt, csakis ez fogyott el a nagy sütis tányérról:-)

Boldog karácsonyt!

Már csak az utolsó simítások vannak hátra, s jöhet a karácsony:-)

Mindenkinek kívánok nagyon boldog, békés, szeretetben és sütiben gazdag karácsonyt!

Mézeskalács változatok

Éva adta az ötletet, hogy mézeskalácsot lekvárral töltsek, linzerhez hasonlóan. Ezelőtt két héttel volt, hogy kísérletezgettem. Készült virág és kifli formájában is, lekvárral töltve, meg maradt simán is, ekkor még díszítés nélkül. Mindenki a lekvárosakat keresgélte...
Holnap fogjuk készíteni az ünnepi mézeseket. Lekváros is fog készülni, mivel állta a próbát :-)
Ilyenek lettek:

Hozzávalók:

• 1 kg liszt
• csipet só
• 1,5 mokkáskanál szódabikarbóna
• 2 mokkáskanál mézes-fűszerkeverék
• 30 dkg porcukor
• 1-1 citrom és narancs lereszelt héja
• 25 dkg margarin
• 3 dl méz
• 3 nagy tojás
• lekvár, porcukor, csoki

Így készült:

Minden hozzávalót tálba tettem, a margarint megolvasztva, s addig gyúrtam, míg össze nem állt a tészta.

Hűvös helyen pihentettem néhány órát.

Enyhén lisztezett deszkán kinyújtottam, különböző formákat szaggattam.

Egy tepsivel lett lekváros virág, ehhez minden másodiknak a közepét kilyuggattam, lekvárral összeraktam s úgy sütöttem. Sütés után porcukorba forgattam.

A kiflikhez kerekre szaggattam, lekvárral töltöttem, felsodortam, meghajlítottam, sütöttem. Kihűlés után csokival csorgattam le.

Van már mézes recept a blogon, de most picit másképp készült, s olyan finom lett, hogy megörökítem így is. Ez nem olyan rögtön puha, sőt, kihűlés után jó kemény, de másnapra puhul, aztán további állást követően még puhább lett. Mondjuk túl sokáig nem volt ideje puhulni:-)

Diós aprósütik

Igencsak közeledik karácsony, s mindamellett, hogy szabadságon vagyok, még nem jutottam el idáig. Nem úgy a konyhába, a sütő közvetlen közelébe:-) Tegnap szinte egész nap ott élvezkedtem, kisebb megszakítással, míg elvittem a gyerekeknek a sütit az iskolába, betekintettem az adventi vásárra, aztán folytattam ott, ahol abbahagytam.
Most számolgatom, hatféle apróság készült. Mind közül nekem ez ízlett a legjobban, ezért ezzel kezdem:-)

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 18 dkg darált dió
• 20 dkg porcukor
• csipet só
• 1 teáskanál vaníliás cukor
• 25 dkg margarin
• 2 nagy tojás
• 10 dkg étcsokoládé, 2 evőkanál olaj
• lekvár
• felezett dió

Így készült:

A lisztet, sót, cukrot, vaníliás cukrot, diót elmorzsoltam a margarinnal, majd hozzáadtam a tojásokat, összegyúrtam. 

1-2 órai pihentetés után kinyújtottam, korongokat szaggattam belőle, 175 fokon világosra sütöttem.

Miután kihűltek, egy részét kettesével összeragasztottam lekvárral, s gőz fölött olajjal felolvasztott csokoládéba mártottam. Egy részének a közepére csokit cseppentettem, s felezett diót nyomtam rá, a többi Leányzó kérésére úgy maradt díszítetlen.

