A tészta és a töltelék nagyon emlékeztet a Kati tésztára, csak jóval mutatósabb külsőt kapott. Régen puszpángágacskákat szúrtak bele, levél gyanánt, én ezt kihagytam, úgy is csak dekoráció, nem ehető. Ez pótolható marcipánlevélkékkel, ami még el is fogyasztható.
Hozzávalók:
A tésztához:
- 20 dkg zsír
- 3 tojássárgája
- 30 dkg porcukor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 80-85 dkg liszt
- 1,5 csomag sütőpor
- 2 dl tej
A töltelékhez:
- 20 dkg margarin
- 20 dkg cukor
- 1 evőkanál kakaó
- 3 evőkanál sárgabaracklekvár
- 1 fiola rumaroma
- 0,5 dl tej
A díszítéshez:
- kristálycukor
- fél üvegcse vérnarancsaroma
- fél üvegcse zöld mandulaaroma
- kevés víz
Így készült:
A tésztához a puha zsírt, a cukrot, tojássárgákat, vaníliás cukrot jól elkevertem. Majd a tejjel váltakozva hozzáadtam a lisztet, sütőport. Előbb 80 dkg-ot, s ha nem lesz elég kemény, még gyúrunk hozzá. Inkább kemény, jól formázható, sima tésztát kell kapni.
A tésztát egy órányit pihentettem. Ezután diónál kicsit kisebb golyókat formáztam a tésztából. Lehet még kisebb, mert az én barackjaim elég nagyok lettek. A golyókat sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam, nem túl közel egymáshoz, mert sülés közben megnőnek.
170-175 fokra előmelegített sütőben világosra sütöttem a golyókat. Az alja ellapult, de szép kerek hátuk lett.
Mikor kihűltek, kiskanállal kivájtam a félgömbök belsejét. Vigyázva, mert zsíros tészta lévén, meglehetősen törékeny. Így is összetört néhány, ezek a töltelékben végezték.
A kivájt tésztát összemorzsoltam, a tejjel és a rummal beáztattam. Majd hozzáadtam a többi töltelékbe valót, s alaposan összekevertem.
A tésztát megtöltöttem a masszával, kettőt-kettőt összeragasztottam.
Az aromákat kis tálkákba töltöttem, kevés vízzel hígítottam. Egy harmadikba kristálycukrot készítettem elő, úgy 15 dkg-ot. Ecsettel bekentem a sütik egyik felét pirosra, a másikat zöldre, s azonnal megforgattam a cukorban.
Mártogatni is lehet, így gyorsabb, viszont jobban megszívja magát a tészta az aromával.
Az aromát kevés, az aroma kb. kétszeresével hígítottam. Többel is lehet, akkor halványabb színt kapunk. Kevesebb vízzel pedig erősebb színű lesz, de akkor az aroma is jobban érzik rajta.
El kellett telnie három és fél évnek, hogy újra nekirugaszkodjak. Nem terveztem sütni, de pihenés közben recepteket böngészve, épp a kezembe akadt az a magazin, amiből sütöttem. Hirtelen felindulásból nekiláttam. Később meg is bántam, de kitartottam, s elkészült a hétvégi sütink.
Kislányom besegített a töltésnél, s kijelentette, Ő ilyen sütit sosem fog sütni, mert túl macerás s annyira nem finom. Fiam szerint meg nagyon finom. Szerintem meg túl édes. Attól még finom, de egy elég is belőle egyszerre. Később jöhet a másik. Épp most ettem meg a másikat! :D
.JPG)
De még mennyire divatos volt, emlékszem én is! Nagynéném sütötte rendelésre, minket, gyerekeket pedig lezavartak leveleket tépni hozzá a bokrokról. Aztán nekünk jutottak a nem sikerült darabok :) A régi szép idők! :)
VálaszTörlésMartinelli, de jó kis gyerekkori emlékeket ébresztettem fel benned! Azért jó nosztalgiázni...
TörlésKöszönöm, hogy megosztottad velünk!
Én köszönöm, hogy eszünkbe juttattad!
TörlésGyönyörű és nagyon finom őszibarack!
VálaszTörlésKöszönöm, Any!
TörlésSzámomra nosztalgikus, mert mindig lakodalmakban ettünk régen ilyen sütit, azóta sem. A húgom kicsinek annyira szerette, hogy körbement az asztaloknál és levadászta a tányérokról. Köszi, hogy feltetted. :)
VálaszTörlésPetra, nagyon szívesen:-) Ez a sütivadászat ismerős, mi is éltünk vele:-)
TörlésÉn is csak lakodalomban ettem, és mindig nyúztam anyut vele, hogy szerezze meg a receptet valahonnan, és csináljon nekünk.
VálaszTörlésAkkoriban ez nagyon egyedi és különleges süti volt, de attól volt jó, hogy csak 1-2 évente jutottunk hozzá! :-)
Nem is gondoltam, hogy ennyire elterjedt volt lakodalmas sütiként! Azt tudtam, hogy mifelénk sütötték...
