Vízvári Mariska szakácskönyvében jelöltem be ezt a receptet nem éppen mostanság. Egyszerű sütemény ez, de úgy gondoltam, út közben jó lesz rágcsálni. Jó is volt.
Hozzávalók:
- 60 dkg liszt
- 25 dkg zsír
- csipet só
- 2 dl házi tej
- 3 dkg élesztő
- 2 teáskanál cukor
- 1 evőkanál tejföl
- lekvár tölteni
- vaníliás porcukor beforgatni
Így készült:
A meleg tejben elkevertem a cukrot, belemorzsoltam az élesztőt.
A lisztet, sót elmorzsoltam a zsírral, hozzáadtam az élesztős tejet. Összegyúrtam, majd egy evőkanál tejfölt is adtam hozzá, mert keménynek találtam a tésztát. Megdagasztottam.
Egy órányi pihenés után lisztezett deszkán kinyújtottam a tésztát, nagy pogácsaszaggatóval kiszúrtam. 1-1 teáskanál lekvárt tettem a közepére, összehajtottam, kissé lenyomkodtam a széleket.
Tepsibe rakosgattam, 180 fokon világosra sütöttem.
Még azon forrón vaníliás porcukorba forgattam a sütiket. Azaz ezt a műveletet leányzóm végezte, Ő pakolta tálra a sütiket, s ezt a fotót is Ő készítette:
Nagyon ügyes leánykád van, dícséretet érdemel! Finomnak látszik a csacsifül.
VálaszTörlésSzomorúan, de bele kell nyugodni, hogy a nagymama ideje valószínűleg hamarosan lejár. Engedjétek el szeretettel. :(
És természetesen azért volt olyan finom, mert közreműködött az elkészítésében, ugye? :) (Nálunk legalábbis így szokott lenni.) Amolyan békebeli, finom kelt tésztának látszik, guszta! :)
VálaszTörlésNem az első ügyeskedése a lánykádnak, jó a segítség a konyhában. :)
VálaszTörlésNagyon szeretem az ilyen jellegű süteményeket. A dédim is sütött hasonlót és nekem is van valami ilyesmi sütim, csokiba mártva. Azt is imádom! :)
Nagyon jól néz ki! Méltó utódod lesz a lányod a konyhában, már most látni :)
VálaszTörlésÜgyes háziasszony-palánta leánykád :) Szépen, meghatóan írtad le a nagymamátokat!
VálaszTörlésÚgy látom megvan az utánpótlás konyhai téren :-)
VálaszTörlésNagyon sajnálom ami a nagymamáddal történt, gondolom szép korban van már. Lehet hogy nektek most sokkal nehezebb, mint neki. Sok erőt hozzá.....
:(
VálaszTörlés:)
Ügyes segítséged van. :)
VálaszTörlésNagyon szeretem ezt a süteményt, mi egérkének hívjuk... és milyen érdekes, nekem ezt a sütit annak idején mindig Nagymamám sütötte (de már lassan 3 éve nincs velünk, 92 éves volt).
Olyan kedvesen írsz Nagymamádról...
Ügyes kis segítséged van!
VálaszTörlésÉrdekes nevű süti. Régen anyukám készített ehhez hasonlót, csak abban nem volt élesztő.
Kedves Gerdi! Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok neked és kedves családodnak!
VálaszTörlésHatalmas dicséret a lánykádnak, hogy így segít neked :) Szomorú, hogy egyszer lejár mindenkinek a tartózkodási engedélye, nehéz elfogadni és feldolgozni :(
VálaszTörlés