Káposztás galuska...

... azaz nokedli.
Ha tészta, akkor nekem határozottan a káposztás a kedvencem. Mégis ritkán készítek, mert... tudomisén, a gyerekek nem eszik meg, és időigényesebb, mint egy túrós tészta. Tényleg, annak idejét sem tudom, az mikor készült utoljára. Szóval, mikor még itthon volt Gergő, említettem neki a káposztás tésztát, hogy én igencsak szeretem, s kéne készítsek, hátha ezt is megszeretné, mint annyi más ételt, mióta maga ura (majdnem). Akkor nem került rá sor, de néhány napja elővettem a kamrából a fej káposztát, ami egy hónapja körül vár felhasználásra. Nem volt itthon tészta- így a galuska mellett döntöttem. Amivel valahogy úgy vagyok, mint a palacsintával, nem szeretem készíteni. Mert sok vele a mosatlan. De azért most nekirugaszkodtam, s két napra való második fogás lett belőle, gyümölcsleves mellé.

Hozzávalók:
A káposztához:

• közepes fej káposzta fele
• 3-4 evőkanál olaj
• só
• csapott mokkáskanálnyi bors (illetve ízlés szerint)

A galuskához:

• 50 dkg liszt
• 3 tojás 
• víz
• só és víz a főzéshez

Így készült:

A káposztát lereszeltem. Kevés olajat tettem alá, sóztam és kis lángon, fedő alatt párolódni tettem. Sűrűn meg kell kavarni, mert hajlamos odaégni. Ha picit odakapódik, nem is baj, jobb íze lesz a káposztának. Addig kell párolni, míg megpuhul és kicsit megbarnul. Ha kész, ízlés szerinti mennyiségű borsot teszünk rá.

A galuskához a liszthez ütöttem a tojásokat, s annyi vizet öntöttem hozzá, hogy sűrű, még éppen keverhető tésztát kapjak. Simára kevertem.

Bő vizet tettem főni, teáskanálnyi sóval. Nokedliszaggatóval beleszaggattam a tésztát, igyekeztem gyorsan, közben át-átkevertem a vízben, hogy ne tapadjanak össze. Mikor az összes benne volt, még egy percig főztem (kis lángon) s szűrőbe öntöttem, hideg vízzel átöblítettem, lecsepegtettem.

Összekevertem a káposztával.

Tálaláskor még szórhat rá borsot, aki fűszeresebben szereti.

Nálunk nem lát cukrot a káposztás tészta. Így szoktuk meg, így szeretjük. Leányzó is megkóstolta, életében először- azt mondta, nem rossz, de nem lesz a kedvence. Pedig nagyon finom tud lenni! Így galuskával is- ahogy mi neveztük a nokedlit- ízlett. Azért az is emeli a finomsági szintet, ha a káposzta mennyisége megközelíti a tészta mennyiségét. Azaz jóóó sok legyen  a tésztán a káposzta! 😀