Fenyőfa süti

Tegnap enyhén meglepődtem, mikor sokan "Boldog Mikulást!" jókívánságokkal álltak elé. Jó, jó, legyen boldog az a nap is, de az összes többi is akkor:-) Nálunk amúgy sem nagy szám már a Mikulás, mióta a gyerekek rájöttek, ki is hozza az ajándékot. Elég sokáig sikerült megtartani a varázst, de a végén már az volt az érzésem, hogy engem próbálnak megtartani a hitemben, nem ők hiszik a piros ruhás zsákos bácsi létezését. Akkor már én is hagytam, hadd jöjjön inkább a "kopasz Mikulás", ahogy Leányzó utal apjára. Persze azóta is várják az ajándékot, s kapnak is.
Hát akkor ma kívánok boldog advent második vasárnapját:-)
Egyszerű kevert süti csokimázzal és díszítéssel- ez készült erre a napra. A kevert massza csak úgy jött, a kifliből kimaradt dió meg egy kis kávé és kakaó ízesítéssel. A díszítés ötlete is jött, valahonnan FB-ról:-)

Hozzávalók:
A tésztához:

• 20 dkg cukor
• 4 tojás
• 20 dkg margarin
• 30 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• 12 dkg darált dió
• 1 teáskanál kakaó
• 1 teáskanál darált kávé 
• 1 dl tej

A díszítéshez:

• 15 dkg étcsokoládé
• 2 evőkanál olaj
• színes szórócukrok
• 5 dkg fehér csoki 

Így készült:

A cukrot a tojásokkal elkevertem, majd hozzáadtam a megolvasztott margarint. Alaposan elkevertem, majd következett a liszt és sütőpor, dió, kávé és kakaó, végül a tejjel lazítottam a masszát.

Sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam, (28 ×34 cm-es), 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem.

Mikor kihűlt, előbb széles csíkokra vágtam a tésztát, majd háromszögekre. 

A gőz fölött kevés olajjal felolvasztott étcsokiba mártottam a szeleteket, fehér csokival csorgattam, s díszítettem. Azaz díszítettük, mert Leányzó is kivette a részét a unkából.

Rájárt ám rendesen a család, így nem is kell mondanom, hogy finom:-)

Az adventi koszorú is közös alkotás, ami idén végre időben elkészült:

Diós kifli

Már csak 17 nap karácsonyig, ha jól számolom:-)
Előtte aztán süthetek napokig. Húgaim ötlete volt, hogy az ünnepi családi összejövetelre osszuk meg a teendőket. Nem találjátok ki, nekem mi jutott:-) Hát nem a sütik? Örömmel vettem tudomásul, s hogy nehogy felsüljek, addig is gyakorlok lelkesen. Tegnap kiflikéket sütöttem, másodmagával. Volt egy kevés maradék túró, azt is belegyúrtam a tésztájába, a töltelék pedig diós-lekváros lett. Persze, hogy Leányzó simán lekvárosat szeretett volna:-)

Tükörtojás muffinformában

Ez a fránya FB, mennyi időt elvesz az ember lányától! Egy része hasznos is ennek az időnek, mert sok hasznosítható ötletet magunkba szívhatunk, de a keresgélés, érdektelen információkon való áttekerés már elfecsérelt idő. Na de senki nem kényszerít erre, magamra vessek. Újabban olvasgatás helyett a kávézás alatt telefonon böngészek:-)
Ilyen világhálón való kalandozása során láttam hasonlót. Hogy pontosan hol, már nem tudom, csak befészkelte magát a fejembe. Egyik este tettem is egy próbát. Nagy sikere volt, mindenkinek ízlett!

Hozzávalók:

• szeletelt bacon
• sonka
• sajt
• tojás
• só, bors, paprika

Így készült:

A sonkát, sajtot felkockáztam.

A muffinformákat (szilikonformákba raktam) kibéleltem baconszeletekkel, az aljára szórtam 2-3 sonka-és sajtdarabot, s ráütöttem egy tojást. A tetejét megszórtam só, bors, paprika keverékével. 

185 fokra előmelegített sütőbe tettem, s addig sütöttem, míg a tojás teljesen átsült.

Salátával tálaltam, a megmaradt sonka- és sajtkockákat köré szórva.

Nem írtam mennyiségeket, ez attól függ, mennyit szeretnénk készíteni belőle. 

Vacsorára ettük, de előételként, hidegtál részeként is el tudom képzelni. A sonka és sajt helyett más is tehető bele, akár kolbász, vagy hagyma- és paprikadarabok, gomba... 

