Pogácsát sütöttem, kétszer egymás után majdnem ugyanúgy, s mivel abba csak a tojássárga került, megmaradt hat darab fehérjém. Mivel tapasztalat, hogyha beteszem a hűtőbe, ott is marad, mert elfelejtem felhasználni, agyalni kezdtem, mi legyen a sorsa. Nem mintha olyan nagyon kellett volna sütit süssek, mert volt még az előző napon készültből, csak ... alkothatnékom volt. Nem találtam ki valami fantáziadúsat, a felbontott lekvár és fehérje láttán ez jutott eszembe. Aztán, hogy ne nekünk kelljen mind megenni, elosztogattam- többek között az is kapott, aki a lekvárt hozta nekem. Néhányan azért örülhetnek a szenvedélyemnek! 😂
Hozzávalók:
A tésztához:
- 25 dkg liszt
- 1 csipet só
- 1 evőkanál porcukor
- fél csomag sütőpor
- 10 dkg zsír
- 1 tojás
- 1 evőkanál tejföl
A töltelékhez:
- 1 üveg málnalekvár
- 6 tojásfehérje
- 1 csipet só
- 6 evőkanál cukor
- 15 dkg darált dió
Így készült:
A tésztához valókat összegyúrtam- előbb a száraz hozzávalókat összemorzsoltam a zsírral, majd a tojás és tejföl hozzáadásával keményebb tésztát gyúrtam.
A diót ledaráltam.
A fehérjét egy csipet sóval verni kezdtem, közben kanalanként került bele a cukor. Ha már rajta marad a hab a felemelt habverőn, kész. Beleforgattam a diót.
A tésztát tepsi méretűre nyújtottam (28×32 cm-es), kikent tepsibe tettem. Vastagon lekentem a lekvárral, majd elsimítottam rajta a habot.
170 fokos sütőbe tettem, addig sült, míg a hab szépen megpirult a tetején.
Puha és lekvárosan-diósan finom süti lett belőle. Dió helyett kókusz is kerülhetett volna a habba- úgy is finom lenne.
A sütési szenvedélyednek azt hiszem mindenki csak örülni tud 🤣😋!
VálaszTörlésNagyon jól néz ki, és ugyanilyen finom is lehet.
A maradék fehérjéket én le szoktam fagyasztani, nagyon jól viseli, és szobahőmérsékleten szoktam hagyni kiolvadni.