Kekszszalámi aszalt gyümölcsökkel

Régi szép idők... amikor fejadagot kaptunk az alapélelmiszerekből, a többiért sorba kellett állni, gázpalackot meg bizonyos időközönként lehetett cserélni. Bizony igencsak be kellett osztani mindent, hogy kiadja a széle a hosszát. A szükség meg nagy úr, sok mindenre megtanítja az embert. No ezekben az időkben jött jól a kekszszalámi. A palack nem ürült miatta, tojás nem kellett bele, keksz azért még akadt a sivár üzletek polcain. Kakaó meg vaj pedig mindig kikerült Bálint bácsi nagy kabátjának mély zsebeiből. Mi csak Vajas Bálintnak hívtuk egymás között. Munkahelyi "ártalomként" hozzájutott ritka kincsekhez, s mivel Apukámmal igen jó barátságban volt, nekünk is juttatott belőlük.
Most, mikor roskadoznak az üzletek polcai az árutól, szinte elképzelhetetlen, hogy volt ez másként is. Pedig volt, nem is olyan rég... vagy mégis? Úgy 25 évvel ezelőtt...
Megunhatatlan finomság, mégis ritkán készítek. Az elmúlt hétvége ezen ritka alkalmak egyike. Nagy adag készült, maradék aszalt gyümölcsökkel feldobva.

Hozzávalók:

• 50 dkg darált háztartási keksz
• 20 dkg darabolt háztartási keksz
• 1 üvegcse rumaroma
• 25 dkg cukor
• 20 dkg margarin
• 3 evőkanál kakaó
• 1-1 maréknyi mazsola, aszalt áfonya, apróra vágott aszalt sárgabarack
• 3 dl tej

Így készült:

A margarint kis lángon felolvasztottam, hozzákevertem a cukrot, aromát, kekszeket, kakaót, aszalt gyümölcsöket, s közben adagoltam a tejet. Mind a 3 dl-t hozzáöntöttem, mire összeállt a massza.

Két részre osztottam, mindkettőt alufóliára tettem, henger alakúra formáztam, majd becsomagolva még alakítottam rajta. 

Hűtőben dermesztés után szépen lehetett szeletelni.

Darabolt dióval is finom, vagy lekvárral... bárhogyan, csak jó sok legyen belőle:-)