Brownie torta

Csak azért torta, mert kerek formában sütöttem, Fiam névnapjára, majd két héttel ezelőtt. De lassan csak ideér. Az őszön minden ünnepeltnek csak egy-egy szupergyors tortára futotta az időmből. De arra mindenképpen. Gergő még erre sem számított, sikerült meglepnem vele. A reakciója pedig: Anya, tudod, hogy szeretlek! És még ne süssek?

Hozzávalók:

• 10 dkg vaj
• 10 dkg étcsokoládé
• 3 tojás
• 15 dkg cukor
• 12 dkg liszt
• 1 púpozott evőkanál kakaó
• 5-5 dkg fehér- és étcsoki a tetejére

Így készült:

A vajat és csokit mikróban összeolvasztottam. Egyenként hozzákevertem a tojásokat, majd a cukrot, végül a lisztet és kakaót. 

Kikent kapcsos tortaformába simítottam a masszát. A tetejére szórtam a feldarabolt csokikat.

175 fokos sütőben 20 percig sütöttem, majd még úgy 10 percig bennhagytam a kikapcsolt sütőben a tortát.

Az ünnepelt és a Hugicája, miért is ne bohóckodva:

. 

Ésss... idén eszembe jutott:-) Amit évről évre elfelejtek. A november vége rémlett, de tegnap azért megnéztem, mikor is írtam az első bejegyzésemet. Épp 4 évvel ezelőtt. Azért nem csapok nagy csinnadrattát, de ha már sikerült ilyen szemfülesnek lennem, említést teszek róla.

Azóta is, néha lendületet vesztve ugyan, de írogatok, sütni pedig rendületlenül sütök. Nem (csak) a blog kedvéért, sok mindenki más örömére. Szűkebb és tágabb család, vendégek, vendéglátók, gyerekek osztálytársai... Talán magamat kellett volna az élre tennem:-) 

Volt idő, amikor úgy gondoltam, feladom. Az írást, nem a sütést. Aztán meggyőztem magam, nem kell ezen görcsölni, nem vagyok kötelezve semmire, a magam örömére írom, elsősorban. Ha van időm, jövök, ha nincs, akkor tudjátok, hogy" kissé" el vagyok havazva. A nyáron több időm volt, akkor meglendültek a bejegyzések is, ráadásul nyitottam egy Gerdi sütis FB oldalt is, itt. Az is napokig várat magára mostanság:-) 

Baconos turbánok

Leányzó már egy ideje nyüstöl, hogy baconos kiflit süssek neki. Tegnap eljött az ideje, bár nem kifli lett belőle. Kissé megcsűrcsavartam a tésztát, a szalonnaszeletekkel együtt. Nem volt reklamáció önfejűségem miatt:-)

Hozzávalók:

• 1 kg liszt + 15 dkg rétesliszt
• 5 dl tej
• 4 dkg élesztő
• 1 teáskanál cukor
• 2 teáskanál só
• 1,5 dl tejföl
• 2 tojás
• 4-5 evőkanál olaj
• 30 dkg szeletelt bacon
• 1 tojás lekenni

Így készült:

3 dl langyos tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt. Hagytam felfutni.

A lisztet, sót tálba tettem, beleütöttem a tojásokat, hozzáadtam a tejfölt. Beleöntöttem az élesztős tejet , a többi langyos tejet s összevegyítettem. Az olajat is ráöntöttem s megdagasztottam. 

Mikor megkelt a tészta, kinyújtottam. Hosszú, ujjnyi vastag csíkokat vágtam belőle. Felére rátettem a bacont, másik felét ráhajtottam. Így két tésztaréteg közé került a szalonna. Összesodortam, majd koszorúvá tekertem. 

Tepsibe tettem, tojással lekentem.

180 fokos sütőben szép pirosra sütöttem.

1 kg lisztből terveztem készíteni, de alábecsültem a tej mennyiségét, annyira, hogy még 15 dkg liszt kellett, hogy megfelelő állagú legyen a tészta. Ezt -is- szeretem a kelt tésztában, hogy tejjel, illetve liszttel lehet korrigálni, ha túl kemény lett vagy éppen lágy a tészta. 

Az utolsó vastagabb csík tésztába nem jutott bacon- kis tejföl és reszelt sajt keverékével megtöltöttem s kiflinek formáztam.