TörlésM@rti, ez így van, a ritkaságok vonzóbbak. S nem csak a sütivel van ez így:-)
Tudtátok,hogy ez a sütemény eredetileg tót szlovák süti? Mi is szinte csak lakodalmakban ettük,vadásztuk :)
TörlésNem, ezt nem tudtam. Ahhoz képest jól elterjedt s igen népszerűvé vált a magyarok lakta területeken... Ami jó, az jó, attól függetlenül, honnan származik! :-)
TörlésŐszibarack süti forever!!! Én is azok közé tartoztam, akik laposkúszásban végigjárták a lakodalmas asztalokat és begyűjtötték a sütis tányérokon található őszibarack sütit! Imádtam! Legutóbb kisebbik lányom farsangján ettem, ahol a tombola felajánlások között szerepelt 5 zacskó ilyen süti. Egyet sikerült megnyerni:) Kb. 5 perc alatt elfogyott...
VálaszTörlésTalán Te vagy Petra húga?:-) De szerintem minden gyerek ezt tette, mi is a kedvelt sütikért.
TörlésMilyen szerencsétek volt a farsangon!
Gyermekkori emlék:) Anyukámmal sütöttük különleges alkalmakra. Jövő hétvégére terveztem be, a lányom 8-os kicsengetésére. Meglepetés lesz a családnak. Mióta férjhezmentem anyukám többet nem sütötte, egyedűl sok időbe telik.
VálaszTörlésHajni, ez biztos meglepetés lesz! Az biztos, hogy sok idő, de évente egyszer -vagy még ritkábban- rá lehet szánni, a család kedvéért:-)
TörlésGyönyörűek lettek! Én először egy esküvőn ettem ilyet, azóta is nagyon szeretem.:)
VálaszTörlésFlóra, köszönöm! Érdekes, hogy mindenkinak az esküvőket idézi fel a süti:-)
TörlésJaj Gerdi, imádom ezt a süteményt! Olyan jó visszaemlékezni azokra a régi lagzikra gyerekkoromban, ahol ilyen sütiket ettem... :o) (még soha nem készítettem el, pedig tényleg annyira szeretem)
VálaszTörlésGabriella, sokan vagyunk így, hogy szeretjük ezt a sütit, s a régi lagzikra emlékeztet:-)
TörlésCsodálatosak lettek az őszibarackjaid, szebbek mint az igaziak! De jó lenne most beleharapni :)
VálaszTörlésKatalin, köszönöm! Ha legközelebb készítek, feltétlen szólok, hogy beleharaphass:-)
TörlésGyönyörűek!! Jöttem azt a bizonyos túrós sütit megnézni, aztán tessék, mi fogad itt engem...imádom!! :) Csak néhányat kérek szépen!! :D Valamikor régen sütöttem már, de valóban nagyon macerás, viszont annyira, de annyira finom. :)))
VálaszTörlésCsilla, köszönöm! Azért remélem, a hamis túrósra is rátaláltál:-)
TörlésNagyon szépek lettek! Mennyi babrálás van egy ilyen nagy adag sütemény elkészítésével, mert azért elég sok lett ebből a mennyiségből ugye? Nagyon finom lehet.
VálaszTörlésÉva, köszönöm! Legalább annyira finom, mint amennyire babrás. Szám szerint nem tudom, mennyi lett belőle, de valóban elég sok.
TörlésTényleg, a régi lagzikon mindig volt ilyen süti:) Igaz én csak nézni szerettem, valahogy ez nem jött be nekem, de a tiéd nagyon szép lett és olyan, mint egy igazi.
VálaszTörlésTrollanyu, akkor mégsem szereti mindenki... Köszönöm, de azért az igazi őszibarack mégiscsak szebb:-)
TörlésA tavaly Húsvétra én is megsütöttem a barackot, nekem egy egész napom ráment egyedül, de a családnak nagyon tetszett. Azóta is az egyik legnézettebb recept a blogomon.
VálaszTörlésA tiedek is pont olyanok lettek, mint a régi lagzis barackok:)
Gratulálok az Erdélyi Konyhás megjelenésedhez, láttalak ám, csak nem volt eddig idők lereagálni:)
És a sütit is kiválasztottam a Blogkóstolóra, remélem a hétvégén sort tudok keríteni rá.
Kati, meglátogatom a Te barackjaidat is:-)
TörlésKöszönöm a gratulációt!
Kíváncsi vagyok, mit választottál, majd lesem:-) Én ma sütöttem meg az Évától kiválasztott sütit, holnap szeretném közzétenni.
Csilla lányom egyik nagy kedvence, csak azért nem sütjük gyakran (mondhatni ritkán sütjük), mert nagyon babrás, időigényes! Olyan szépek lettek a kis barackjaid, macera ide vagy oda, kedvet kaptam hozzá! :)
VálaszTörlésHankka, köszönöm! Akkor Csilla lányod kedvére teszel? Mi tagadás, én is ritkán vetemedek rá, eddig talán háromszor sütöttem... Persze a család nagy örömére:-)
TörlésValóban, nosztalgia süti, ezer éve nem sütöttem!
VálaszTörlésMárti, akkor itt az ideje:-)
TörlésMost találtam rá a barackjaidra, nagyon szépek lettek!! Benem is régi emlékeket idéz föl, Anyummal( igaz ritkán) kéözösen készítettük egy-egy különlegesebb alkalomra...nagyon szerettem a tölteléket kóstolgatni, és örömmel segítettem betölteni meg színezni az oldalát...húú , de régen is volt már! :)
VálaszTörlésIsmerve a gyerekeimet, egyből dupla adaggal kezdtem. Még sosem sütöttem, de a gyerekek imádják, a helyi piacon lehet kapni, minden alkalommal kérnek néhányat. Az enyémek nagyobbak lettek, mint a piaci, de nagyon fincsik!
VálaszTörlés