Vacsira is ettünk belőle, s maradt mára tízóraira is. Szerettük:-)

Mézes korongok

Már javában készülnek nálunk a karácsonyi dekorációk, Férjem szerint már egy hónapja karácsonyi zenét hallgatok -ez nem teljesen igaz, mert csak 2-3 hete:-)))-, szóval dúl az ünnepvárás. A mai süti is ezt fokozó hangulatú lett: hirtelen felindulásból mézest sütöttem, pedig mást terveztem. Nem cifráztuk ki, csupán dió és mandula került a tetejére. Így is finom, sőt. El is határoztam, hogy az ünnepi mézesek egy része is ilyen lesz:

Hozzávalók:

• 65 dkg liszt
• 12 dkg margarin
• 26 dkg porcukor
• csipet só
• 1 teáskanál mézes-fűszerkeverék
• 1 mokkáskanál szódabikarbóna
• 1 citrom lereszelt héja
• 3 nagy tojás
• 3 evőkanál méz
• 1 tojás lekenni
• mandula, dió a tetejére

Így készült:

A lisztet, porcukrot, sót, szódabikarbónát, citromhéjat és mézesfűszert tálba tettem, elmorzsoltam a margarinnal. Hozzáadtam a tojást, mézet, összegyúrtam. Mivel ragadt és kissé lágynak is tűnt, kevés lisztet gyúrtam még hozzá.

1-2 órai hideg helyen való pihentetés után nem túl vékonyra, úgy 5-6 mm vastagra nyújtottam, korongokat szaggattam ki belőle. Tepsibe pakoltam, nem túl közel egymáshoz. Tetejét lekentem a felvert tojással, diót vagy mandulát nyomtam a közepébe.

180 fokos sütőben kisütöttem őket. 

Jó régen látogattam el a blogra már megint, pedig csak gyűl és gyűl  a sok közzétenni való. Mint ahogy a tennivalóim is, így kénytelen vagyok hanyagolni a blogot. De amikor csak tudok, benézek, s kedvenc oldalaimat is meglátogatom... 

Sajtos rúd Okkitól

Nem mostanság készült, még az előző Blogkóstoló idején, amikor is Okki blogjából kellett szemelgetnem. Sok receptet szemeltem ki, ezt el is készítettem. Nem csalt a megérzésem, olyan lett, amilyennek én szeretem: omlós, sajtos, ropogós. Kétszer egymás után megsütöttem, annyira elnyerte a tetszésemet. Sőt, ezután sem lesz elhanyagolva, biztos vagyok benne.
A recept eredetije Okkinál, én azért picikét változtattam rajta, "jó" szokásomhoz híven:-)

Hozzávalók.

• 40 dkg liszt
• 20 dkg reszelt sajt + a tetejére
• 15 dkg margarin
• 15 dkg zsír
• szükség szerint tejföl
• 1,5 teáskanál só

Így készült:

A lisztet, sajtot -trappistát használtam-, zsírt, margarint, sót tálba tettem s összegyúrtam. Nekem némi rábeszélés árán tejföl nélkül is összeállt a tészta, így kihagytam belőle.

Rövid pihentetés után -ez el is maradhat, ha sürget az idő- kinyújtottam a tésztát, reszelt sajttal megszórtam, a nyújtófával rányomkodtam, majd derelyemetszővel tetszőleges rudakra szabdaltam.

Tepsibe rakosgattam, 180 fokos sütőben világosra sütöttem. 

A só adagolásával még mindig hadilábon állok, inkább sokszor kevesebb sót teszek az ételbe. Sütivel más a helyzet, azt már kitapasztaltam, hogy kelt tészta esetén az 1 kg liszthez 2 teáskanál só kell átlagos sósság eléréséhez. No de ez is lehet csapott és púposabb. Én bizony összegyúrás után meg szoktam kóstolni a nyers tésztát. Ennek kicsit sósabbnak kell lennie, de a sajttól is függ, mennyit igényel a tészta.

Ez így, ahogy volt, nagyon finom lett. Az ünnepekre is el fogom készíteni, főleg, mert előre is megsüthető. Csak aztán kapjak neki megfelelő rejtekhelyet:-)